Anna Mouglalis
Anna Mouglalis (címlapfotónk) 22 éves francia színésznő, akit a Köszi A Csokit c. Claude Chabrol c. film főszerepében láthatunk. A fiatal színésznő egy bájos és decens személyiség, aki találkozásunkkor olyannak tűnt, mint egy életvidám intézeti lány (körülbelül az 1930-as évekből), a romantikus hangulatú fekete ruhájában és krémszínű magassarkú cipőjében.
Anna eredetileg irodalomtanárnak készült, viszont a vidéki (Nantesben született) lány olyan sokat jár moziba és színházba, hogy végül úgy dönt, színésznő szeretne lenni. Ezért Párizsba költözik, ahol szakmabeliekkel ismerkedik meg, és jelentkezik egy színiiskolába, ahol a diákok állami támogatással tanulhatnak. 18 évesen kezdi el ezt az iskolát, és mivel egy évet halaszt egy színházi szereplés miatt, idén áprilisban fejezi be a színi tanulmányait. Szereti ezt az iskolát,
és nagyon hálás a sorsnak, hogy ingyen tanulhat színészetet, ezen belül pedig éneket, akrobatikát, filmtörténetet és vívást. Az elmúlt négy év alatt szinte csak az iskola töltötte ki minden idejét, de nem bánja, mert közben jó filmeket látott, és alapjába véve élvezte ennek a zárt életformának az előnyeit. Közben 3 filmben és számos színdarabban szerepelt, figyelte az idősebb kolléganői munkáját, és folyamatosan tanulta a színészmesterséget. Az első filmje a Terminale volt(Francis Girod rendezésében), amit annyira nem élvezett, mert kissé elrontottnak tartotta a filmet, de kezdeti filmes tapasztalatnak jó volt.
A következő a Le Captive, amit Chantal Ackermann rendezett, majd a barátai filmjében szerepel, szinte csak hangként, ezután pedig jön a Claude Chabrol-lal, a rutinos, 52 filmes rendezőkirállyal való közös munka, a Köszi A Csokit-ban. Erről a forgatásról csak nagyon kellemes emlékei vannak, azt mondja, hogy annyira ideális feltételek és körülmények között dolgoztak, hogy legtöbbször úgy érezte, mintha egy fizetett vakáción venne részt. Chabrolt a
világ legnyugodtabb rendezőjeként említi, aki nagyon élvezi a filmezést, ezért a forgatás alatt végig boldog, kiegyensúlyozott és kedves. Chabrolt a producerek is kedvelik, mert a hatalmas rendezői tapasztalatából adódóan menetrendszerűen halad a forgatás, nincsenek csúszások, plusz forgatási napok, minden szépen halad az útján. A 71 éves rendező nem szeret korán kelni, és későn feküdni, úgyhogy a forgatás alatt mindenki kipihent volt és derűs. Anna szerint Chabrol annyira otthonosan érzi magát a felvételek során, hogy előfordult, hogy néha elszúnyókált -pipával a szájában-, de akkor is fél szemét nyitva tartva figyelte a dolgokat. Annát a szereplőválogatáson szúrta ki Chabrol, bár, amikor azt mondták Annának, hogy köszönik, majd értesítik, meg volt róla győződve, hogy nem őt fogják kiválasztani Jeanne szerepére. Amikor végül ő kapta a szerepet, az első és legfontosabb kérdés az volt, hogy tud-e vezetni. A filmben sportosan kell autóznia, de ezzel nem is volt semmi baja, nemúgy a zongorázással. Mivel Jeanne a filmben egy zongoraművésznő, ezért Anna két és fél hónapon keresztül, napi 3 órában tanulta a helyes kéztartást, a megfelelő zongorista mozdulatokat, hogy minél hitelesebb képet nyújtson mint profi zongorista. Bár a filmben nem ő játssza a komoly zongoradarabokat, az illúzió tökéletesre sikerült. A filmről azt nyilatkozta, hogy szerinte a Köszi A Csokit egy tematikus film, ami a perverzitásról szól. Jeanne ennek a perverzitásnak egy pozitív szereplője, aki éppen egy változásos korszakát éli, és míg a többiek kicsit álmosan mozognak a filmben, ő az egyedüli, aki egy mozgékony és kezdeményező karakter. Jeanne a többi szereplőt tárgyként kezeli, olyan tárgyakként, amik segíthetik őt a céljai elérésében.
Mivel Anna túl magas volt a filmbeli szereplőkhöz képest, ezért lapostalpú cipőkben kellett játszania a filmben. Utálja a nem magassarkú cipőket, úgyhogy kislányos bosszút állt mindenkin, és végig lábujjhegyen tipegett a film alatt. Anna nemcsak filmezni szeret, hanem imádja a színpadi szereplést is: ha minden jól megy, októberben fog játszani egy Alfred de Muset-darabban, amiben egy éppen férjhezmenni készülő zárdanövendéket alakít majd. Kérdésünkre, hogy melyik műfajt kedveli jobban, a színházat, vagy a filmet, azt válaszolta, hogy nem tud közülük választani, mindkettő másfajta izgalommal jár együtt. Amikor egy színdarabban szerepel, mindig szorong a színpadralépés előtt, aztán ez a félelem kellemes izgalommá változik benne, és abban a pillanatban megszűnik, ahogy elkezdődik a játék. Ezzel szemben a filmforgatásnál minden egyes jelenet előtt izgatott, és mivel így folyamatos izgalomban van, ezért a forgatásokon úgy érzi magát, mintha végig egyfajta kábítószeres bódultságban leledzene.
Amikor épp nem játszik sehol, Anna úgy él, mint egy átlagos párizsi lány- boldogan és felhőtlenül. Van egy kis robogója, azzal rója a párizsi utcákat, emellett rengeteget sétál, és közben a gyönyörű épületeket nézegeti, sokat ját moziba és könyvtárba, kis kávézókban reggelezik, és egyszerűen jól érzi magát a bőrében. A Köszi A Csokit-ban (vagy a fotóinkon) látva őt, erre minden oka meg is lehet…
-cspv-
-lid-
2001-11-08
