microcspv    "time is not money"
logo Marilyn


::: cikkek -> filmekről
    

2012-04-04

Polisse

szociográfia !:)


Megfigyelted már te is, hogy ha sokan és hangosan lelkesednek egy film iránt, akkor neked már nem annyira könnyű beállni a sorba és együtt lelkesedni a többiekkel? Nos, a Polisse esetében abszolút számítanod kell erre az óriási lelkesedés-hullámra, és bár ez nyilván lehangoló - a film ettől függetlenül megéri, hogy megtekintsd, sőt - őrültség kihagyni!

Amit a Polisse kínál, az egy nagyon menő szellemi "szoftver update", amitől egyszeriben beljebb kerülsz, egészen a legkomolyabb szintig, a társadalmi jelenségek iránti érzékenység fekete öves régiójába. A Polisse egy olyan jelenséget dolgoz fel, amiről nem beszélünk. Nem beszélünk róla akaratlanul - de szándékosan is kerüljük a topicot. Pedofília.

 

Upsz! Ki az, aki beül a moziba, hogy a pedofíliáról nézzen meg egy filmet?? Nos, éppenséggel ez a Polisse zsenialitása, hogy a kényelmetlen és megrázó témát a lehető legnyitottabb módon közelíti meg, de közben a néző nem lesz kénytelen elszenvedni a pedofil bűncselekmények durva tartalmait. Értsd, Maïwenn nem egy  requiem-et készített, ahol láthatjuk a kiskorú prostituált és megerőszakolt gyerekeket. A film a francia ifjúság-védelmis rendőrök mindennapjait követi nyomon. Maïwenn maga egy riporterlányt alakít .. Egy gyönyörű riporterlányt, de nem úgy gyönyörű, ahogyan várná a néző egy francia filmmel kapcsolatban - értsd, nem reklámfilmesen gyönyörű, hanem földközelien :))) Képzelj el egy partit, egy munka utáni bulizást, egy igazán low-key, életszagú kocsmában (mint nálunk a Zanzibár volt), ahol az esetlen, nagy fogú, óriás-szemüveges lányról kiderül, hogy a szemüveget csak azért használja, hogy álcázza a szépségét. A rendőrsrác pedig, aki korábban kiabált vele, most kedves szavakat súg a fülébe ...

 

A film egy szociográfia. nem árusítja a nyomort, a szenvedést, hanem körbejárja a valóságos helyzetet. Nem egy Isten Városa, nem egy Csak a Szél (amely filmek mindössze vászonra visznek valamit, ami érdeklődésre tarthat számot - és ennyi). Bandákba verődött, állig felfegyverzett drogkereskedő gyerekek gyilkolnak Rio nyomornegyedében, illetve rasszista rendőrök, sőt, egy egész rasszista társadalom ért egyet passzívan a rasszista terroristákkal, akik egymás után mészárolják le a cigány családokat Magyarország kistelepülésein. Mindez nem szociográfia, csupán híradós bulvár, ráadásul tele torzításokkal / fantáziával (Csak a Szél), illetve klisékkel (Isten Városa).

Értsd, az, hogy Rióban ez történik, nem jogosít fel senkit arra, hogy egy filmet készítsen, amiben CSAK EZ történik. A filmeknek értelmezniük kell a valóságot, elemezni és értelmezni. Nem vetíthetik le nekünk a tragédiát csak úgy.

 

A Polisse valódi szociográfia. Kicsit olyan, mint egy Zsaruk epizód, de mégsem az, mert nemcsak eladja a nyomort, az erőszakot, a drámát, a tragédiákat, hanem értelmezi azokat !:) Voilá!! :))

A Polisse olyan, mint egy vészhelyzet, durva esetek futószalagon. A néző hamar ráhangolódik, hogy itt napi rutinként éljük meg (és tömegével) az olyan bűncselekményeket, amikről amúgy egy szökőévben egyszer hallunk max, de akkor is elfordítjuk a fejünket (mert túlságosan megrázó).

A Polisse, tetejébe mindennek, egy kifejezetten szórakoztató, vidám és barátságos film - mert az életről szól, élettel van tele. A drámák mind az élet részeként jelennek meg. Közben pedig mindennek látjuk, minden filmben megjelenő karakternek a jobb és rosszabb oldalát is.


Hihetetlenül izgalmas film. Izgalmas, szórakoztató - megrázó, de közben felemelő, mert tényleg az életről szól. A film legfőbb célja, küldetése pedig nyilvánvalóan nem az, hogy megrázza a nézőket, és a a fejükhöz vágja, hogy "mert ez megtörténik!!!", hanem az, hogy rávegye a társadalmakat, hogy elkezdjenek beszélni arról, ami a valóság elemi része, egy elemi probléma, amire még a természet is rájátszik (lásd a film végi jelenetet!). Beszéljünk róla, és beszéljünk róla úgy, mint a valóság részeként! Ezt követeli A Diva La Plavalaguna-t alakító Maïwenn, Besson egykori szerelme, aki filmrendezőként Besson riválisa lett, sőt, ez a film (leszámítva az Ötödik Elemet), máris felülmúlta a Besson-i életművet .) Nem rosszból mondjuk, csak tényként említjük .)

A pedofíliáról egyébként roppant érdemes gondolkodni, mert mindenütt ott van, kezdve ott, hogy a reklámokban gyerekarcú lányok (14-15 éves modellek) reklámozzák a termékeket, és adják magukat elő csábító nőkként. Aztán ott van az ázsiai manga-kultúra, sőt, általában az ázsiai, japán típusú lányok szexiként való tálalása, lásd Gwen Stefani gyönyörű klipjében is - What you waiting for .))) A férfiak a testalkatilag kisebb és fiatalabb nőkre vannak beindulva, és az ipar erre alaposan rájátszik, tekintet nélkül a következményekre, de hagyjuk ezt most (lásd korábbi cikkünket a túl sovány modell-lányok alkalmazásáról). A probléma komplex - és minden ott kezdődik, hogy elkezdünk beszélni róla ...

Maïwenn nagyot alkotott ... és mivel a film nem a gyermekpornóról szól, és mindent az élet oldaláról mutatnak, úgy, ahogyan napközben a rendőrnők és rendőr férfiak ezt megélik a hétköznapokban, tényleg bárki számára ajánljuk megtekintésre - 16 éves kor felett, vagy 12 éves kor felett szülői felügyelettel .. bár a szülői felügyeletet jobb, ha ezzel a filmmel kapcsolatban nem emlegetjük ...

-jepe-
2012-04-04

Címkék: polisse, pedofília, ifjúságvédelem, francia



:::::::
  LÁSD: Polisse info-file
:::::::
 Polisse 2011.