információ:
vissza a rövid leíráshoz
bővebb info
Amióta világ a világ, a férfiak háborúkat vívnak. Hol a hatalomért, hol a dicsõségért, hol a becsületért... hol a szerelemért...
Az ókori Hellászban az irodalom talán legismertebb szerelmespárja - Parisz, Trója hercege (ORLANDO BLOOM) és Heléna, a spártai hercegnõ (DIANE KRUGER) - ártatlan találkozásából akkora háború robban ki, ami egy egész civilizáció végromlását fogja elõidézni.
Parisz elszereti és elrabolja Helénát férjétõl, Meneláosz királytól (BRENDAN GLEESON), és ez nem maradhat megtorlás nélkül. És aki Meneláoszt sérti meg, az megsérti bátyját is, Mükéne hatalmas királyát, Agamemnónt (BRIAN COX), aki azonnal hadba hívja a görög seregeket, hogy Trója ellen vonuljanak, visszaszerezzék Helénát és fivére becsületét.
Agamemnónnak kapóra is jön ez az eset, hiszen végtelen kapzsiságában régóta feni a fogát Ilionra: ha elfoglalja Tróját, övé a teljes Égei-tenger, és megerõsíti hatalmát máris óriási birodalma felett. Ilion, a fallal körülvett város, amit Priamosz király (PETER O’ TOOLE) irányít és fia, a nagy Hektór herceg (ERIC BANA) véd, olyan fellegvár, amit még soha egyetlen sereg sem tudott bevenni.
Hogy Trója gyõz, vagy elbukik, az egyetlen ember döntésén múlik: sikerül-e megnyerni a háborúnak Akhilleuszt (BRAD PITT), az ókor leghatalmasabb és legtekintélyesebb hadvezérét?
Akhilleusz öntörvényû, lázadó és a szóbeszéd szerint sebezhetetlen, nem hódol be senkinek és semminek, csak saját dicsõségéért harcol. Az örök hírnév iránti csillapíthatatlan étvágya veszi rá, hogy Trója alá vonuljon Agamemnón zászlaja alatt - de végül a szerelem lesz az, ami meghatározza sorsát.
Két civilizáció fog összecsapni a becsületért és a hatalomért. Ezrek fognak elesni a dicsõségért vívott harcban. És egy egész nép fog eltûnni a föld színérõl - a szerelemért.
A történet
A film középpontjában a szenvedély áll a legendás trójai háború diadalának és tragédiájának ebben az eposzi krónikájában. Trója sorsa azon a végzetes találkozón pecsételõdik meg, amikor Spárta királya, Meneláosz békét akar kötni Trója királyával, akit legidõsebb fia, Hektór képvisel. Amikor a két hadvezér éppen ünnepélyesen pontot tenne hosszú évek pusztító háborúira, Hektór vonzó fivére, Parisz is feltûnik - csak éppen Meneláosz király felesége, a világ legszebb asszonyának tartott Heléna hálószobájában. Parisz Hektór tudta nélkül megszökteti Helénát a palotából, kihívva maga és városa ellen a görögök pusztító haragját: a hatalmas görög sereg egyesül, hogy háborúba induljon Trója ellen.
Az egyesülõ seregek soraiban ott van Hellász legnagyobb harcosa, Akhilleusz is, ellenfeleit nevének puszta említésére is kiveri a hideg veríték. Az a szóbeszéd járja, hogy anyja istennõ, és õ is részesült a halhatatlanságából. Ám az igazság az, hogy õ is csak ember, és örök életre csak úgy tehet szert, ahogy az összes többi halandó: ha biztosítja, hogy a történelem örökre megõrizze nevét az utókornak.
Akhilleusz gyorsan terjedõ mítosza arra kényszeríti Agamemnónt, a görögök hataloméhes királyát, hogy felkérje, harcoljon az oldalán Trója ellen. Akhilleusz, noha pontosan tudja, hogy a király csak önös érdekbõl indul a város ellen, az örök hírnévre és dicsõségre való csillapíthatatlan vágytól hajtva igent mond neki.
Hektór és Parisz nem sokkal a görög sereg elõtt ér vissza Trójába. Apjuknak, Priamosz királynak el kell döntenie, hogy háborúba viszi népét, vagy visszaküldi Helénát Spártába, és ezzel a biztos halálba löki fiát, aki egész biztosan követné szerelmét. A döntés hamarosan megszületik: Parisz nem adja Helénát, Priamosz pedig nem áldozza fel a fiát.
Az egyetlen megoldás a háború marad.
És a háború szinte azonnal ott is van a nyakukon. Görög hadihajók százai kötnek ki Trója partjainál, és mivel a görög seregeket a sebezhetetlen Akhilleusz vezeti, még a nagy Hektór sem tudja megakadályozni a part elfoglalását.
Napnyugtára a föld az elesett görög és trójai katonák vérétõl vöröslik. Heléna magába roskad, amiért boldogsága ennyi emberéletet követelt, és nincs ereje, hogy megállítsa az öldöklést. Egyedül Parisz szerelme tartja életben, de Parisz maga is megsebesült a háborúban - úgy tûnik, hogy a görögöket semmi nem állíthatja meg.
A végzet azonban nem ennyire kiszámítható.
