információ:
vissza a rövid leÃráshoz
bővebb info
A történet
Salma Zidane (Hiam Abbas), egy 45 éves özvegy egy kis palesztin faluból a nyugati parton, háborúban találja magát az izraeli védelmi miniszterrel (Doron Tavory), aki új házát az Izrael és megszállott területek közötti zöld határra épÃttette, épp Salma citromligetének szélére. Hamarosan az izraeli védelmi erõk megállapÃtják, hogy a liget átláthatatlansága veszélyezteti a miniszter biztonságát és elrendelik a fák kivágását. Salma, akinek fia Amerikában él és lányai messze laknak tõle, úgy dönt, hogy egyedül is harcolni fog fáiért.
Kezdetét veszi a jogi huzavona, de Slama ügye egészen az Izraeli Legfelsõbb bÃróságig jut. Salmát egy fiatal palesztin ügyvéd, Ziad Daud (Ali Suliman) képviseli, aki szembeszáll a kormány által támogatott rafinált katonai ügyvédek hadával.
Ziad 34 éves, nemrég vált el orosz feleségétõl, akit jogi tanulmányai során Moszkvában ismert meg. Beleszeret Salmába. Szerelmük bonyolult és tiltott dolog, mert a palesztin özvegyek nem tehetnek meg bármit, és bizonyosan nem eshetnek szerelembe, fõleg nem egy fiatalabb férfival...
Salma rájön, hogy vannak belsõ erõi, amelyek segÃtik abban, hogy folytassa magányos harcát, az õt ért kettõs - izraeli és palesztin - támadások ellenére is. Küzd a fáiért, melyeket édesapja ültetett 50 évvel ezelõtt, és amelyek vért, izzadságot és könnyeket nyeltek el – akárcsak az egész régió. Nem hagyhatja, hogy kivágják õket néhány abszurd biztonsági követelmény miatt!
A liget másik oldalán, Mira Navon (Rona Lipaz-Michael) a miniszter feleségének élete szintén egy fontos változáson megy keresztül. Sok év alázatos és békés házasság után és annak ellenére, hogy van egy új házuk, férjének pedig egy új és befolyásos állása, boldogtalannak érzi magát. A láthatatlan és visszahúzódó szomszédok körüli események fokozatosan ráébresztik férje hozzáállására és végül ellenszegül azzal, amit elvárnának tõle. Virtuális kapocs jön létre a két asszony, Salma és Mira között, a köztük húzódó észrevehetetlen, mégis erõs határokon keresztül is, mindkettõjük elõtt feltárul egy másik élet.
A Citromfa a küzdelmekrõl szól - küzdelem, azért, hogy megvédd azt, ami a tiéd, küzdelem az elvekért, az emberségességért, a földért az éveken át tartó vérontás ellenében. Mindezek együtt jelennek meg ebben a filmben, egyetlen asszony citromfáiért folytatott harcában. Ez egy történet a magányról, és a magára maradtak harcáról, ami áthatja az ebben a régióban élõk mindennapjait.Â
A rendezõ, Eran Riklis jegyzete
"A Közel Kelet folyamatos változásban van, habár, ha valóban belegondolunk, lehet, hogy mégsem… Remény, optimizmus, pesszimizmus, áttörések, új horizontok, egy új nap, a jövõ, a múlt – ezeket a szavakat mind használjuk, amikor leÃrjuk a sokat élt régió helyzetét. A fák mindig jelen voltak, hogy tanúi legyenek az emberiség tetteinek. Az embereknek errõl a vidékrõl a olajfák jutnak eszébe, ám ez a történet a még ártatlanabb citromfákról szól, amelyek egyszer csak fenyegetõvé válnak a nemzet biztonságára nézve.
Amikor elkészÃtettem a SzÃriai menyasszonyt, úgy gondoltam, hogy jól tükrözi az álláspontomat az engem körülvevõ társadalmi helyzetet illetõen, amennyire ezt egy filmkészÃtõ és mint izraeli állampolgár látom. De ezek az ügyek továbbra is foglalkoztattak, nem sikerült „kimesélnem” magamból, Ãgy megÃrtam Salma háborújának történetet. Nem bÃrtam ellenállni; elhatároztam, hogy még egyszer készÃtek egy filmet, amely segÃt tisztábban látni a Közel-Kelet õrületét. ValószÃnûleg ez lesz az utolsó filmem, amely errõl a témáról szól, bár soha se mondd, hogy soha…
Tûnhet kissé nagyra vágyónak, de a Citromfa nem csupán egy egyszerû történet arról, ahogy emberek olyan ügyekért küzdenek, amiket amúgy eléggé egyszerûen meg lehetne oldani azzal, ha csak meghallgatnák egymást. Nagy lépésnek számÃt már az, ha vannak egyszerû, konkrét célok, remények, mert a lángoló hév ebben a különleges régióban nem segÃt abban, hogy a dolgok akár kicsit is könnyebben menjenek. Nem is beszélve a történelem terhérõl, vérrõl, vallásról és más örökkévaló tartalmakról, amik befolyásolják a leghétköznapibb helyzeteket is.
Ez a film valójában – fent emlÃtettek ellenére, mégis a magányosságról szól, ami a két asszony életén keresztül szûrõdik át; Salma, az özvegyasszony a palesztin- és Mira, a védelmi miniszter felesége, az izraeli oldalon. Úgy gondolom, hogy ezek a sorsok vonzottak igazából, csakúgy, mint a többi szereplõ is, akik valamilyen módon mind egy-egy ügyet és témát képviselnek, de mindegyikük az egyedülléttõl szenved.
Hasonlóan a SzÃriai Menyasszony-hoz és a Cup Final-hez, ebben a filmben is a humor és a dráma, a tragédia és a komédia abszurd keverékét próbáltam megalkotni, megvilágÃtva azt a lehetetlen káoszt, amit magában foglal az izraeliek és palesztinok szÃnes, de mégis nagyon sötét közös története.”
"time is not money"
