információ:
vissza a rövid leíráshoz
bővebb info
A FÕNIX ÚTJA címû akció kalandfilmben egy repülõgép-szerencsétlenség maroknyi túlélõjének élethalálharcát izgulhatjuk végig a kietlen Góbi-sivatagban. A túlélés egyetlen esélye számukra, ha a gép roncsaiból új repülõgépet építenek.
A mongóliai Tan sag medencében mûködõ olajkutató expedíciót hazarendelik. Az ott dolgozó alkalmazottak evakuálására küldött teherszállító repülõgép vezetõ és másodpilótája, Frank Towns és AJ nem is sejtik, hogy a rutinmûveletnek számító akció végül túlélõpróbává válik.
Kevéssel a felszállás után ugyanis a repülõ hatalmas homokviharba kerül, ami letépi antennáját és tönkreteszi a baloldali hajtómûvet. A géptörzset bombázó homok és kavics irányíthatatlanná teszi a gépet és Towns kénytelen kényszerleszállást hajtani végre - a Góbi-sivatagban, július közepén.
A gép teljesen szétroncsolódik, és a tizenegy túlélõ, valamint a legénység kevés vízzel és élelmiszerrel magára marad. Bûnbakkeresés teszi a helyzetet még feszültebbé. Hirtelen egy rejtélyes ember, Elliott, aki az utolsó pillanatban került az utaslistára, elõáll az ötlettel, hogy építsenek új repülõt a C-119-es roncsaiból és nevezzék azt Fõnixnek.
Towns és a többiek Elliott tervét irracionálisnak, már-már abszurdnak tartják, ezért elvetik. Ráadásul fölemésztené egyre fogyó készleteik nagy részét és energiájukat is. Mivel azonban emberveszteségeik is lesznek, és a mentõcsapat sem jön, rádöbbennek, hogy Elliott terve az egyetlen lehetõségük. A kiút felfelé vezet. Közös erõvel, Elliott irányításával elkezdik a Fõnix összetákolását. Még a félkész repülõgép láttán sem tudják elhinni, hogy sikerülhet. Mégis az esélytelenség az egyetlen esélyük.
A produkcióról
A FÕNIX ÚTJA filmvásznon történõ újjáéledésének históriája 1996-ban kezdõdött, amikor William Aldrich producer a Twentieth Century Foxnál felvetette az apja, Robert Aldrich által 1965-ben rendezett "Flight of the Phoenix" címû film remake-jének lehetõségét. Ezt megkönnyítette, hogy az eredeti film remake-joga a Fox és az Aldrich cégek birtokában volt. 1997-ben a Fox és Aldrich megegyezésre jutott, és a hamvából kikelt A FÕNIX ÚTJA újra szárnyra kaphatott. Ebben a folyamatban William Aldrich számos íróval mûködött együtt.
John Davis producer késõbb kapcsolódott bele a munkálatokba. Az Ellenséges terület forgatása alatt - melyben szintén producerként dolgozott - John Moore rendezõvel beszélt A FÕNIX ÚTJA újjáélesztésérõl. Mivel Moore "betegesen vonzódik" a repülõgépekhez, örömmel beszállt a pilótafülkébe. "A vállalkozás a repülõgépek iránti vonzalmam miatt tetszett meg elsõsorban, de a filmbeli határhelyzet bemutatásában rejlõ kihívások is izgattak. A szereplõknek életük legkritikusabb helyzetében kell a legjobban összpontosítaniuk. Megvannak az eszközeik és a képességeik a Fõnix megépítésére, de ha elvesztik a reményt, a Fõnix nem fog repülni" - mondja a rendezõ.
Moore a megfelelõ ember A FÕNIX ÚTJA elnavigálására. "Más szemszögbõl nézi a dolgokat, mint a többi rendezõ, bármilyen történetet az újszerûség érzésével mesél el, és a kamera mintha karjának meghosszabbítása lenne" - nyilatkozik róla Davis.
"John különleges képességgel forgat akciójeleneteket. Nagy örömet jelent számára, ha a közönséget eközben addig felfedezetlen helyszínekre viheti" - vélekedik Wyck Godfrey producer.
A film nemzetközi szereplõgárdája élén Dennis Quaid áll, aki Frank Towns megformálója: egy lestrapált pilótáé, akit isten háta mögötti oaljmezõk bezárására számûz a cég. "Towns cinikus és életunt - összegzi Quaid. - Valahol út közben elvesztette az életbe vetett hitét. A film bemutatja, mi történik a szereplõkkel, amikor elveszítenek minden számukra addig fontos dolgot a világon."
