információ:
vissza a rövid leíráshoz
bővebb info
A címben jelzett, nép- és honalapítást "megéneklõ" monda rajzfilmes feldolgozása négy részben.
A történet alapjául a csodaszarvas-mondák különbözõ változatai szolgálnak, kibõvítve a rokonnépek mítoszainak ideillõ elemeivel, õstörténetünk és korai történelmünk kapcsolódó eseményeivel. A film kísérõszövegei, párbeszédei, de dalszövegei is egykorú források, krónikák, fennmaradt mítoszok és énekek idézetei, vagy azok szövegein alapulnak.
Nyelvezete a történet elõrehaladásának sorrendjében a magyar nyelv változását, gazdagodását követi.
1. ének: Az õshaza. A film finnugor és szibériai mondák alapján a világ és az elsõ emberpár teremtésének "szarvasos" elbeszélésével indul, majd a finnugor népek szétrajzásával, a szarvast követõ "szárnyas õs" vezette magyarok délre vándorlásával zárul.
2. ének: Dentumoger. A tulajdonképpeni Csodaszarvasmonda (Hunor és Magor krónikai története) kapcsán a magyarok "testvéresülését" meséli el az iráni és török népekkel, történetileg pedig a magyar nép és a keresztény- ség elõtti magyar kultúra kialakulását.
3. ének: Etelköz. Az Álmos-monda és a Fehér ló mondája keretében a magyarok "türk korszakát" és a honfoglalást beszéli el.
4. ének: Pannónia. A kalandozások lezárulásával kezdõdik, és a magyarok Európába való békés beilleszkedésérõl szól. Fõhõse Géza fejedelem, aki azzal, hogy - fiát megelõzve - népét a keresztény akolba terelte, székhelyét pedig a bizánci befolyásnak kitett Tiszántúlról, Dél-Alföldrõl nyugatra, Esztergomba helyezte át, az országot ténylegesen is "bevitte" Európába. A film utolsó epizódja ezt szintén egy csodaszarvas-mondába ágyazva mondja el.
Utóhang: Képben és hangban a csodaszarvas-monda ma is élõ, ma is aktuális változata látható, hallható: a Regösének. Értelmezhetõ úgy is e történet, hogy a "csodaszarvas" ott látható az égen ma is az õt üldözõ vadászokkal egyetemben, s él még róla itt-ott a népi emlékezetben, hogy õ a magyarok "vezércsillaga".
"time is not money"