Agamemnón és a hõs Akhilleusz között egyre feszültebb a viszony: Akhilleusz nem titkolja, hogy lenézi a királyt, és nem érte, hanem önmagáért harcol. A viszály elmérgesedését tudtán kívül maga a király váltja ki: Akhilleusz a csata után egy rémült és dacos fiatal lányt talál a sátrában, mintegy jutalomként Trója védelmezõjének, Apolló templomának lerombolásáért. A lány a templom szûz papnõje, Hektór unokahúga, Briszéisz (ROSE BYRNE), akiben láthatóan egy csöpp áhítat sem támad a legendás hõs színe elõtt. Akhilleuszból szeretetet és tiszteletet vált ki a lány viselkedése, ezért védelme alá veszi. Ám hamar meg kell tanulnia, mi az ára az ilyen könyörületességnek. Amikor a bosszúra éhes Agamemnón elragadja Briszéiszt, a felbõszült Akhilleusz megtagadja, hogy még egyszer felemelje a kardját a nevében. Ám nélküle a görög sereg félkarú óriás, így a következõ összecsapás mindkét táborban szörnyû pusztítást végez.
"Van egy régi mondás, miszerint a háború a legrosszabbat és a legjobbat hozza ki az emberekbõl - jegyzi meg WOLFGANG PETERSEN rendezõ. - Ez a film eddig még soha nem látott módon mutatja meg a háborút, de a történet a lényegét illetõen hû Homérosz mûvéhez."
A filmet az Íliász ihlette, ami az i.e. 8. században, 3-400 évvel Trója feltételezett pusztulása után keletkezett. Noha nem tudni, hogy Homérosz a szájhagyományban fennmaradt, létezõ eseményeket jegyezett-e le, vagy saját, kitalált történetrõl van-e szó, mûve fennmaradt az évszázadok során, és az ókor történelmének egyik legfontosabb irodalmi alkotásává vált.
"Nincs még egy író az elmúlt 3000 évben, aki ennyire megkapóan és érzékletesen ábrázolná a háború borzalmait, mint Homérosz - mondja a rendezõ. - De az Íliászban az emberi drámát kissé háttérbe szorítja a brutalitás. A mai közönségnek a szereplõk tettein és érzelmein keresztül kell belelátniuk ebbe a történetbe."
A forgatókönyvet DAVID BENIOFF írta, akinek könyvébõl és forgatókönyve alapján készült Spike Lee Az utolsó éjjel címû filmje. "Ez a nagy, univerzális történetek egyike - mondja DIANA RATHBURN producer. - Nem lehet mindenki hõs, aki kiáll és legyõzi a sárkányokat, de az érzelmekkel, amik vezérlik õket, mi is találkozhatunk a saját életünkben. Amikor elolvastam a forgatókönyvet, azonnal beleszerettem. Néha nagyon nehéz ráérezni a klasszikus irodalom ízére - távoli helyek, emberek, világok -, de ebben a történetben van valami, amivel nagyon könnyû azonosulni: az érzelmek, mert hiába teltek el Trója pusztulása óta évezredek, az emberi érzelmek máig nem változtak."
A szereplõk kiválasztása
"Ez a történet nagyon összetett - meséli Wolfgang Petersen. - Sok különbözõ figura áll kapcsolatban egymással, mindannyian egy emberi tájkép részei. Ez egy igazi csapat, csupa fontos karakterrel. Úgyhogy a szereplõválogatásnál borzasztóan körültekintõ voltam, és a végeredményre nagyon büszke vagyok. A legjobb színészeket sikerült összegyûjtenünk."
Akhilleusz figurája volt a kulcs. Az alkotók Brad Pittre gondoltak, mint legalkalmasabbra egy legenda életre keltéséhez, hiszen olyan filmekben láthattunk, mint a Harcosok klubja, az Ocean’s Eleven - Tripla vagy semmi és a 12 majom. "Bradben megvan a tehetség és a kellõ szuggesztivitás ahhoz, hogy rettenthetetlen harcosnak és karizmatikus vezérnek mutassa Akhilleuszt" - magyarázza Petersen.
A színészi gárda ifjú tehetségeket és nagy veteránokat egyaránt felvonultat. Hektórt, Trója hercegét Eric Bana alakítja, Ang Lee Hulk címû filmjének sztárja. "Hektór nagyon átlátható figurának tûnt - meséli a színész. - Nemes és bátor, felesége, gyermeke van, de éreztem, hogy az õ igazi családja maga Trója."
Orlando Bloom, aki nemrégiben lett világszerte ismert A Gyûrûk Ura-trilógia kapcsán, játssza Hektór öccsét, a vonzó Parisz herceget. "Parisz teljes más figura, mint amiket eddig játszottam. Noha olyan környezetben él, ami erõsen politizált és veszélyes, saját élete mindaddig nagyon egyszerû, amíg egy nõ iránt ébredt szerelme hatalmas háborút nem robbant ki. Két birodalom omlik össze, amiben mindent elveszít, ami valaha is fontos volt számára, és mindezt egyetlen nõért teszi."
A Helénát alakító színésznõért, akinek a szépsége ezrek halálát és birodalmak pusztulását okozza, izgatott nemzetközi kutatás kezdõdött. A rendezõ választása a német színésznõre, Diane Krugerre esett. "A forgatókönyv sokkal megbocsátóbb és megértõbb Helénával szemben, mint az eposz - meséli Kruger. - Itt Heléna sokkal emberibb, megmutatja, hogy milyen magányos ebben az aranyketrecben, amiben össze van kényszerítve egy nála kétszer idõsebb férfival: felszínre tud kerülni a boldogtalansága. Amikor Parisz és Heléna találkoznak, hirtelen feltámad bennük a remény a szerelemre, amit még soha nem éreztek. A szabadságra. Szeretném hinni, hogy nem csak a lány szépsége ragadja meg Pariszt, hanem a sebezhetõsége és az õt körüllengõ szomorúság is."
