Men in Black - Sötét Zsaruk 3. 3D

A doboz, sajnálattal jelentjük, immár üres. Nincs benne egy csepp sem. Kész, vége. Az új rész egyébként pont ilyen gyászos, síri hangulatban kezdődik, Zé temetésével. Nemcsak azért lehangoló a jelenet, mert Zé többé nem tűnik fel, hanem elsősorban azért, mert a jelenet roppant bénára sikerült, Emma Thompson (hogy kerül oda? kell egy angol nő is a lefedettségért ?) előad valami galaktikus nyelven egy idézetet, és bár talán az alkotók azt várták, hogy ez nagyon vicces lesz, nem volt az. Uncsi, lehangoló, üres. Kb. ennyi.

Ez a gyászos hangulat aztán tovább gomolygott, a 65 éves Tommy Lee Jones-t hulla sápadtra maszkíroszták, és a szokásos lendületes MIB kezdés helyett így máris egy veremben találtuk magukat, egy nagyon durva mélyponton. Így kezdeni egy filmet - enyhén szólva nem vicces.

A film sajnos idegen kezekbe került. Etan Cohen forgatókönyvírót hiába kedveljük a Trópusi Vihar miatt, ezt a scriptet nem kellett volna megírnia, vagy legalább is nem így. Persze, tudjuk, a marketing osztályok írják a folytatásokat, fókuszcsoportokon kísérleteznek, meg minden - de ilyen minőségű "munkát" nem adhat ki a keze alól jó érzésű ember. Ez kb. a Terminátor 3-mal van egy szinten.

Az idei bonyodalom is nagyon ciki. Egy nagyon béna főgonoszt kaptunk ki, akit egy az Ötödik Elemből kölcsönvett stewardess dresszes csaj szabadít ki szuper börtönéből. Nem hiszünk a szemünknek, hogy a forgatókönyvíró mennyire durván el van tévedve. Szemlátomást fogalma sincs, mi volt az a Men In Black - még mielőtt ő hozzányúlt. Eleve, a első főgonoszunk egy maximálisan vicces bogár volt, aki persze tök félelmetes is volt, de mégis, nagyon vicces volt az Edgar-öltönyében. Amikor valakiket megölt, például az étteremben, akkor mindig volt valami kis apróság, például az összehajtogatott pincér, ami miatt nem egyszerű gyilkosságokat láttunk, hanem valami sci-fi sztorit. Edgar félelmetes volt, de összességében egy ostoba főgonosz, egy buta bogár.

A második rész Lara Flynn Boyle-ja remek módon tudott lépest tartani az első rész fantáziadús főgonoszságával. Az idegen űrhajó, ami a pusztító életformát a Földre hozta, viccesen kicsi volt, a lény pedig viccesen falánk, a test pedig, amit magára öltött, ugyancsak egy öltöny volt .)))

Harmadik rész ?? Totális sötétség - semmi. Egy szimpla főgonosz, akit a kommersz tévésorozatok motoros, bőrdzsekis, csapzott hajú, izzadt, lefűrészelt csövű puskás barmaként ismerünk. És itt álljunk meg még egy percre ..

A Men in Black mindig filozófia is volt, plusz kezdetektől a tolerancia, a másság izgalmas szemlélete tobzódott benne. Lásd, amikor Will Smith segít a menekülő taxis gyerkőcének világra jönni .))) Lásd, a második részben a férgecskéket, akikkel együtt társasozik Rosario Dawson .)

És bár Will Smith néhány csótányt agyonüt, a filmben külön rész van, amelyben a New York-i járdán egy bogárra nem lép rá az ügynök, a bogár pedig megköszöni.

Filozófia, tolerancia - a másság szépnek látása, ezek tették a Men In Black-et azzá, ami volt.

A filmek végén pedig egy Carl Sagan-os kozmoszmodell jelent meg mindig, először a golyókkal, aztán a csomagmegőrzőkkel (Carl Sagan mutatta be az egymásba ágyazódó univerzumok elméletét, amelyben minden univerzum legkisebb, oszthatatlan eleme, például egy elektron, egy-egy univerzum önmaga is ... és így tovább).

Itt ne várj semmiféle filozófiát, kozmikus világnézetet, de még toleranciát se. A főgonosz pontosan az, aminek kinéz, a legközhelyesebb gonosz karakter. Ráadásul az idegenlények is mind egyszerűek - a filmben minden idegen lény gengszter. Hova lett az MIB 1? Amelyben a gettóban éjszaka egy, az általános relativitás elméletével a hóna alatt közlekedő kis iskoláslányra nyitott tüzet J-ügynök, és nem a hétköznapi szemmel ijesztő nagy mafla lényre, aki csak tornázik. Az MIB mindig üdítő dózist adott toleranciából, és annak megvilágításából, hogy amikor a másikat gyűlöletesnek, undorítónak, félelmetesnek tartjuk, az gyakran abból adódik, hogy nem értjük ... és ezért félünk tőle ... Így jönnek létre a szörnyű fóbiák, amelyek az emberből mindig a legostobább és legpusztítóbb dolgokat hozzák ki ...

Itt, a harmadik részben egy unalmas kocsmajelenetben minden idegen lény ellenség volt, vagy táplálék. Ez már egy drasztikusan más szemlélet, más látásmód - ebben semmi Men In Black-es nincs. A Men In Black abból a tleráns, sokszínű New York-ból jön (lásd a tandemes bicikliseket, akik vidáman csilingelve, világítva suhannak keresztül a városon), amit Andy Warhol Factory-ja (illetve a "loft" kultúra, a műteremlakásokban kibontakozó vadiúj kultúra) tett azzá, ami. Nos, véletlen-e, vagy sem, de ez a film nagyon csúnyán belerúg Andy Warholba és a Factory-be, konkrétan kiröhögve őket. Lehangoló belegondolni, hogy ha valaki ebből a filmből hall először a Factory-ről,  akkor lehet, hogy sosem fogja megtudni, hogy egyáltalán mitől vált New York New York-ká. Nem is véletlen, hogy amikor később, a film vége felé felcsendül Jay-Z Empire State of Mind c. száma, akkor tök idegenül hangzik.

Hogy hogy sikerült mégis kitölteniük a kötelező műsoridőt? Nos, egyszerűen, kölcsönvették a Vissza Jövőbe sztoriját, persze amolyan terminátoros stílusban, nem kedves, vicces, jelenetekkel, hanem csak pusztítással, vissza kell mennem, hogy elpusztítsam azt, aki később elpusztít(ana) engem - stb, stb. Mindez azért, mert ...a marketingesek nyilván kihozták, hogy a tiszteletreméltó színész, Tommy Lee Jones már túl öreg az idei tömegmédia által "szocializált", tévén felnőtt tiniknek - és ezért valahogy meg kell oldani Tommy Lee Jones fiatalítását ... Ami úgy lehetséges, ha visszaküldjük Will Smith-t a múltba, 1969-be, ahol Tommy Lee még fiatal volt .)))))))

Mit mondhatnánk, ez a gondolkodás, és a megoldás is velejéig tükrözi a pénzcsináló marketingosztálynak, Hollywood legrosszabb énjének a látásmódját .) Köszi marketingosztály, köszi pénz-emberek ... Eltemettétek a Men In Black-et ... csúnyán ... Köszi az új Terminátor 3-at ...