1980-ban ilyenkor, karácsonykor volt a Psyché premierje
Gazdag az a család, akiknél sok-sok kép van a falon, és gazdag az a kultúra, amelyben van mire visszaemlékezni. A '80-as éveket napjainkban szokás depressziósnak tekinteni, de minden bizonnyal meglepődnénk, ha visszautaznánk oda, akár csak néhány napra is. Mert a valóság az volt, hogy új dimenziók tárultak fel.
A változás szele minden résen beáramlott, és a friss huzatban egyfajta vákuum keletkezett. A hatalom egyből depresszióssá vált, amit év végi áremelésekkel próbált átragasztani az emberekre, valójában azonban csak a konzervatívok, a párt-hívők voltak depressziósok, mert náluk a jövő képe elhomályosult. A progresszív lelkületűek azonban – művészek és gondolkodók – egyre inkább felélénkültek a '80-as évek során.
Az új jövő kibontakozása változások sorozatán keresztül ment végbe, és a finish-ben is ‟a változások” voltak a fő történés. 1989/90-ben két kifejezés volt forgalomban. Magyarul rendszerváltásról beszéltek, a nemzetközi médiában pedig változásokról: ‟the changes”. Így utaltak a nagy átalakítás projektre, amely 1985-ben vette kezdetét, Gorbacsov Peresztrojka beszédével, ami 3 reformot jelentett… kezdetnek :)
Ma már sem a ‟rendszerváltás”, sem a ‟the changes” nincs forgalomban a nemzetközi (nyugati) diskurzusban. Helyette azonban szokás forradalmakat emlegetni, amit annyiban lehet elfogadni, hogy Prágában a Bársonyos Forradalom ténylegesen forradalom volt, hiszen a forradalomhoz nem kell semmiféle erőszak, a lényeg a tudat-változás, a valóság percepció drasztikus átalakulása. Prága révén egy forradalom legalább volt, és tekinthetjük úgy is, hogy ez egy helyi megvalósulása volt a keleti blokkban zajló forradalomnak.
Kérdés azonban, hogy a Bársonyos Forradalomhoz képest – ami megkapta a ‟bársonyos” megkülönböztetést – mi minősül inkább forradalomnak, és mi kevésbé? Vajon a romániai események jelentik-e a ‟még jobb” forradalmat, vagy… Lengyelország és Budapest történései? :)
Mi, akik e kultúrában élünk, pontosan tudjuk, hogy Prágához képest Lengyelország és Budapest volt az a két hely, ahol leginkább forradalom zajlott. Budapesten ez az avantgárd forradalma (avantgárd: művészeti, kulturális élvonal, mint csoport). Ez a forradalom, ahogyan a lengyelországi is, a Szolidaritás, a '80-as évek elején tört ki, és nem a Peresztrojka meghirdetése (1985) után. Gorbacsov '85-ben már kármentést folytatott, és tüzet oltott. Az a tűz pedig 1980-ban keletkezett, Lengyelországban és nálunk, még ha nem is ugyanabban a formában.
Nálunk a Bizottság együttes, valamint az URH, és a Kontroll Csoport alakult 1980-ban – a Balaton már '79 óta koncertezett – illetve ekkor született az első újhullámos avantgárd film, a Diorissimo, Méhes Mariettával a főszerepben.
feLugossy Laca az Extázis 1980-tól dokumentumfilmben (képernyőfelvétel).
© Artpool (köszönet érte)
Bizottság együttest Bódy Gábor ‟Extázis 1980-tól” c. dokumentumfilmje helyezi el a az avantgárd kitörés középpontjában, ahogyan az 1980-as évet is. A Bizottság már '79-ben is létezett, de '80-ban volt, meséli feLugossy Laca az Extázis-ban, hogy felvették a Bizottság nevet, és hogy meg akarták hack-elni a ‟Ki mit tud?" nevű kispolgári tehetségkutató rendezvényt. 1980 nem egy előzmények nélküli év volt, hanem egy korábbi kibontakozási időszak csúcspontja. Ahogyan erre Vető János rámutatott, a '80-as évek már 1975-ben elkezdődött. Volt avantgárd, és volt avantgárd hullám is, már 1978 előtt is, a '60-as évek végétől, a '70-es évek elejétől (lásd a kronológiát (kísérletet) a C3 site-on).