Towns ellenpólusa a megpróbáltatásokban Elliott, akinek a figurája elsõ látásra jelentéktelennek tûnik a csoportban. A balsorsú repülõút alatt figyelmezteti Townst a semmibõl elõtörõ ördögi homokviharra. Ezt a figyelmeztetést Towns nem veszi komolyan, s ezzel katasztrófába sodorja mindannyiukat.
Giovanni Ribisi Elliott megformálója. "Giovanni kaméleonember, aki szeret végletesen viselkedni. Mindig olyan szerepet vállal egy helyzetben, ami minden, csak nem tipikus" - jegyzi meg John Davis.
"Elliott kívülálló - mondja Ribisi -, a film elején nem tudjuk, hogy honnan jött. Azt szeretnénk, ha a nézõk elgondolkodnának, hogy ‘Ki is ez a fickó?’" Pontosan ezen rágódik Towns és AJ is, amikor a szemüveges, cingár alak beszáll a C-119-esbe. A szerencsétlenség után, amikor Elliott felfedi, hogy repülõgép-tervezõ, Towns és Elliott idegõrlõ hatalmi csatározásba kezd, ami majdnem meghiúsítja az egyetlen reményt jelentõ Fõnix megépítését.
Ribisi számára ez a hatalmi viszály jelentette a film igazi vonzerejét. "Szeretem az olyan történeteket, amelyek az emberi psziché rejtelmeit boncolgatják, és bemutatják, mi történik az emberrel ilyen elképesztõ helyzetben" - mondja.
Ribisi, szõkített hajával, keret nélküli szemüvegével - melyeket Moore kérésére öltött magára -, az eredeti, 1965-ös film Hardy Kruger alakította karakterének szakasztott mása. Moore állítása szerint ez csupán a véletlen mûve. "Szándékosan nem néztem meg az eredeti filmet, és ezt kértem a szereplõktõl is, mégpedig azért, hogy ne befolyásolhassa a filmbeli munkánkat. Aztán láttam az eredeti DVD-változatát, és mintha csak Giovannit láttam volna benne" - mondja a rendezõ.
A film legjózanabb karaktere Kelly, aki az olajkút vezetõje, és nõ. A filmkészítõk óvatosan elkerülték a kliséket, amelyeket egy vonzó nõ férfiakból álló csoportba helyezése adhat. "Nem akartuk, hogy ‘egy legyen a srácok közül’ - jegyzi meg Miranda Otto, aki A Gyûrûk Ura: A király visszatér harcos királynõjének, Eowynnek az eljátszása után csatlakozott a csapathoz. - Tetszett az ötlet, hogy Kelly a fúrótorony fõnöke, és a fiúk azért szeretik, mert okos és hûséges, és nem azért, mert elképesztõen szexi."
Kelly a legkeményebb, amikor az olajtársaság embere, Ian elrendeli a toronybeli munka leállítását. A katasztrofális helyzetben - a sivatag közepén - Ian, csakúgy mint a többiek, kénytelen a lehetetlennel szembeszállni. A jegyzett brit színész, Hugh Laurie, aki az új Fox sorozat, a "House" sztárja, játssza Ian szerepét.
"Elég nehéz bármi szerethetõ vonást találni Ianban elsõ látásra - mondja -, de Ian végül vállalja a felelõsséget, és szembeszáll a lehetetlennel. Ezért a szerepem az volt, hogy egy, a társaságnak gazsuláló ‘bólogató Jánosból’ megbízható személyiséggé váljak."
Tyrese Gibson, a Halálosabb iramban sztárja AJ-t, a másodpilótát formálja meg. AJ a fiatalos és heves, de ahhoz, hogy egy ilyen extrém helyzetet túléljen, fel kell nõnie. "Dennis mellé raktuk a vezetõfülkébe, mert párosuk érdekes kombinációt ad" - mondja Moore. "Elég furcsa pár, de jól tudnak együttmûködni - teszi hozzá Gibson. - Towns valóságos és metaforikus értelemben is a szárnyai alá veszi AJ-t."
A Jeremyt, a félszemû gitárost alakító Kirk Jones, és a Sammit, a New York Lower East Side-i latin szakácsot játszó Jacob Vargas szintén kulcsszerepeket visznek a filmben. Feltûnik mellettük Scott Michael Campbel, Liddle, a csendes családos ember szerepében; Tony Curran Rodney mint kemény olajmunkás; Kevork Malikyan Rady, a sivatagot jól ismerõ szaudi szerepében; valamint a "Gilmore’s Girls" tévésorozat sztárja, Jared Padalecki Davis, a legifjabb olajfúró megformálójaként.
