információ:
vissza a rövid leíráshoz
bővebb info
A boszniai háború véget ért, a NATO-nak sikerült tetõ alá hoznia a tûzszüneti megállapodást. Titokban azonban a "harc" folyik tovább, és renegát katonai osztagok ártatlan civileket gyilkolnak. Eközben az amerikai haditengerészet egyik legerõsebb hajója, az U.S.S. Carl Vinson repülõgép-hordozó tétlenül vesztegel az Adrián.
Chris Burnett hadnagy (Owen Wilson) nem erre számított. "Ma ezeknek segítünk, holnap amazoknak. Legalább tudnám, mit akarunk pontosan - fakad ki. - Úgy teszünk, mintha harcolnánk, de nem harcolunk, csak figyelünk." Ám egy rutin felderítõ repülésen F-18-ával olyasmit lát, amit nem szabadott volna: tömegsírokat.
A szerb parancsnok nem akar szemtanúkat, és parancsot ad a gép lelövésére. Burnett és pilótája katapultál az "ellenséges terület" felett, és megindul a kegyetlen hajtóvadászat a légi felvételek és a menekülõk után. Miután társát lelövik, Burnett magára marad.
Ezalatt Reigart admirális (Gene Hackman) a Carl Vinson fedélzetén kénytelen lefújni a mentõakciót. A NATO ugyanis úgy gondolja, ez veszélybe sodorhatná a békefolyamatot. Ráadásul a szerbek szerint mindkét amerikai meghalt. Mikor Reigart megbizonyosodik, hogy Burnett életben van, végül is elszánja magát a cselekvésre. Még akkor is, ha tudja, ez kapitányi karrierjének végét jelenti.
A TÖRTÉNET ÉS SZEREPLÕI
John Davis producer és a Davis Entertainment stábja nem kisebb célt tûzött ki maga elé az Ellenséges terület elkészítésekor, mint a háborús film mûfajának megújítását. Többet akartak egyszerû akciónál és pirotechnikai trükköknél. "Rengeteg akciójelenet van a filmben - mondja Davis -, de ennél messzebb mentünk. Szerettük volna a XXI. századhoz alakítani ezt a mûfajt. Meg akartuk mutatni a modern háborúk és hadviselés bonyolult politikai összefüggéseit, és azt, hogy ezek hogyan befolyásolják a hazájukat szolgáló katonák érzelmeit és gondolkodását."
A történet, bár a boszniai hadszíntérhez kötõdik, nem egy pontosan behatárolt idõszakban játszódik, hanem - a film készítõinek szavaival élve - "a holnapután elkövetkezõ idõkben". A fõhõsnek, Chris Burnett hadnagynak elege van a nehezen megmagyarázható politikai döntésekbõl és bonyolult geopolitikai sakkjátszmákból. "Úgy érzi, már képtelen megérteni az állandóan változó érdekeket. Elveszítette a küldetéstudatát, a jó ügybe vetett hitét" - magyarázza Wyck Godfrey ügyvezetõ producer. A kiábrándult Burnett ezért szembe kerül parancsnokával, Reigart admirálissal. "Reigart szigorú, régi vágású tengeri medve, aki hisz abban, amit csinál - fûzi tovább John Moore rendezõ. - Úgy gondolja, Burnett nem elég fegyelmezett."
A film készítõi Burnett szerepét Owen Wilsonra osztották. Bár az ifjú színész neve, fõként vígjátéki alakítási révén, korántsem ismeretlen a mozi világában, a választás sokak számára mégis meglepetést okozott. "Egy teljesen új típusú akcióhõst szerettünk volna" - indokolja döntését Davis. "Burnett egy hétköznapi navigátor, nem a megszokott hollywoodi szuperhõs, nem afféle Top Gun-pilóta" - teszi hozzá Zak Penn társ-forgatókönyvíró. "Olyan valakit akartunk, aki nem a szokványos hõs. Owen pedig nem az - folytatja a gondolatmenetet Davis. - Karizmatikus, van humora és kitûnõ akciószínész. Ráadásul a közönség önkéntelenül is azonosul vele."
