Moziszituáció: 2012

Ha Budapest legnagyobb és legrégebbi moziüzemeltetőjét tekintjük, egészen pregnánsan rajzolódik ki a történelem, beleértve az 1999 után következő hanyatlást.

Az 1998-ban nyitott Mammut 1 után a sikerre való tekintettel 2001-ben még megszületik a Mammut 2, benne egy plusz új Budapest Filmes mozival, bocs, multiplexszel, 2003-ban pedig újranyit a korábban bezárt Duna mozi, Odeon Lloyd néven, azaz eredeti nevén. A megnyitó során Port Ferenc elmondja, ettől a kis művészmozitól nem várnak mást, csak azt, hogy legyen :) Nem kell profitot termelnie, azt megtermelik a Mammut-multiplexek. A Budapest Film 2000-ben még a Rózsadombon nyílt plázában is csinált egy mozit – amely 2001-ben bezárt. Ekkor arra lehetett gyanakodni, ez csak múló rosszullét, mindössze az van, hogy a Rózsadomb bevásárlóközpont nem lett eléggé sikeres.

 
2005-ben (a televízió nagy penetrációs hulláma idején) a Budapest Film eladja a Mammut mozijait (mielőtt erre sor került volna, a Budapest Film is csatlakozott a nagy áremelési hullámhoz). A Mammutokat először a Palace mozihálózat vásárolta meg (amely csoporthoz a Duna Pláza is tartozott, az Intercom tulajdona). Ezzel a magyar filmek külföldi filmekkel való versenyzésének nagy fejezete zárult le, nyilvánvaló kudarccal (különösen, ha Csehországot vagy Lengyelországot tekintjük, ahol a hazai filmek vezetik a toplistákat, manapság is!).
2008-ben megjelenik a Cinema City hálózat az Arénával, amely az első IMAX mozi. Ezzel új fejezet kezdődött az árversenyben, illetve a versenyben is, amit a többiek nem igazán bírtak. 2011-ben a Cinema City felvásárolta az Intercom teljes Palace mozihálózatát, azóta Budapesten gyakorlatilag monopol helyzetet élvez. Innentől az, hogy melyik mozi marad meg, és melyik zár be, immár pusztán csak a számok kérdése.

2012 nyarán a Kino krízisbe kerül, nem tudják fizetni a rezsit, amíg nem kapnak pénzt (a 2010-es kormányváltás után leállították az addigi mozitámogatásokat, összhangban a kormány kultúrpolitikájával). A mozi tényleg a bezárás határára került, de megmenekült, nem úgy, mint az Odeon Lloyd. Az Odeonnal az a különös, hogy a tékások nem panaszkodnak, hiszen egy hasonlóan jó helyre kerültek, sőt, még jobbra, a mozisok pedig kaptak egy kis mozi-üzemeltetési lehetőséget – kint a Lurdy Házban (?)(aminek nem túl sok jövőt jósolunk). Az Odeonnal az a furcsa, hogy a dolgozók mintha belenyugodtak volna, legalábbis mintha valami természetességgel konstatálták volna, hogy ennyi, vége van (nyilván a látogatottság miatt).

A Kinonak pedig -az állami és fővárosi támogatások megszűnésével ellehetetlenült helyzetben- mintha "megtetszett volna" az Odeon „kettő helyett elég egy is” karcsúsítása, és a Cirko + Kino mozi párosból az egyiktől ilyen alapon váltak volna meg. Ez persze csak belemagyarázás. Tény azonban, hogy amíg nyáron a Kino stáb nagyon komoly kampányba kezdett a mozi megmentéséért, a kampány ezúttal teljesen elmaradt. Ezzel párhuzamosan a Cirko-ban jegyáremelést végeztek, a jegy most már 1400 HUF.
A Kino bezárásának hírére a „Mentsük meg a Független Art Mozikat” – mozgalom, illetve facebook csoport ünnepélyesen lehúzta a redőnyt, egy nagyon szép és pontos végszóval (ez egy a budapesti kultúrára nem igazán jellemző igazán nyílt és őszinte lépés volt – akárki is írta, biztos, hogy rengeteget tehet Budapest kultúrájáért!).

Hol tartunk most, 2012 végén? A művészmozik kora, úgy tűnik, lejárt, a Toldiban horrorfilmeket vetít a Titanic Fesztivál. A Vörösmarty státusza bizonytalan, a Tabánról sem tudni semmit. Úgy tűnik, mostantól elegendő egy darab hullám, és az képes lesz elsodorni az egész moziparadicsomi érát, illetve azt a lepusztított kulturális rom-zónát, ami maradt belőle. Mert gondolj bele, 1400 forintért vajon meddig képes kitartani a Cirko? Mitől lenne jobb a Tabán vagy a Vörösmarty esete, mint amilyen az Odeoné volt, Budapest leggyönyörűbb kismozijáé? Mikor fog kiderülni, hogy a Puskin nem eléggé „gazdaságos”? Mikor érkezünk el odáig, hogy a Toldit is elérik, majd ledöntik a lábáról a nézőtlenség hullámai?

 
Reméljük, erre nem kerül sor …

gyors éra-váltást, ASAP!

Ami világossá vált az utóbbi években, az az, hogy a drága mozijegyek nem segítenek a túlélésben, ez éppenséggel totál rossz irány. Ezen felül új tanulság is van: az Odeon mozi helyén a Budapest Jazz klub vette át a működtetést. Nekik kifizetődő, ami az Odeon mozinak nem volt az – úgy, hogy hetente 1x-2x adnak egy jazz-koncertet. Tanulság?

A mozik fogalmát azonnal át kell értékelni. Fizetős (de olcsó!) rendezvényeket kell rendezni, s a mozit nem a vetített filmekkel, nem elsősorban az amerikai popcorn analógiára épített mozi-büfével eltartani, hanem a rendezvényeken (költői estek, koncertek, videóvetítések, közösségi események) szedett (olcsó) belépőkkel, amik alkalmanként mondjuk 3-500 HUF-ba kerülhetnek, és nem ér minden áremelés során ezeket is megemelni. A büfé árakat pedig hatóságilag megállapított sör és bor és szóda árakkal kell megkomponálni .)

Ezen túlmenően, le kell fixálni, egyszer s mindenkorra, hogy a moziüzemeltetés kulturális közszolgáltatás. Ezt a városnak kutya kötelessége finanszírozni. A város a miénk, a kultúra a miénk, amikor Tarlós vagy Demszky „pénzt ad” valamire, azt nem ők adják, mi adjuk. A piaci alapon működtetett kultúra garantáltan egy lefele tartó spirált mintáz meg, és mielőtt megszűnik, az utolsó fázisban garantáltan magas árakkal, és totális entertainmenttel dolgozik – valódi kultúra és művészet helyett … (Toldi mozi, Titanic fesztivál, ébresztő!).

Meg kell őriznünk a mozijainkat – úgy, mint társasági kulturális gócpontokat, úgy, mint művelődési házakat (amely téren a Toldi kínálkozik leginkább modellként, amely volt szórakozóhely, s otthont adott a Balázs Béla Stúdiónak is). Egy gyors és drasztikus éraváltásra van szükség, ami párbeszédet, aktivizmust, követeléseket, koncepciókat igényel …