Brendan Gleeson játssza a kisemmizett Meneláosz királyt. "Meneláosz egy olyan spártai, aki már veszített keménységébõl - mondja a színész, akit többek között a New York bandái és a 28 nappal késõbb címû filmekben láthattunk. - A spártaiak híresen katonásak és nagyon keménykötésûek voltak, de õ már nem ilyen. Egy középkorú férfi gyönyörû fiatal feleséggel, és a középkorú férfiak legnagyobb félelmével: hogy jön egy fiatalabb és elviszi a nõt."
Meneláosz bátyját, a kapzsi Agamemnónt Brian Cox játssza, akit az Adaptáció és A kör címû filmekbõl ismerhetünk. "Szerintem Agamemnón úgy képzeli, hogy Trója egy haladó szellemû fellegvár, tele hippikkel, ahol mindenki elszigetelten él, a valódi világtól és a fejlõdéstõl elzártan, és meglehetõsen drasztikus módon akarja õket a való világ részévé tenni."
Peter O’Toole, a hétszeres Oscar-jelölt és életmûdíjas formálja meg Priamosz királyt. "Priamosz maga okozza a pusztulását - magyarázza O’Toole, akinek már nagy gyakorlata van legendás vezetõk alakításában, gondoljunk csak az Arábiai Lawrence-re. - Mert mirõl is van szó? Köröskörül dúl a háború, de mivel Priamosz biztonságban érzi magát Trója falai mögött, sikerül sok éven keresztül fenntartania a békét. Senkit nem akar megtámadni, de Tróját bárki ellen meg fogja védeni, aki a közelébe merészkedik, és Trója falait soha nem hagyja ledönteni."
Rose Byrne játssza Priamosz unokahúgát, Briszéiszt, az ifjú szüzet, akit a görögök Akhilleusznak adnak, mint trófeát. "Csodálom Briszéiszt - meséli Byrne. - Még csak 17 éves, és Trójában nagyon védett élete volt, aztán hirtelenjében hadifogoly lesz, de méltóságát és erejét a végveszélyben sem veszti el."
A szereplõgárdát az Oscar-díjas Julie Christie egészíti ki, aki Akhilleusz anyját, Thetiszt játssza. "Thetisz képes a jövõbe látni, ezért elõre megmondja Akhilleusznak, hogy két lehetõsége van - mondja Pitt. - Az egyik, hogy itthon marad, utódokat nemz, akik nagyon fogják szeretni, és azok utódai szintúgy, de aztán el fogják felejteni. A másik lehetõség az, hogy elmegy harcolni, nagy dolgokat visz véghez, és még ezer és ezer évig emlékezni fognak a nevére. De meg fog halni ebben a háborúban. Anyja nehéz választás elé állítja, amikor azt mondja, hogy ha a háborút választja, a saját halálát választja."
Agamemnón, mivel tudja, hogy Akhilleuszt nem lesz könnyû rábeszélni, legjobb barátját, Odüsszeuszt, Itaka királyát küldi, hogy meggyõzze. "Odüsszeusz csavaros eszû, okos és taktikus - meséli a királyt játszó Sean Bean. - Bátor, becsületes férfi, jó harcos, jobban megérti Akhilleuszt, mint bárki más, és pontosan tudja, miért vonakodik csatlakozni a háborúhoz. Akhilleusz szereti és hallgat rá, pedig kevés ember van, akinek hallgatna a szavára. Ha van valaki, aki meg tudja gyõzni, hogy szálljon csatába, az csakis Odüsszeusz."
Egy eposzi forgatás
Mondanunk sem kell, hogy egy ilyen hatalmas, nemzetközi produkció leszervezése hihetetlenül merész vállalkozás. A látványtervezés különösen hangsúlyos szerepû volt az ókori történelem egyik legfontosabb korszakát átfogó témáról szóló filmben. Petersen NIGEL PHELPS látványtervezõt kérte fel ennek a világnak a megteremtésére. "Nigel nagyon alaposan tanulmányozta ezt a korszakot, hatalmas anyagot gyûjtött, és az elsõ rajzai rögtön lenyûgöztek - emlékszik vissza Petersen. - Csapatával együtt könyvek közé temetkezett, és hetekig ki sem dugták az orrukat a lakásukból."
"A legfontosabb kihívás az volt, hogyan adjunk eposzi minõséget a filmnek - meséli Phelps. - Wolfgang hiteles és realisztikus világot akart. Kis kutatás után rájöttem, hogy a korszakban tulajdonképpen minden két véglet között mozgott. i.e. 1200-ban az uralkodó kultúra a mükénéi és az egyiptomi volt. Ezt a két kultúrát és formakincset gyúrtam össze, hogy a korszakhoz is hû maradjak, és az eposz kritériumainak is megfeleljek."
A kutatás egy része a British Museum segédletével folyt, ahol a film szakértõi tanulmányozhatták a Törökországban, Trója feltételezett helyén kiásott leleteket. Máig nyitott kérdés, hogy is nézett ki pontosan Trója az Íliász eseményeinek idõszakában. Ezen a területen több különbözõ, egymásra épült ókori várost is feltártak különbözõ rétegekben. Phelps és csapata a 6. szintet vették alapul a munkához.
"Az az igazság, hogy Trója valószínûleg kisebb volt, mint amekkorára mi építettük - vallja be a tervezõ. - Volt egy külsõ fal, a falon belül egy vár. A legtöbb ház egyszerû, lapos tetejû sárkunyhó volt. Így hát muszáj volt egy kicsit rásegítenünk a fantáziánkkal, hogy vizuálisan érdekes legyen."