Wilson örült a nem szokványos hõs-szerepnek. "Gyerekkori álmom vált ezzel valóra - meséli. - Játszottam már ûrhajóst az Armageddonban, cowboyt az Új csapásban, és most, az Ellenséges területben vadászpilótát is alakíthattam. Ráadásul együtt játszhattam Gene Hackmannal, gyerekkorom nagy hõsével, akinek minden filmjét imádtam."
Hogy kellõen felkészülhessen a rá váró kihívásra, Wilson több hónapot töltött el valódi vadászpilóták között, maga is végigcsinálta a kötelezõ túlélési kiképzést, és egy haditengerészeti bázison alaposan megismerkedett az F/A-18 Superhornet vadászbombázókkal.
A Reigart admirálist alakító Gene Hackman számára már ismerõs volt a hadsereg világa, hiszen annak idején híradósként maga is a tengerészgyalogságnál szolgált. Az Oscar-díjas színész katonai jártassága, amely kulcsfontosságú volt szerepe hitelességéhez, nemcsak a filmeseket, de David Kennedy nyugállományú tengerészkapitányt, a produkció technikai tanácsadóját is meglepte.
HÁBORÚ A VÁSZNON
E nem szokványos háborús filmhez Davis olyan rendezõt akart felkérni, aki - a producer szavaival - "kívülálló". A megfelelõ embert végül is az 1999-es MTV Music Video Awards díjkiosztásán, pontosabban a mûsor közben sugárzott reklámspotot látva találta meg. John Moore klipje, melyet a SEGA videojáték-gyártó cégnek készített, ugyanis nagyon távol állt a szokványostól. Valóságos mini-mozifilm volt ez, egy izgalmas helikopteres-motoros üldözés, elképesztõ kaszkadõr-mutatványokkal és sajátos vizualitással. "Ebbõl a 2-3 perces reklámspotból azonnal kitûnt, hogy John egészen különleges módon látja a dolgokat" - emlékszik vissza Davis.
Véletlennek korántsem mondható, hogy Moore komoly ismerõje a boszniai konfliktusnak, beleértve az ott bevetett harceszközöket és fegyvereket. "John igyekezett bemutatni a haditengerészet életét, a katonai kultúrát - jegyzi meg elismerõen Kennedy. - Az emberek kapcsolatát, a tengerészet mindennapjait, a hadifelszerelést és harceszközöket... John mindezt nagyon jól fogta meg."
A film egyik igen látványos képsora, mikor Burnett és pilótája katapultálni kényszerül. Ehhez hasonló jelenetet rengeteg háborús alkotásban láthattunk már. Moore azonban itt is képes volt újat nyújtani. Hihetetlen részletességgel tárja szemünk elé a katapultálás folyamatának minden egyes mozzanatát, annak minden apró mechanikai áttételét. "Egy katapultálás során százhatvannégy mechanikai mozzanat játszódik le 1,2 másodperc leforgása alatt - magyarázza Moore. - Azt akartuk, hogy a közönség bepillanthasson ebbe a bonyolult folyamatba, el akartuk kerülni a szokásos »Hopp, már kint is van a pilóta!« ábrázolásmódot."
FORGATÁSI HELYSZÍNEK
A film "szárazföldi" képsorait Pozsony környékén rögzítették. Az akciójelenetek drámai hátterét a Kárpátok hegyláncai szolgáltatták.
Az aknás jelenet színhelyéül egy elhagyott téglagyár szolgált. Ebben a jelenetben a menekülõ Burnett egy boszniai olajfinomító-telepre téved, amely alá van aknázva. Az egyik üldözõ katona rálép egy aknára, és ez valóságos dominó-effektust vált ki. Egymás után sorban robbannak fel az aknák a rohanó Burnett mögött és mellett.
Egy másik kulcsjelenethez Nathan Crowley látványtervezõnek a semmibõl kellett felépítenie Haè városát. Hõsünk újdonsült bosnyák útitársaival kisteherautón érkezik a bekerített muszlim városkába, és kegyetlen ágyútûz fogadja. Hogy érzékeltesse a háború poklát, s egyszersmind hiteles legyen a képsor, Moore dokumentumfilm stílusban vette fel a jelenetet. "Azt szerettem volna, ha a közönség úgy érezné, mintha élõ háborús híradást nézne - mondja a rendezõ. - A jelenet ezért teljesen eltér a film többi részének vizuális elõadásmódjától. Egyetlen közelképet sem alkalmaztunk."
