nem vagy belépve:
microcspv    "peace is precious"
logo Marilyn


keresés:

csik
csik
lila

a film fõoldala
film_cim:
Arséne Lupin
Arséne Lupin - 2004
francia, olasz, spanyol, angol
_________________
hazai mozibemutató:
2005 - Április - 28
ebben a hónapban még
Francia Filmnapok 2005
forgalmazó:
SPI Magyarország
cikk
szavazz -(pontozd a filmet)
a film oldala az IMDb-n
linkek, hivatalos oldal
filmzenék

Arséne Lupin (2004)
Arséne Lupin
Arséne Lupinrendezte:
Jean-Paul Salomé

írta:
Jean-Paul Salomé
Maurice Leblanc
Laurent Vachaud



6.18
(a cspv olvasók szavazata)  itt szavazz !
4.9
\"\" (a cspv szerk-ek szavazata)



hossza: 125 perc
nemzetiség:  francia, olasz, spanyol, angol
műfaj:  kaland, feldolgozás, kosztümös
eredeti nyelv: francia
formátum: feliratos
korhatár 12+
        
    

vissza a rövid tartalomhoz


1894-et írunk, a helyszín Normandia. Egy tüzesen szenvedélyes, csábító fiatalember úgy dönt, hogy apja nyomdokaiba lépve enged tolvaj-szenvedélyének, olyan kalandokba veti magát, amelyek majd híressé teszik a nevét. Ez a fiatalember Arsene Lupin...

Arsene Lupin (Romain Duris) villámgyorsan elcsen mindent, ami fénylik, grófnõk családi ékszereitõl a csillagok konstellációjában rejlõ legbensõbb titkokig. A Robin Hood nagylelkûségének, Sherlock Holmes mindent kikövetkeztetni képes bölcsességének és Don Juan hódító bájának képességével egyaránt megáldott Arséne olyan helyzetbe kerül, ahol mindezekre a képességekre szüksége lesz, amikor egy sorozat merész rablás és hidegvérrel elkövetett gyilkosság elsõ számú gyanúsítottjává válik.

Apja gyilkosát kutatva, Arséne tudomást szerez egy mesés kincsrõl, miközben egy titkos összeesküvés véletlen tanúja is lesz. A jelenlévõk között ott van az agyfúrt Beaumagnan (Pascal Greggory). Ez az örök bajkeverõ valamikor intim kapcsolatban volt Josephine Balsamo-val (Kristin Scott Thomas), Cagliostro grófnõjével, akit most fogolyként hurcolnak az összeesküvõk elé. Még nem ismert okok miatt, a grófnõt felkavaró szépsége és imponáló fellépése sem menti meg attól, hogy az összeesküvõk halálra ítéljék. Arséne azonban a kellõ pillanatban megmenti a grófnõt. A grófnõ bûbájától megigézve, égõ vágytól hajtva, hogy cselekedjék, Arséne elszakad korábbi szerelmétõl, Clarisse-tól (Eva Green), és a kincs felkutatására indul. Útja a századforduló Párizsába vezet...

Szövevényes kalandjai során Arséne mindvégig ellenáll a kísértésnek, hogy erejét ördögi célokra, gyilkosságra használja. Ahogy kibogozza a szerelem és gyûlölet, becsület és árulás titokzatos és bonyolult hálóját, amibe maga is belegabalyodott, annyit tehet csupán, hogy hû marad igazi önmagához. Az Arséne Lupin Maurice Leblanc Cagliostro grófnõ - Arséne Lupin elsõ kalandja címû klasszikus regényét dolgozza fel. A magyar közönség egy tv-sorozatból ismerheti már Arséne Lupin alakját. E karizmatikus hõs legendás életének izgalmas és szenvedélyes történetét most láthatjuk elõször mozivásznon.

A TÉMA FELDOLGOZÁSA

Arsene Lupin megrögzött tolvaj és gyûjtõ. Villámgyorsan felkap és elcsen mindent, ami fénylik, vagy csillog, grófnõk családi ékszereitõl a csillagok konstellációjában rejlõ legbensõbb titkokig. A Robin Hood nagylelkûségének, Sherlock Holmes mindent kikövetkeztetni képes bölcsességének és Don Juan hódító bájának képességével egyaránt megáldott Arsene olyan helyzetbe kerül, ahol mindezekre a képességekre szüksége lesz, amikor egy sorozat merész rablás és hidegvérrel elkövetett gyilkosság elsõ számú gyanúsítottjává válik.

