a magyar vs. a csehországi halálozási arány vélhető tanulsága(i)

ezt a cikket nem tudósok, nem szakértők írták, hanem egy művészetkedvelő író

a kép csak dekoratív illusztráció -- nem kapcsolódik a cikk tartalmához

Egy vezető izlandi egy kutató, Dr. Kari Stefansson, május elején megdöbbentő kijelentést tett egy interjúban, miszerint az, hogy az USA-ban magasabb a halálozási arány, mint Izlandon, a nem elégséges számú mintavétel (tesztelés) eredménye lehet.

Stefansson azt magyarázta, hogy ha feltételezzük, hogy a halálozási arány ugyanaz Izlandon és az USA-ban, akkor az akkori 1 millió regisztrált megbetegedésre nem juthatott volna 60ezer haláleset. Egy gyors számítás alapján, azt mondta, hogy az USA-ban, szerinte, nem 1 millió eset volt akkor, hanem 10 millió.

Akárhogyan is, logikusnak tűnik átvenni Sefansson állításából, hogy sokkal ésszerűbb azt feltételezni, hogy ugyanaz a vírus a különböző országokban ugyanolyan halálozási arányt produkál, mint elfogadni a tényt, hogy néhol sokkal nagyobb arányban öl, mint máshol. Azaz, ésszerű feltételezni, hogy ahol magasabb a halálozási arány, mint Izlandon, ott  magasabb a tényleges megfertőződések száma, mint az regisztrált megbetegedések száma.

Továbbá, érdemes figyelembe venni az 1 millió főre eső tesztek számát (a kukac utáni szám a táblázatban), éspedig úgy, hogy minél nagyobb ez a szám, annál valószínűbb, hogy a regisztrált megbetegedések számadata mérvadó. Tehát, Csehország 2.8%-a egy 50 000 / 1M tesztelési arány mellett azt jelzi, hogy relatíve kevés a beazonosítatlan, tünetmentes megbetegedések száma, míg Ukrajna 2,6%-os halálozási aránya, egy 14000 / 1M tesztelési arány mellett éppen az ellenkezőjét: azt, hogy relatíve sok lehet beazonosítatlan megfertőződés. Mindazonáltal, ezek (is) leegyszerűsítő szempontok, és nem szabad őket LINEÁRISAN megközelíteni. Nem valószínű például, hogy ha Magyarországon 2x ennyi tesztet végeznének el, akkor 2x ennyi lenne a felfedezett megbetegedések száma. Sokkal valószínűbb, hogy a (kiemelkedően magas) 14%-os halálozási arány elkezdene közelíteni a 3-5%-hoz – de ez is csak spekuláció.

Azt is fontos látni – amire nincs kéznél kész statisztia – hogy menyire jó vagy rossz a tracking rendszer, azaz, egy megbetegedésre hány új teszt jut. Nálunk tegnapról mára 3 megmeteghedés volt, és 2703 új teszt. Tegnap 4 új megbetegedés, és 931 új teszt. Ezek a számok is felületesek, hiszen a nyomozás a lehetséges fertőzöttek után nem egy napig tart. Így az elmúlt 24 óra 2700 tesztje nem kötendő az azonos időszak 4 új megbetegedéséhez.

Ami a halálozási arányokat illeti, A WHO mostani becslése szerint ez 3-4% – de ezt statisztikai alapon döntik el (mivel statisztikai adat), és nem úgy, hogy a legmagasabb százalékban elvégzett tesztek nyomán mért adatokat tekintik mérvadónak, amit Izland képvisel.

ez az arány ma (06.29.2020):

Izlandon: 10 / 1838= 0.5% @ 218,105 <<<<

az USA-ban: 128000 / 2.6m = 4.9% @ 98,469

Csehországban: 348 / 11603 = 2.9% @ 50,792

Dél-Korea: 128 / 12757 = 1% @ 24,575

Magyarország: 585 / 4145 = 14% @ 28,353

Spanyolország: 28343 / 295850 = 9.5% @ 110,425

UK: 43550 / 311151 = 13.9% @ 135,453

Franciaország: 29778 / 162936 = 18% @ 21,213

Hollandia: 6105 / 50147 = 12% @ 33,700

Kína: 4634 / 85512 = 5.4% @ 62,814

Szlovákia: 28 / 1664 = 1.6% @ 38,275

Szlovénia: 111 / 1581 = 7% @ 48,396

Ukrajna: 1147 / 43628 = 2.6% @ 14,843

Németország: 9029 / 194864 = 4.6% @ 64,603