Ám Haè felépítésén kívül is akadt még kihívás Crowley számára. Például kénytelen volt mesterséges "jégmezõt" varázsolni. Ehhez egy fényvisszaverõ festékkel bevont platformot fedett be gondosan viasszal. Ezután már csak egy 12 méter magas angyalszobrot kellett felállítania a "jégmezõ" mellé, amelynek fél arcát lövedék pusztította el, a háború borzalmainak mementójaként. A produkciónak helikopterrel kellett a helyére emelnie a hatalmas szobor darabjait egy meredek szikla peremére.
Persze nem csak a jég jelentette az egyedüli fagyos látványelemet. A téli tájhoz hóra is szükség lett volna, ám az idõjárás megmakacsolta magát: Szlovákiára a forgatás évében köszöntött az utóbbi évek legmelegebb tele. A hófedte erdõhöz így aztán Londonból kellett mûhavat hozatni, mozitörténelmi Guiness-rekordot állítva fel a rendelés mennyiségét tekintve. Remélhetõleg megérte a fáradtságot, s a komoly logisztikai hadmûvelet nem volt "sok mûhó semmiért".
Az U.S.S. Carl Vinson belsõ terei három teljes színpadot foglaltak el a pozsonyi Koliba Stúdióban. A díszlet oly labirintusszerûre sikeredett, hogy a stáb és a színészek sokszor eltévedtek benne. A díszletes csapat végül kénytelen volt térképet készíteni bonyolult "teremtményérõl".
Crowley legnagyobb problémája azonban, saját bevallása szerint, mégiscsak a repülõgép-anyahajó mûszereinek és berendezéseinek imitálása volt, beleértve a számtalan kapcsolót, kijelzõt, lokátorernyõt, mûszerfalat és navigációs panelt. A szükséges hozzávalókért Írország kellett utaznia, ahol egy régi Boeing 707-es utasszállítót szedett csapatával darabjaira. Ezeket a mûszerfal-egységeket aztán Szlovákiában beépítették a hajódíszletbe.
A repülõgép-anyahajó és az F-18 gépek külsõ felvételeihez az Amerikai Védelmi Minisztérium nagylelkû közremûködése kellett. A stáb két hajón is forgathatott. Ám a forgatás részleteinek jóváhagyásához, még a legnagyobb jó szándék mellett is, hathónapnyi tervezésre volt szükség.
Elõször egy szûk létszámú stáb töltött el öt napot az U.S.S. Constitution fedélzetén, majd - a szlovák felvételek befejezése után - a teljes produkció színészekkel együtt a filmben szereplõ U.S.S. Carl Vinsonra költözött. Moore a kapott egy hetet szinte teljes egészében a hajó fedélzetén töltötte. "John olyan képeket akart, ahol a sugárhajtású gépek közvetlenül felette startolnak, illetve közvetlenül a kamera alatt repülnek - meséli Davis. - Olyan felvételeket akart, amilyeneket eddig még egy filmben sem lehetett látni. Márpedig ez nem egyszer igen kockázatos dolog volt."
"A Londoni Lloyd’s biztosító társaság a világ egyik legveszélyesebb helyszínének minõsítette a forgatást ezeken a hajókon. Meleg volt és iszonyatos zaj. A gépek a nap huszonnégy órájában, a hét minden napján folyamatosan startolnak és landolnak a fedélzeten. Az egész olyan, mintha egy fémkukában csücsülnénk, amit kívülrõl folyamatosan baseball-ütõvel püfölnek - nevet Moore. - Pokoli volt."
Az élmény mély megbecsülést ébresztett Moore-ban az itt szolgáló tengerészek és pilóták iránt. "Nagy megtiszteltetés volt, hogy ezeken a hajókon filmezhettem a védelmi minisztérium teljes támogatásával - mondja. - Ám a legnagyobb öröm számomra mégis csak az volt, hogy beszélhettem az itt szolgáló »srácokkal«, a pilótákkal, szerelõkkel, technikusokkal. Az õ segítségük nélkül semmi nem lett volna ebbõl a filmbõl. Nekik ajánlom ezt a filmet."
"time is not money"