Talán a legnehezebb a C-119-es szerepét "alakító" gép megtalálása volt. A katonai teherszállítógép, más néven "Supertruck" (Szuper Kamion) az 1950-es években jelent meg, és az elkövetkezõ két évtizedben nagyon népszerû volt. Ezt követõen azonban teljesen eltûnt a palettáról, ezért a filmkészítõknek világszerte kellett keresgélnie, hogy végül felleljenek hármat az arizonai Tucson város repülõgép-temetõjében ebbõl a jármûbõl. A filmkészítõk egy negyediket is találtak, amit a kenyai kormány konfiskált el. Az egyenként 20 tonnás gépeket szét kellett szedni, és darabokban kellett több ezer mérföldet hajóztatni a produkció namíbiai helyszíneire.
A gépek felkutatására és hajóztatására fordított energia többszörösen megtérült John Moore számára. Véleménye szerint a C-119-es központi szerepet játszik a filmben. "Ez az ‘alumínium darab’ a túlélõk reményének gyönyörû szimbólumává válik" - mondja a rendezõ.
A C-119-esnek két farokban végzõdõ törzse van (két faroktartós repülõ). A balesetben a légcsavar kilyukasztja a pilótakabint, és a bal faroktartó leszakad a géprõl. Az egészbõl két szárny marad, egy jobboldali faroktartó és a baloldali faroktartó fele.
A repülõgép-tervezõ Elliott szerint az épen maradt jobb faroktartó lehet a géptörzs, amihez illesztik majd a balszárny végét. A Fõnix több mint rögtönözve összerakott mûszaki csoda. Mint mitológiai elõdje, aki hamvaiból éledt újjá, az összetákolt Fõnix is az újrakezdés reményét adja a csoport számára.
A forgatásról
A FÕNIX ÚTJA közel 500 tagú stábja 16 különbözõ nemzetiséget vonultatott fel. A filmet majdnem három hónap alatt vették fel a világ egyik legkegyetlenebb helyén: a Namib-sivatagban. A környezeti adottságokhoz hozzátartoznak a világ legmagasabb dûnéi. De mint minden sivatag, ez is nehéz terep, szinte elviselhetetlen a hõség, perzsel a nap, és az óceáni párás levegõ rendkívüli fényeffekt-változásokat eredményez.
A teljes kietlenség érzékeltetése végett hatalmas, lakatlan, érintetlennek tetszõ területre volt szüksége a stábnak. A megfelelõ helyszínek keresésekor (köztük a filmbéli helyszínen, a Góbi-sivatagban) a filmkészítõk látták, hogy a legtöbb sivatag tele van már tûzdelve sürgönypóznákkal: házak és utak tarkítják. Végül a Namib-sivatag szépsége ragadta meg a készítõket, a végeláthatatlan dûnék, és a közeli óceán parti város, ami szállást tudott adni a produkciónak. Madártávlatból a helyszín valóban azt a benyomást kelti, mintha a semmi közepébe vetõdnének a túlélõk.
A forgatást a dûnék formájának állandó megváltozása nagyban megnehezítette. Mivel a katasztrófa helyszínének jellege a szélirány változásával együtt változott, komolyan veszélybe került a forgatás. "Seprûkkel, partvisokkal próbáltuk a dûnék képét megtartani, majd szomorúan néztük, ahogy az elkotort homok visszafolyik az eredeti helyére" - jegyzi meg Patrick Lamb látványtervezõ.
Dennis Quaid így beszél a sivatagi forgatásról: "Egész nap gyalogolni a homokban, úgy, hogy az 50 mérföldes szél folyamatosan az arcodba fújja a homokot... nos, ezt nem civilizált embernek találták ki." Tyrese Gibsonnak a helyszín kifejezetten segített szerepe eljátszásában. "A sivatagban játszani olyan, mintha valóban elveszne az ember, könnyedén el tudtam hitetni magammal, hogy az életemért küzdök - mondja. - A forgatás végére a táj elnyelte a lelkem."
A színészeknek alaposan kijutott a megpróbáltatásokból. Például ízelítõt kaptak egy vérbeli hullámvasút-utazásból. A repülõ zuhanásának felvételekor két géppel vezérelt kardáncsukló segítségével szimulálták egy hatalmas homokvihar repülõre gyakorolt hatásait. Giovanni Ribisi szerint az ember pénzért sem jut ilyen élményhez Disneylandben. Mirando Otto viccesen hozzáteszi: "A szereplõknek halálfélelmük van a gépben, ahogy a vihar ide-oda dobálja azt. Nekem játszanom sem kellett."
A grandiózus jelenetek, mint például a zuhanásé, és a film beszédes helyszínei jól illeszkednek a film drámai jeleneteihez és mondanivalójához. "A FÕNIX ÚTJA minden korosztálynak tud valamit nyújtani - összegzi John Davis. - Igazi vasárnap délutáni mozi. A felnõttek a feszültséget és annak feloldását fogják szeretni, a gyerekek pedig a kalandokat."