1980-ban azonban elkezdtek felpörögni az események, felgyorsultak a dolgok. Néhány röpke év leforgása alatt hihetetlen változások mentek végbe a magyar társadalom (a magyar emberek) fejében. Óriási tudatváltozás volt ez, és kicsit sem független a Budapesten zajló avantgárd hullámkeltéstől. Virálisan terjedt egy ‟új szemlélet”, akár egy divathullám, és átalakította a kollektív valóság percepciót. A szocializmusnak nevezett diktatúra fenntarthatatlanná vált.
‟papírvékony jég a hullámokon minden hatalom”
Lukin Gábor / Vető János: Lim-lom (Trabant)
E klasszikus költői KÉP egyszerre két szinten is érvényes. A hatalom törékeny, illetve árt neki a hullámzás :) A '80-as évek első fele pregnánsan demonstrálta, mennyire könnyen létrejöhet egy olyan hullám, amely hazavágja a rendszert, a hatalmat, az egészet.
* * * * * * * * * * *
1980 egy láncreakció kezdete. Ekkor indult be a folyamat, amely 1985-re fenntarthatatlanná tette a rezsimet, 1989-re pedig elsodorta. Bár a Psyché elvileg ‟csak” egy forradalmian új film, amelyben felvonul az avantgárd (egy része), amikor a film a mozikba került, azt lehetett mondani, hogy a kocka el van vetve.
A kozmikus pillanatkép, ami 1980 karácsonyáról lelki szemeink elé tárul, egy zseniális művészt ábrázol, minden idők egyik legkülönlegesebb művészét, aki DEC 20-án feleségül vette a szerelmét. BG és BSV házasságkötése után két nappal pedig bemutatták minden idők legkorszakalkotóbb filmjét, a Psychét.
Bódy Gábor és Baksa-Soós Veronika 1980 november, New York. Computer print.
* * * * * * * * * * *
"Életünk, úgy tetszik, 1980 nyara óta fordult egyenesbe, amikor feleségemet, Baksa Soós Veronikát (aki előző házassága alapján a Lengyel nevet is viselte), megismertem. Ezzel véget ért érzelmi nélkülözésem, és az ezzel járó kapkodó próbálkozások korszaka. Többszöri hazalátogatása után elhatároztuk, hogy egybekelünk. 1980. december 20-án tartottuk az esküvőt; két nappal a filmem premierje előtt." – írja önéletrajzában.
* * * * * * * * * * *
Az esküvőre a Nov 7 téri házasságkötőben (ma Oktogon) került sor, DEC 20-án, Szombaton. Az egyik tanú Prof. Komoróczy Géza volt, BSV emigráció előtti tanára az ELTE-n. Aznap túlnyomóan borult, párás, néhány helyen ködös volt az idő.
A Psyché bemutatója, DEC 22-én, a rendkívüli érdeklődés miatt egyszerre 3 moziban is zajlott, melyekből 2 a körúton volt. Aznap is a szokásosnál enyhébb időjárás uralkodott, hó nem volt.
Bachman Gábor zseniális kampányelemeket vetett be: Psyché-zászlók és molinó az útszélességeben, például a körúton. A filmet 1981 nyaráig, úgy tudni, 700 ezer ember látta.
* * * * * * * * * * *
Nekünk, akik e kultúrában – e virtuális ‟városban” – élünk, Karácsonykor hajlamos eszünkbe jutni ez a fantasztikus kezdet… És mindig különleges érzés …