A film többnyire Trójában és környékén játszódik, a fõ elemek a tengerpart, ahol a görögök partra szállnak, a városfalakon kívüli csatamezõ, maga a város és a vár. De felbukkan a filmben Spárta és Mükéné városa is. "Nagyon igyekeztünk, hogy hangulatban és látványban elválasszuk a különbözõ kultúrákat - meséli Phelps. - Agamemnón városa, Mükéné gazdagságot és jólétet sugároz, pont ellentéte Spártának, ami letisztult, színtelen. És aztán ott van Trója, ami egy kis zöld sziget, nagyon barátságos hely."
A film 3 nagy bázisa a világ különbözõ pontjain volt: Londonban, Máltán, Mexikóban. A belsõ helyszínek a Londontól 40 mérföldre levõ Shepperton Stúdióban épültek fel, de Trója városát nem lehetett volna egy színpadon felépíteni. "Málta lélegzetelállítóan szép sziget hihetetlen sziklákkal és csipkézett partokkal, ebben a környezetben építettük fel Tróját - meséli Diana Rathburn producer. - Viszont nincs olyan tengerpartja, amibe be lehetett volna illeszteni a több ezer hajót, sem olyan vidéke, ahol 75 ezer katona felállhatott volna, ezért ezeket a jeleneteket Mexikóban forgattuk le."
A forgatás 2003 áprilisában kezdõdött. A londoni felvételek után költözött át a stáb Máltára, ahol kb. 5 hektárnyi területen, a 17. századi Fort Ricasoli erõdön belül épült fel Trója városa. Noha Málta gazdag õsi leletekben - némelyikük több mint 2000 évvel régebbi, mint a kor, amiben a film játszódik -, egyik sem tûnt megfelelõnek, ezért az egész várost a semmibõl kellett felépíteni. Több mint 500 máltai munkást béreltek föl és közel 200 angol szakember érkezett a szigetre, hogy megvalósítsák ezt a monumentális feladatot.
A trójai faló
"A faló megtervezése és megalkotása nagy kihívás volt számomra - meséli Phelps. - Ha a dolog logikáját nézzük, az egyetlen építõanyag, amit a görögök használhattak, a kiégett hajók faanyaga. Úgy éreztem, a végeredménynek tükröznie kell valamennyire azt a 12 kétségbeesett napot, ami alatt elkészítették. Éreztem, hogy valami nagyon pogány dolognak kell lennie, ami sérti a trójaiak hitét."
Phelpsnek úgy kellett elkészítenie a legendás falovat, hogy a nézõkbõl a felismerés örömét is kiváltsa, de közben hû maradjon a film realizmusához. Három tervezõ dolgozta ki aprólékosan a designt, amibõl elõször egy 3D verzió készült digitálisan, majd egy kicsinyített, de már valódi makett, majd 12 szobrász készítette el valódi méretben. A ló Londonban készült, de két részben kellett megcsinálni, mert nem volt megfelelõ nagyságú hely, ahol tárolhatták volna a monstrumot. "Idegõrlõ volt a dolog, mert elkészült külön a két rész, de egybe az egészet csak három hónappal késõbb láttuk Máltán" - meséli Phelps.
A többnyire acélból és üveggyapotból készült lovat részletekben szállították Máltára. Miután a részeit összeillesztették, hetekig tartott, mire a munkások összeszerelték: csaknem 12 méter magas és kb. 11 tonna volt. Aztán a jelenetben az alig valamivel magasabb trójai kapun át kell beállítani végsõ a helyére - ehhez valami korabeli megoldást kellett találni.
"Nem akartam kerekeket szerelni rá, nagyon hiteltelen lett volna. Láttam egy dokumentumfilmet arról, hogyan építették az egyiptomiak a piramisokat: a hatalmas ködarabokat farönkökön tolták elõre - meséli Phelps. - Ez sokkal logikusabb és hitelesebb módnak tûnt a ló mozgatásához."
Trója pusztulása
Miután minden trójai jelenetet leforgattak, a stábnak szembesülnie kellett az utolsó, szomorú feladattal, ami Máltán várt még rájuk - porig kellett égetniük ezt a gyönyörû, véres verítékkel felépített várost. Trója pusztulásának filmre vétele hihetetlen mértékû tervezést, koordinációt és munkát igényelt. "Ez volt a legnagyobb kültéri pirotechnikai feladat az Elfújta a szél óta - jegyzi meg a különleges effektek szakértõje, JOSS WILLIAMS. - De ez annyiban különbözött attól, hogy ez teljesen szabályozható volt, bármikor meg tudtuk volna szüntetni a tüzet. A Elfújta a szél stábja csak meggyújtotta a díszletet, aztán az égett, amíg égett."
Gázcsövek ezreit fektette Williams csapata végig Trója utcáin, amik az épületek mögé rejtett 5 gáztartályhoz csatlakoztak, és a rendszert több mint 350, egyenként irányítható szeleppel kontrollálták. A hatalmas, de irányítható tûzvészben SIMON CRANE kaszkadõrcsapata, valamint 3 színész, Brad Pitt, Brian Cox és Sean Bean biztonságosan végezhette a feladatát.
"A biztonság az egyik legeslegfontosabb szempont - meséli Crane, aki egyben a film 2nd unit rendezõje is volt. - Ezért olyan fontos a próba. Minél többet próbálunk, annál kisebb kockázat. Ezt a jelenetet hetekig próbáltuk, mielõtt egyetlen métert is forgattunk volna." A körültekintõ elõkészítésnek és nagy figyelemnek köszönhetõen senki nem sérült meg a forgatás során.