Ez az ellenállhatatlan férfi lényegében véve egy kaméleon, aki olyan mestere a színlelésnek és álcázásnak, hogy azzal barátot, ellenséget és áldozatot egyaránt levesz a lábáról. Õ az a hõs, aki a tökéletes rossz fiú, az úriembernek álcázott tolvaj, akit lélegzetelállító csínyei szenvedélyes és hetvenkedõ kalandorrá tesznek, miközben sötét családi titkok és okkult erõk romantikus és kalandos világában is otthonosan mozog.

A Maurice Leblanc "The Countess of Cagliostro" címû regénye alapján készült Arsene Lupin címû film 1884-ben, a fõhõs idilli gyermekkorával kezdõdik. A boldog ifjúkor nem tart sokáig, mert családi intrikák miatt el kell, hogy hagyja otthonát.

A történet 1914 elején ér véget, amikor fõhõsünk alkalomadtán elkövetett csínyei már, úgy tûnik, hogy legfeljebb csak késleltethetik azt a végzetes, halált hozó csapást, amit a Történelem készül mérni azokra az arisztokrata családokra és titkos szövetségekre, amelyek érdekes figurák és gátlástalan gonosztevõk sokszínû kavalkádját vonultatják fel a filmben.

Hõsünk viharosan zajló történetét Normandia zöld lankáitól és szikláitól, a tájban megbúvó kolostoraitól és elrejtett kincseitõl egészen az ipari forradalom korának nyüzsgõ Párizsáig követjük nyomon, ahol a történet drámai csúcspontjára ér.


Arsene, aki a mûvészien ügyes tolvaj és briganti, Theophraste Lupin és Henriette d’Andresy, Dreux-Soubise hercegnõ húgának fia, a Dreux-Soubise kastélyban nevelkedik, ahol a francia királyok rég elmúlt korából származó titokzatos festmények és családi bútorok veszik körül. Az egyik ékszer, egy drágakövekkel kirakott nyakék, valaha Marie-Antoinette királyné ékszere, de most a hercegnõ tulajdona, egy mindenkit megbabonázó tárgy, amely végigkíséri az egész történetet.
Apja instrukciói alapján Arsene ellopja az ékszert vendéglátóitól, és átadja azt apjának, aki egy cinkosával együtt az éjszaka halotti csendjében elmenekül. Halotti a csönd valóban, mert reggel egy felismerhetetlenségig összevert ember holttestét találják a kastélytól nem messze, és a bizonyítékok - egy szürke ló és egy pecsétgyûrû - romlást hoznak Arsene és anyja fejére, akiket nagy gyászukban kikergetnek a kastélyból.


Évekkel késõbb, amikor a kisfiú már húszéves fiatalemberré serdült, Arsene Lupin-t mint Raoul d’Andrésy francia vámtisztet látjuk viszont, a Le Havre kikötõjében éppen kikötni készülõ hajó fedélzetén. Mielõtt kikötnének, a hajón rendezett elegáns szilveszteri bál tökéletes alkalmat nyújt Arsene-nek, hogy bemutassa tudományát, és a pénzes vendégeket megszabadítsa legszebb ékszereiktõl. Merész játékot ûzve a tolvaj és a törvény õre kettõs szerepében, vállalkozása félresikerül, és ellenséges tûzharcba torkollik. Arsene haldokló anyja betegágyához lopakodik, de anyja meghal, mielõtt Arsene megtudná apja gyilkosságának titkát. Mint menekülõ számkivetettet, unokatestvére és gyerekkori szerelme, Clarisse menti meg a törvény szigora elõl. A két fiatal hamarosan egymásba szeret. Szerelmesének ösztönzésére Arsene visszatér a kastélyba, ahol az ifjú herceget oktatója lesz a harcmûvészetekben.


A kastélyban Arsene egy régi iratot talál, amelynek a szövegében titkos utalások vannak, és kihallgat egy érdekes beszélgetést, aminek a révén aztán prominens személyek titkos találkozójára jut el. Kiderül, hogy összeesküvésrõl van szó. Az összeesküvõk egy fejedelmi kincs után kutatnak, és végsõ soron az Orleans-i Herceget, a francia trónra jogot formáló trónkövetelõt akarják királlyá koronázni. Visszahúzódva a helyiség sötét homályába, Arsene furcsa rítus szemtanúja lesz, amelynek a során egy feszület feltárja más feszületek helyét, amelyek mind a vidék kolostoraiban vannak elrejtve, és mindegyik a rejtvény egy-egy, a megoldáshoz szükséges részletét tartalmazza. Most aztán megindul a hajsza a titok megoldásáért, de az összeesküvõk ebben nincsenek egyedül. A jelenlévõk között ott van a titokzatos és agyfúrt Beaumagnan. Ez az örök bajkeverõ valamikor intim kapcsolatban volt Josephine Balsamo-val, Cagliostro grófnõjével, akit most fogolyként hurcolnak az összeesküvõk elé. Még nem ismert okok miatt, a grófnõt felkavaró szépsége és imponáló fellépése sem menti meg attól, hogy az összeesküvõk halálra ítéljék. Arsene azonban a kellõ pillanatban megmenti a grófnõt. A nõ hálája rövidesen varázslatos románccá mélyül.


