információ:
vissza a rövid leíráshoz
bővebb info
A Tetovált Lány címû film a svéd író Stieg Larsson Millenium trilógiájának elsõ kötetébõl készült, melybõl 8 millió példányt adtak el világszerte. A film költségvetése kb. 3,5 millió Euró volt. Niels Arden Oplev rendezõ adaptációja 100 millió dolláros kasszasiker lett, 2009-ben ez a film termelte a legtöbb bevétet az európai filmek piacán. A trilógia további két részébõl elkészült filmek - A lány, aki a tûzzel játszik, és A kártyavár összedõl - tovább növelték a franchise sikerét. A tetovált lányt 2008-ban forgatták Svédországban, Stockholmban és környékén.
NIELS ARDEN OPLEV RENDEZÕ A FILMRÕL
Sokan kérdezték tõlem, hogy megtisztelve éreztem-e magam, hogy megrendezhettem Stieg Larsson bestsellerének filmváltozatát. Az igazság az, hogy amikor Sören Staermose producer elõször megkérdezett, nemet mondtam. Hallottam a trilógiáról, de nem olvastam a regényeket, ráadásul se idõm, se kedvem nem volt thrillert rendezni.
Sören fél évvel késõbb újra megkeresett, és újra megkérdezett. Már folytak az elõkészületek, és nagyon lelkesen próbált rábeszélni a filmre, úgyhogy elolvastam a könyvet, de nem láttam benne a thrillert. Sokkal inkább misztikus drámának tûnt, erõs és különleges karakterekkel, akik fejlõdnek a történet folyamán. Közel éreztem magam ehhez, a sötét lázadó Lisbeth-hez, és a baloldali õrkutya Blomkvisthoz.
Megmondtam a producernek, hogy leforgatom a filmet, de csak akkor, ha szabad kezet kapok a szereplõválogatás, a forgatókönyv, a hosszúság, a végsõ vágás, stb. terén. Csak így éreztem, hogy sikeres filmet készíthetek egy ilyen népszerû könyvbõl.
Olyan filmet akartam, ami erõs érzelmekkel, erõs karakterekkel, ellentmondásos és izgalmas történettel rendelkezik, és ebben a könyvben mindez benne volt. A vizuális stílus és a látványterv nagy és speciális filmet kell, hogy mutasson. Azt akartam, hogy a könyv összes apró kulcsa és részlete benne legyen - a régi fotók, amik által Harriet életre kel, a régi felvétel a hídon történt balesetrõl, Lisbeth fotografikus memóriája, és a többi. Az is fontos volt, hogy a film megmutassa, amit a könyv: a társadalom sötét oldalát.
Skandinávia két legjobb forgatókönyvíróját, Rasmus Heisterberget és Nikolaj Arcelt kértem fel a szkript megírására. Nem maradt sok idejük a forgatásig, úgyhogy úgy dolgoztak, mint az õrültek.
Hónapokba telt, mire a casting rendezõ, Tusse Lande és én kiválogattuk a megfelelõ szereplõket. Különleges kapcsolatnak kell lennie a színész és a karakter között, a színésznek sugároznia kell karakterét. A svéd színész, Michael Nyqvist humanitással, empátiával és intellektuális erõvel ajándékozott meg minket, ami karakteréhez, Michael Blomkvist figurájához szükséges volt.
Lisbeth Salander karakteréhez fûzõdött talán a legtöbb elvárás, és nem is hiszem el, mekkora szerencsénk volt, hogy megtaláltuk Noomi Rapace-t erre a szerepre. Hátborzongató tökéletességgel változtatta át magát figurájává.
Rábeszéltem a dán operatõrt, Eric Kress-t, és a látványtervezõt, Niels Sejer-t, hogy utazzanak Svédországba, hogy elkészítsék velem a filmet az adott hektikus feltételek mellett, és nem bántam meg a döntést.
Minden követ megmozgattak a filmért, fantasztikus részletekkel látták el a látványszekciót, és a film vizuális világa izgalmasan sötét lett.
Az elõkészítésre szánt idõ nagyon rövid volt, és hamarosan rádöbbentem, hogy csoda kell ahhoz, hogy ennyi pénzbõl és idõ alatt elkészüljünk. Itt jött képbe a svéd stáb, akik nehéz körülmények között dolgoztak végeláthatatlanul. Minden egyes forgatási nap kemény harc volt a minõségért, de ezt a harcot meg kellett nyernünk. És most, hogy a film már kész, tudom, hogy meg is nyertük.
Niels Arden Oplev
Koppenhága
"time is not money"