A harcmezõ
Amikor Máltán befejezõdött a munka, a stáb átköltözött Mexikóba, hogy leforgassa a film talán legbonyolultabb elõkészületeket igénylõ jeleneteit.
Mielõtt a 350 fõs stáb megérkezett a helyszínre, több száz munkás dolgozott, hogy felépüljenek a görög hajók, Apolló temploma és az impozáns trójai fal.
A produkció számára az egyik legbonyolultabb feladat a falhoz szükséges hely biztosítása volt, ugyanis a kiválasztott helyszín egy több ezer hektárnyi cserjével és kaktusszal borított területen volt, aminek több négyzetkilométernyi részét kellett teljesen megtisztítani a forgatáshoz.
Mielõtt megkapták volna az engedélyeket, elõször is egy környezetvédelmi tanulmányt kellett készíttetni, amiben a kitételek között a számtalan kaktuszfaj biztonságos kitelepítése is szerepelt. Botanikusokat alkalmaztak, akik precízen összeszámoltak, kategorizáltak és felcímkéztek minden egyes kaktuszt. Közel 4000 növényt kellett egyesével kiásni, átültetni egy ideiglenes helyre, és ápolni a forgatás végéig, amikor is mindegyiket pontosan ugyanoda kellett visszaültetni, ahol eredetileg volt.
Hasonlóan óvatosan kellett bánniuk a helyszín vadvilágával. Mexikó teljes partvidéke a teknõskolóniák védett élõhelye, ezért a produkciónak, ha el akart foglalni egy ilyen hosszú partszakaszt, ki kellett dolgoznia egy védelmi programot az ott élõ teknõsök számára. Két szakértõt vettek fel, akik a kiköltöztek a partra, és a hét minden egyes napján 24 órában járõröztek a forgatás teljes 6 hónapja alatt. Amikor a teknõsök megjelentek és tojásokat raktak, összegyûjtötték a tojásokat és áttelepítették egy lekerített inkubációs területre. Aztán amikor 45 nappal késõbb kikeltek, leszállították a fiókákat a partra, és szabadon engedték õket.
Amikor a területet végre megtisztították és környezetevédelmileg is biztosították, a díszletépítõ csapat megkezdte a külsõ falak és a trójai kapu építését. Ez a munka négy hónapig tartott, és kb. 200 tonna gipszet használtak fel hozzá. 15 km falat építettek, ami átlag 12 méter magas volt, de a központi részeknél, a kapunál a 18 métert is elérte. Ezt késõbb digitális technikával meghosszabbították mindkét irányban.
Azonban hamarosan rá kellett döbbenniük, hogy a fal nem volt sérthetetlen. Amikor már csak két hét forgatás volt hátra Mexikóban, szeptember 21-én, hajnali 2 órakor a Marty nevû hurrikán söpört végig ezen a partszakaszon, és a díszletek nagy részét megrongálta - a fal középsõ kétharmada összedõlt.
A 2nd unit Simon Crane vezetésével még a legrosszabb körülmények között is képes volt forgatni egy hetet a parton, annak ellenére, hogy a görög flotta fele és Apolló templomának egy része hiányzott. De a trójai fal újraépítése egy hónapot vett igénybe. Petersen és Crane decemberben tért vissza, hogy felvegyék a hiányzó jeleneteket.
"Ennek a filmnek a létrehozása egy kicsit olyan volt, mintha mi magunk is a szereplõi lennénk - jegyzi meg kesernyés mosollyal Diana Rathburn producer. - Néha mindenkinek emberfölötti erõfeszítéseket kellett tennie, hogy megoldjunk egy-egy problémát. A logisztikai feladatok megoldása pedig finoman szólva is horrorisztikus volt. De soha nem dolgoztam még olyan filmben, ahol ennyi ember ekkora szenvedéllyel dolgozott volna."
A csaták kivitelezése
A háború brutalitásának hiteles ábrázolásához a filmben bemutatott csatáknak nem csak vizuálisan megragadónak, hanem monumentálisnak és technikailag pontosnak kellett lenniük. A színészek hetekig készültek a forgatásra fizikai tréningen, a kaszkadõröknek pedig több ezer statisztát kellett felkészíteniük a csatajelenetekhez, többségükben olyanokat, akik még soha nem vettek részt katonai kiképzésen. A legnagyobb csatajelenet, amiben 50 ezer görög csap össze 25 ezer trójaival, kb. 10 perc hosszú, de két párhuzamosan dolgozó stáb 4 heti megfeszített munkájába telt, mire leforgatták.
A hatalmas számok ellenére a helyszíneken leforgatott jelenetek önmagukban nem érzékeltetnék megfelelõen a trójai háború elképesztõ méreteit, ezért az alkotók digitális trükkök segítségével tették teljessé a képet.
A vizuális effekteket a Moving Picture Company és a Framestore CFC dolgozta ki. Az általuk kifejlesztett és alkalmazott "Endorphin" nevû szoftverhez az Oxford University zoológiai részlegének neurobiológiai kutatásait vették alapul. A program lényege, hogy virtuális testek olyan természetesen reagálnak az õket ért hatásokra, mint a valódiak. Ez az úttörõ technológia tette lehetõvé, hogy a hatalmas seregek eddig soha nem látott részletességig és dimenziókban legyenek hitelesek a csatajelenetekben.