A grófnõ bûbájától megigézve, égõ vágytól hajtva, hogy cselekedjék, Arsene elszakad Clarisse-tól, és a kincs felkutatására indul. Útja a századforduló Párizsába vezet. Miután ellop egy újabb feszületet, és párbajozik õs-ellenségével, Beaumagnan-nal, Arsene csak hajszál híján menekül meg a haláltól, hogy zsákmányával azonnal visszatérjen a grófnõ karjaiba. Bár az igézõ grófnõ iránti szerelme egyre lángolóbb, Arsene kételkedni kezd a nõ jó szándékának õszinteségében, mivel a bosszúszomjas Beaumagnan felfedi elõtte a nõ szörnyû titkát: a grófnõ ugyanis több száz éves már, de az apja által feltalált elixír segítségével örökké fiatal, gyönyörû és halhatatlan marad. Beaumagnan azzal vádolja meg Josephine-t, hogy õ gyilkolta meg Arsene apját, de erre a közlésre rávetül saját féltékenységének árnyéka, ami a grófnõvel való egykori viszonyából éledt újjá.


Zavarodottnak és becsapottnak érezve magát, Arsene arra összpontosítja minden figyelmét, amihez a legjobban ért: a gazdagoktól való lopásra. A Louvre-ban, ahonnan szintén eltûnt egy feszület, gyilkosság történt, és a helyszínen Arsene ismét szembekerül Beaumagnan-nal. Ezúttal Beaumagnan arra akarja rávenni Arsene-t, hogy törje meg Josephine bûbáját, de Arsene megesküdött, hogy soha nem fog ölni, és a küzdelemben csak hõsiességét és fortélyosságát veti be, hogy ellenfeleit legyõzze. Megvan a maga terve arra, hogy elégtételt vegyen, és mielõtt kereket oldana Josephine minden értékével, még sikeresen kirabol egy bankot, egy meg sem töltött pisztoly segítségével. Idõközben, egy gyönyörû mulatt nõ testébe átváltozva, Josephine éppen Beaumagnan elcsábításával van elfoglalva, arra hipnotizálva a férfit, hogy mint az õ bábja, a másnap esti nagy bálon lopja el az utolsó feszületet.


A fényûzõen pazar álarcosbálon, a jelmezbe öltözött, álcázott szereplõk mindegyike azt a drágakövekkel kirakott nyakéket tervezi ellopni, amelyet Sernine herceg, alias Arsene, csatolt Clarisse nyakára, csábító csalétekként. Miután lerázza riválisait, Arsene-nek akrobatikus mutatványok segítségével sikerül elmenekülnie az utolsó feszülettel, de Clarisse-t így ott kell hagynia.
Beaumagnan hírbe hozza a lányt az apja elõtt, felfedve, hogy Arsene gyermekét várja. Idõközben a grófnõt elfogják és leleplezik. Beaumagnan élvezi a nagyszerû lehetõséget, hogy tõrbe csalhatja Arsene-t, akinek most az összes feszület a birtokában van. Arsene, egyedül, de tele inspirációval, a kódolás, a mechanika és a csillagászat mesteri kombinációjával megfejti a kincs hollétére vonatkozóan a régi szövegbe rejtett utalásokat.


Idõközben Beaumagnan a végsõ leszámolást készíti elõ Párizsban, a Café de la Paix kávéházban. Ahogy érkeznek a szereplõk sorra, Josephine, aki most Beaumagnan foglya, zavarodottan figyeli õket egy közelben álló kocsiból. Arsene bekapta a csalétket, és csak azért jelenik meg a színen, hogy találkozzék Leonardo-val, Josephine bérencével, ott hagyjon egy bõröndöt és már menjen is tovább. Az ezt követõ óriási robbanás elpusztítja a titkos monarchista összeesküvést és minden összeesküvõt. Mindenkit, kivéve Arsene-t, akit a romok alól a grófnõ szabadít ki. Beaumagnan nézi õket, ahogy eltûnnek a parázsló messzeségben. Mikor rájön, hogy Arsene már nem áll az õ varázslatának a hatalma alatt, a grófnõ féltékenységi rohamában elrabolja Clarisse-t, és elhatározza, hogy elpusztítja a lányt és Arsene gyermekét. De hála Leonardo bátorságának, Arsene és Clarisse megmenekül, míg a grófnõt a börtönbe kísérik.