Lovak
Hogy minden korhû legyen, a színészeknek meg kellett tanulniuk szõrén megülni a lovat - ez a feladat még a leggyakorlottabb lovasokat is nagy kihívás elé állította, hiszen nyereg nélkül kellett megtartani az egyensúlyt a ló hátán. A trójai csapat vezérét alakító Eric Banának mesterien el kellett sajátítani ezt a tudományt, hiszen 80 lovassal a háta mögött biztonságosan kellett kiviteleznie a manõvert. "Hektór lovas ember, Ericnek pedig gõze sem volt a lovaglásról a forgatás elõtt, ezért mindent az alapoktól kellett kezdenie - szögezi le Petersen. - A film végére viszont úgy tudott lovagolni, mintha erre született volna."
A film lószakértõje, JORDI CASARES készítette fel a színészeket és a lovakat. Hat hétig tartott a felkészülés a forgatást megelõzõen. "Számomra az volt a legnehezebb feladat ebben a filmben, amikor a lovak a kocsik elé voltak befogva, és a színészek mögöttük - meséli Casares. - A jelenetben kb. 500 lándzsákkal és dárdákkal felfegyverzett statiszta veszi körül a lovakat, õk pedig nagyon meg tudnak ijedni ezektõl a hosszú fegyverektõl meg a hirtelen mozdulatoktól. Ilyenkor egy ló elszabadulhat a szekérrel, színésszel együtt, és átgázol mindenen: statisztákon, kamerán, stábon, mindenen, ami az útjába esik."
Hajók
Az 1000 hajó, ami Spártából Heléna után indul, különbözõ módszerekkel készült el. Két valódi, 35 m hosszú, motorhajtású hajó épült Máltán acélból, faborítással, ezeken forgatták le a vízi jeleneteket.
"Ha a stáb és a szereplõk is fent vannak a fedélzeten a nyílt vízen, egy csomó biztonsági elõírásnak kell megfelelni - magyarázza Phelps. - Biztosítani kell a mentõmellényeket és a mentõcsónakokat, ezért ezeknek mind építenünk kellett egy rejtett részleget."
A görög flotta partraszállásához 4 hajó épült Mexikóban - 3 teljesen, kettõ félig. Mivel ezeknek nem kellett kihajózniuk, csak horgonyozniuk a parton, a hajótest készülhetett fából.
A két valódi, vízen használható hajó kivételével a teljes görög armadát, ami több mint ezer hajóval közelíti meg Trója partjait, a Framestore CFC készítette, Európa legnagyobb vizuális effektekkel foglalkozó cége.
A történelmi Trója és az Íliász
A görög mitológia szerint Eriszt, a viszály istennõjét nem hívták meg az Olümposzra Thetisz és Péleusz esküvõjére, ezért bosszúból egy aranyalmát gurított a jelenlevõ istennõk közé "A legszebbnek!" felirattal. Parisz hercegre várt a feladat, hogy döntsön. Zeusz felesége, Héra hatalmat ígért neki, Pallasz Athéné gazdagságot, Aphrodité pedig a világ legszebb asszonyát - Parisz neki adta az almát, cserébe találkozhatott Helénával.
Noha a filmet az Íliász ihlette, tartalmaz olyan elemeket is, amik nem szerepelnek Homérosz mûvében. A trójai falóról például nem történik említés az Íliászban, egyedül Vergiliusnál olvashatunk róla az Aeneisben. "A film ókori motívumok és elemek gyûjteménye, és nagy részben az Íliászon alapul - szögezi le Petersen. - Egyetlen fontosabb részletben tértünk el Homérosztól: a filmben nincsenek jelen az istenek. Az eposzban az istenek is harcolnak, manipulálnak, részt vesznek az eseményekben, mint a halandók. De a filmben nem. Az istenek jelenléte nem lett volna összhangban azzal a realizmussal, amit meg akartunk teremteni."
Parisz és Heléna, vagy az Íliász többi szereplõjének létezése soha nem volt maradéktalanul bizonyított. Agamemnón palotájának létezésére van néhány régészeti bizonyíték, más királyokat, mint például Odüsszeuszt és Priamoszt is elismer a tudomány történelminek. Ókori vázák és metszetek õrzik ugyan a háború történetét, de hogy a történelmet vagy csak a mítoszokat örökítik-e meg, azt nem lehet tudni.
A trójai háborút egy idõben teljes egészében Homérosz fantáziája termékének tartották. Mivel az általa leírt civilizáció létezésére írásos bizonyítékok nem állnak rendelkezésre, csak a régészet adhat kulcsot ennek az õsi történetnek a feltárásához.
A romokat, amit ma Trója egykori városának gondolunk, csak 1871-ben tárták föl. Azok, akik évszázadokon át keresték a nyomát, nagyjából egyetértettek abban, hogy a legendás város a mai Törökország területén, az Égei-tenger partján lehetett, de erre sokáig semmiféle bizonyítékot nem találtak.
A lelet felfedezése Heinrich Schliemannra, egy német vállalkozóra és botcsinálta régészre várt, aki gyerekkora egyik nagy olvasmánya, az Íliász hatására és leírását követve kezdett ásatásokat elõször egy Bunarbashi nevû városnál, majd a Hiszarlik-dombnál, ahol rá is bukkant egy ókori város romjaira, amit többé-kevésbé ma is elismernek az ókori Trójának.
Hét város egymásra épült romjait sikerült feltárni, Schliemann úgy döntött, hogy a homéroszi Trója csak a legalsó rétegekben lehet, ezért kinevezte a hetediket az igazinak, és gyors ásatásával szinte a felismerhetetlenségig tönkretette a többi réteg régészeti leleteit. Emellett a megtalált kincseket Priamosz híres kincsének kiáltotta ki, de a tudomány azóta ezt is cáfolta, ahogy a régészek ma már a hatodik réteget tekintik a trójai háború korabelinek. Az ásatások legutóbb 1988-ban kezdõdtek újra.