Megszabadulva Josephine karmai közül, Arsene folytatja a kutatást a király kincse után. Ez még egyszer utoljára Beaumagnan támadásának teszi ki õt Normandiában, a Needle of Etretat (Etretat tûje) barlangszerû mélyén. A viasz szobrokba elrejtett kincs napvilágra kerül. Sûrû golyózápor közepette ekkor lecsap rá Beaumagnan. Elkeseredetten küzdenek. Két nagy akaraterõ vív itt hajmeresztõ csatát a szikla-tû hegyén. Mielõtt Beaumagnan lezuhan a biztos halálba, Arsene végre megismeri az igazságot azzal a férfival kapcsolatban, aki oly elszántan akarta õt megölni: õ Arsene apja, akit egészen a gyilkosság végletes tettéig hajtott a büszkeség, a féltékenység és a vágy, hogy múltjának minden nyomától megszabaduljon.


Anélkül, hogy Arsene tudna róla, az ördögi Josephine megszökött a börtönbõl, és most bosszút akar állni. Hidegvérrel meggyilkolja Clarisse-t, és elrabolja Arsene fiát, Jean-t. Így megfosztva családjától, Arsene visszatér ahhoz az életmódhoz, amit a legjobban ismer, a tiszteletreméltó tolvaj figurájához, az egyik egykori áldozata, egy gyönyörû nõ társaságában. Évekkel késõbb Arsene egy szívszorító pillanatra meglátja a fiát, az átkozott családi hagyomány, a mûvészi szintre fokozott lopás és összeesküvés hálójában. A fiú is a grófnõ varázslatának bûvkörébe került. Arsene egy szempillantásnyi idõ alatt döntést hoz, és örökre eltûnik a tömegben Josephine szeme elõl, egyetlen emléket hagyva maga után: egy kis kék virágot, ami a gomblyukából hullott ki.


Ez az akció-dús film végigvezeti a nézõt Arsene Lupin életének viszontagságain, fordulópontjain. Arsene úrrá tud lenni tragikus gyermekkorának emlékén, egy gyermekkorén, amelyet szomorú események, gonosz emberek és politikai cselszövés tett tönkre, hogy szavatartó férfi, saját sorsának irányítója váljék belõle. Kitörve a múlt átkos szorításából, a fiatal Arsene a folytonosan kihívásokat támasztó tapasztalatokból megtanulja, hogy adottságait, tehetségét hogyan használhatja a legjobban, miközben mindvégig ellenáll a kísértésnek, hogy erejét ördögi célokra, gyilkosságra használja. Ahogy kibogozza a szerelem és gyûlölet, becsület és árulás titokzatos és bonyolult hálóját, amibe maga is belegabalyodott, annyit tehet csupán, hogy hû marad igazi önmagához - egy úriember-tolvaj, legyen bármilyen is az álcázás. Arsene Lupin, egy legendás hõs izgalmas és szenvedélyes története ez, amely múltat és jelent összekapcsol a szerelem, lojalitás és hatalom örök témái révén. Akció, érzelmek és kaland lebilincselõen izgalmas keveréke ez a film.


szereplők:
Romain Duris ... Arséne Lupin/Raoul d'Andrézy
Kristin Scott Thomas ... Joséphine, Cagliostro grófnõ
Pascal Greggory ... Beaumagnan
Eva Green ... Clarisse de Dreux-Soubise
Robin Renucci ... Duc de Dreux-Soubise
Patrick Toomey ... Léonard
Mathieu Carriére ... Duc d'Orléans
Philippe Magnan ... Bonnetot
Philippe Lemaire ... Cardinal d'Etigues
Marie Bunel ... Henriette Lupin
Françoise Lépine ... Duchesse
Jessica Boyde ... Nõ gyémántokkal
Gaëlle Vincent ... La métisse


fényképezte:
Pascal Ridao

vágó:
Marie-Pierre Renaud

látvány:
Françoise Dupertuis

jelmez:
Pierre-Jean Larroque

zene:
Debbie Wiseman

szereposztó:
Stéphane Foenkinos
Louis Hammond

díszlet:
Denis Barbier

producer:
Christopher Granier-Deferre
Stéphane Marsil