Az is vita tárgya, hogy vajon egyetlen háború okozhatta-e Trója pusztulását. Egyes tudósok földrengést emlegetnek, mások háborúk egész sorozatát. Akárhogy is, a mai napig nagy viták folynak arról kérdésrõl, hogy az ókor egyik legcsodálatosabb városállama miként tûnt el a föld színérõl.
A háború - ha volt - legvalószínûbb oka a Dardanellák fölötti hatalom lehetett, hiszen ez a fontos és egyetlen vízi útvonal vezetett a Földközi-tengerrõl a Fekete-tenger vizeihez. De egy király feleségének elrablása is legalább ilyen jó apropója lehetett a véres konfliktus kirobbanásának, ami a homéroszi legenda szerint 10 évig tartott. Az Íliász mindössze 52 nap eseményeit írja le. Ha hinni lehet az irodalomnak, ez volt az emberiség történelmének legemlékezetesebb 50 napja.
A szereplõk
BRAD PITT (Akhilleusz) generációja egyik legsikeresebb színésze. Jelenleg Doug Liman rendezõvel forgatja a "Mr. & Mrs. Smith" címû filmet Angelina Jolie partnereként, majd az Ocean’s Eleven - Tripla vagy semmi folytatását ("Ocean’s 12") kezdi Steven Soderbergh-gel.
Ridley Scott Thelma & Louise címû filmjében nyújtott alakításával hívta fel magára elõször a figyelmet, ezt követték közvetlenül a Kalifornia, a halál nem utazik egyedül (Kalifornia), a Folyó szeli ketté (A River Runs Through It) és az Interjú a vámpírral (Interview With The Vampire). Kétszer jelölték Golden Globe-ra a Szenvedélyek viharában (Legends of the Fall) és a 12 majom (Twelve Monkeys) címû filmekért, utóbbiért el is nyerte a díjat.
Legutóbbi filmjei: Ocean’s Eleven - Tripla vagy semmi, Kémjátszma (Spy Game), A mexikói (The Mexican), Blöff (Snatch), Szemtõl telibe (Full Frontal), Egy veszedelmes elme vallomásai (Confessions of a Dangerous Mind).
Újságírónak tanult, de amikor Los Angelesbe költözött, Roy Londonnál színi tanulmányokba fogott, és hamarosan tévés produkciókban és sorozatokban tûnt fel.
További filmjei: Meet Joe Black (Ha eljön Joe Black), Harcosok klubja (Fight Club), Az ördög maga (The Devil’s Own), Hét év Tibetben (Seven Years in Tibet), Pokoli lecke (Sleepers), Hetedik (Seven), Tiszta románc (True Romance).
ERIC BANA (Hektór) Ausztráliában született, és jelenleg is ott él. Elõször a Chopper címû ausztrál filmben hívta föl magára a figyelmet, amit a 2001-es Sundance Filmfesztiválon mutattak be. Legutóbb Ang Lee rendezõvel dolgozott a Hulk címû film címszereplõjeként, valamint Ridley Scottal A Sólyom végveszélyben (Black Hawk Down) címû filmben.
ORLANDO BLOOM (Parisz) elsõ játékfilmes szerepe Legolas volt A Gyûrûk Ura-trilógiában (The Lord of the Rings), azóta Johnny Depp partnereként is láthattuk A Karib-tenger kalózai (Pirates of the Caribbean) címû kalandfilmben.
Legközelebb Gregor Jordan "Ned Kelly" címû filmjében lesz látható, épp most fejezte be a "Haven" címû független filmet, és jelenleg Ridley Scott "Kingdom of Heaven" címû filmjét forgatja. Láthattuk a Sólyom végveszélyben címû filmben is.
16 évesen költözött Londonba, hogy színésznek tanuljon, elsõ filmes szerepét a "Wilde" címû filmben kapta, amiben Oscar Wilde-ot alakította.
DIANE KRUGER (Heléna) eredetileg balett-táncosnak készült, de egy sérülés miatt abba kellett hagynia a táncot, így az egyik legkeresettebb fotómodell lett Párizsban, ami mellett színészetet tanult.
Elsõ filmszerepét Dennis Hopper és Christopher Lambert mellett kapta a "The Piano Player" címû filmben, Caesar-díjra jelölték a "Mon Idol" címû francia filmben nyújtott alakításáért, legutóbb pedig a Fék nélkül - Michel Vaillant címû francia filmben láthattuk.
Nemrég fejezte a "Wicker Park" és a "National Treisure" címû filmek forgatását, mindkettõ 2004-ben kerül a mozikba.
BRIAN COX (Agamemnón), akit generációja legfelkapottabb skót színészének tekintenek, 2001-ben megnyerte a legjobb mellékszerepért járó Emmyt a TNT csatorna "Nuremberg" címû filmjéért, amiben a náci háborús bûnöst, Hermann Göringet alakította.
Nemrégiben fejezte be a Farelly testvérek "The Ringer" címû filmjének forgatását. Legutóbb az Ördögi Színjáték (The Reckoning) és az X Men 2 címû filmekben volt látható. 2002-ben számos emlékezetes filmben bukkant fel: Az utolsó éjjel (The 25th Hour), A kör (The Ring), Adaptáció (Adaptation), A Bourne-rejtély (The Bourne Identity), "The Rookie". 2001 egyik ünnepelt független filmjében, a "L.I.E." címû filmben nyújtott alakításáért számos díjra jelölték.
Folyamatosan játszik színpadon Londonban és a Broadway-n is.
További filmjei: A királyné nyakéke (The Affair of the Necklace), "The Minus Man", "For the Love of the Game", Okostojás (Rushmore), Gyilkos donor (Desperate Measures), Titkos hadsereg (Hidden Agenda), A rettenhetetlen (Braveheart), Rob Roy, Utánunk a tûzözön (The Long Kiss Goodnight).
SEAN BEAN (Odüsszeusz) a Férfias játékok (Patriot Games) címû filmben hívta fel magára a figyelmet Harrison Ford oldalán. Nemrégiben láthattuk A Gyûrûk Ura-trilógiában Boromirként, valamint a Ronin, az Equilibrium és a Ne szólj száj! (Don’t Say a Word) címû filmekben.
Tévés produkciókban és színházban egyaránt szerepel, további filmes munkái: "Tom and Thomas", "Essex Boys", Anna Karenina, 007 - Aranyszem (Goldeneye), "When Saturday Comes", "Black Beauty", Caravaggio, Viharos hétfõ (Stormy Monday), "The Field".
BRENDAN GLEESON (Meneláosz) 18 évesen felvételizett az Abbey Theatre társulatához, és 10 év tanulás után kezdett kisebb filmszerepekben feltûnni, elsõ nagyobb alakítását Mel Gibson partnereként láthattuk a Rettenthetetlen (Braveheart) címû filmben.
Legutóbb Anthony Minghella Hideghegy (Cold Mountain), Danny Boyle 28 nappal késõbb (28 Days Later) és Martin Scorsese New York bandái (Gangs of New York) címû filmjében láthattuk. További munkái: Dark Blue, A panamai szabó (Tailor of Panama), A.I. - Mesterséges intelligencia, Mission: Impossible II, "I Went Down". 1998-ban számos díjat nyert egy ír maffiózó megformálásáért John Boorman Bûncézár (The General) címû filmjében.
PETER O’TOOLE-t (Priamosz) az Akadémia nemrégiben jutalmazta életmûdíjjal 45 éves filmes munkásságáért.
Írországban született, újságíró akart lenni, de hamarosan a színészet kezdte érdekelni, és néhány év alatt sikerült a Royal Shakespeare Company társulatáig küzdenie magát.
Elsõ filmes szerepét Nicholas Ray "The Savage Innocents" címû 1959-es filmjében kapta. 1962-ben David Lean rendezõ rá osztotta az Arábiai Lawrence (Lawrence of Arabia) címû film fõszerepét, amivel azonnal nemzetközi ismertségre tett szert, és egy Oscar-jelölést is kapott érte. További 6 jelölést kapott a következõ filmekben nyújtott teljesítményéért: "Beckett", Az oroszlán télen (The Lion in Winter), "Goodbye Mr. Chips", "The Ruling Class", A kaszkadõr (The Stunt Man), Legboldogabb éveim (My Favorite Year). Karrierjének további fontosabb állomásai: Az utolsó császár (The Last Emperor), "Murphy’s War", La Mancha lovagja (Man of La Mancha).
Legutóbb Stephen Fry "Bright Young Things" címû filmjében volt látható, és kapott egy Emmy-jelölést Hindenberg megformálásáért a "Hitler: The Rise of Evil" címû sorozatban.
ROSE BYRNE (Brieszisz) Ausztráliában született, máris a film új csillagának tartják. Paul McGuigan, akivel a "Wicker Park" címû filmben dolgozott együtt, egyenesen "lélegzetelállítónak" és a "legjobb színésznõnek" nevezi a praxisában.
Nemzetközi ismertségre a Star Wars II: A klónok támadása címû filmben tett szert Amidala hercegnõ szolgálója, Dormé szerepében. Alakítása kultusszá vált, amirõl többek között a Dormé Forever elnevezésû weboldal is tanúskodik, valamint az a kezdeményezés, hogy a Hasbro Dormé-figurákat is gyártson.
Ezt az alakítást az "I Capture the Castle" címû kosztümös film, a "The Goddes Of 1967" és a "My Mother Frank" címû filmek követték.
JULIE CHRISTIE (Thetisz) nemrégiben fejezte be a "J.M.Barrie’s Neverland" címû filmet, Johnny Depp és Cate Winslet oldalán, valamint a Harry Potter-széria "Prisoner of Azkaban" címû epizódját.
Széleskörû ismertséget a BBC Androméda köd címû sci-fi sorozatával szerzett. Elsõ nagyjátékfilmjei a "Crooks Anonymus" és a Gyors lady (The Fast Lady) címû produkció volt, ekkor figyelt fel rá John Schlesinger rendezõ, és szerepet adott neki a Hazudós Billy (Billy Liar), majd a Darling címû filmjeiben. Ez utóbbiért Christie-t a legjobb színésznõ kategóriában Oscar-díjjal jutalmazták.
Ezt követõen tovább folytatódott szerencsés szériája David Lean Doktor Zsivago, Truffaut 451 Fahrenheit és Schlesinger Távol a tébolyult tömegtõl (Far From the Madding Crowd) címû filmjeivel, valamint Az angyal-sorozattal (The Saint).
A filmgyártás first ladyje volt a 70-es években, olyan filmekkel, mint A közvetítõ (The Go-Between), a Nashville, a Ne nézz vissza! (Don’t Look Back). Többször volt Warren Beatty partnere: a Sampon (Shampoo), a "Heaven Can Wait", a McCabe és Mrs. Miller (McCabe and Mrs. Miller) címû filmekben, ez utóbbiért Oscar-jelölést is kapott.
Legutóbbi munkái a Sárkányszív (Dragonheart), a Kenneth Branagh-féle Hamlet és az "Afterglow".
"time is not money"
