Négybalkéz

Kavin Caffrey (Martin Lawrence) bejáratott tolvajként keresi a kenyerét, kifinomult stílusával könnyedén megszerzi a gazdag házak, a drága műkincsek lelőhelyének címét, aztán haverjával együtt kipakolja ezeket a házakat. Ez így menne tovább a maga útján, csakhogy a soros célpont, az éppen csőd szélén álló milliárdos, Max Fairbanks (Danny DeVito) háza problémás esetnek bizonyul, mivel a házigazda - a tervtől eltérően- épp otthon tartózkodik egy Playboy-nyuszival. Fairbanks elkapja a tolvajt, és miközben átadja Caffrey-t a rendőrségnek, kiszúr egy ezoterikus jelentésű gyűrűt Caffrey ujján, és azt állítja, hogy az is tőle való, vagyis ellopja a tolvaj gyűrűjét. Eddig a pontig -sőt, még ezután is egy darabig - még abban reménykedtünk, hogy egy sor humoros konfliktus fog felmerülni a két főszereplő között, a trailerre hagyatkozva arra számítottunk, hogy a DeVito és Lawrence egymást fogják sorozatosan meglopni, miközben mi remekül szórakozunk. Nem, nem így van, bármilyen meglepő, a film egésze ekörül a gyűrű körül szerveződik, ez a gyűrű a főszereplő, és hőseink csak azon igyekeznek, hogy megtartsák, illetve visszaszerezzék ezt az ékszert. A sztori szerint Caffrey az újdonsült barátnőjétől kapta a gyűrűt, aki az apjától kapta annak idején, szóval elég komoly indokot kerítenek a gyűrű-üldözés köré, miközben mi, nézők, majdnem elalszunk.

Danny DeVito olyan utálatos kis zsémbes embert alakít, mint amilyennek A Nagy Likvidátor c. balul sikerült vígjáték-félében láthattuk: zsarnoki, kiállhatatlan és csöppet sem humoros. Sokatmondó, hogy az amúgy producerként is sikeres színész neve ebben a filmben nem bukkan fel a producerek között, amellett, hogy a film nem szűkölködik ebben, az összesen 7 producerével. DeVito igazán nem erőltette meg magát Fairbanks szerepében, még csak meg sem próbált valami mulatságot kelteni a viselkedésével, az is előfordulhat, hogy félálomban csinálta végig a forgatást.

Martin Lawrence sok filmben bizonyította már kivételes vígjáték-képességeit, de a Négybalkezesben ő is csalódást csalódásra halmozott. Amilyen humoros és eredeti volt a Bad Boys-ban - Will Smith partnereként-, a Nekem 8-ban - Tim Robbins mellett -, vagy az Állj, Vagy Jövök-ben, annyira vértelen bohóckodást művelt a Négybalkezesben. Még a Nekem 8-ban kifejlesztett, és az Állj, Vagy Jövök-ben csúcsra járatott vidám táncra perdülései és komikus mozgásai sem működtek ebben a filmben, valahogy az volt az érzésünk ezzel kapcsolatban, mintha a forgatókönyv szorosan előírta volna ezeket a humoros betéteket, de amúgy nem lenne valódi helyük a filmben, és így a végeredmény puszta erőltetésnek tűnt.

Turman, az egyik producer így nyilatkozott Lawrence-ről: "Martin nagyon szimpatikus és elbűvölő fickó. Hihetetlenül tehetséges, és valósággal lubickol ebben a szerepben."

A történetben hangsúlyos szerepet kapnak a női hozzátartozók, ami jogos is, mivel végül Caffrey barátnője (Amber) és Fairbanks felesége (Lutetia) együtt fogják megoldani a férfiak közt állóháborúvá merevedő konfliktust. A női főszereplők színészként is próbálják rendbe hozni a férfi-színészek mulasztásait, az Ambert játszó Carmen Ejogo természetes és könnyed játéka, Nora Dunn (Lutetia) kimért humora több jelenetet is átsegít a nehézségeken. Van még egy mellékszereplő, akiről muszáj említést tennünk, ez a Alex Tardio névre hallgató nyomozó (William Fichtner). A forgatókönyv -valamilyen rejtélyes okokból- abban látta a humor forrását, ha a nyomozótisztet nőies, homoszexuális, vagy még inkább transzvesztita-szerű alakot ölt, ami a filmben úgy jelenik meg, hogy William Fichtner babaszínű ruhákban mászkál, selypít és riszálja a fenekét, miközben odavan a kistermetű fehér kutyákért. Ehhez hasonlót az HBO-n vetített Testvérbosszú (The Boondock Saints) c. filmben láthattunk legutóbb, ahol Willem Dafoe - szintén profi nyomozóként- erősen homoszexuális viselkedést öltött, és egyszer még női prostituáltnak is beöltözött a filmben.

Ezután a Négybalkezes Tardio-ja már nem volt eredeti, de még csak érthető, vagy vicces figura sem. William Fichtner eredetileg egy másik szerepet kapott volna a filmben, de állítása szerint ő ragaszkodott hozzá, hogy ő játssza Tardio-t. "Szerintem ez az ürge piszok jó a szakmájában - mondta a karakteréről a színész-, mert más magyarázat nem lehet arra, miért tűrik meg a testületnél." Fichtnert ezelőtt nagyon jó szerepekben láttuk jól játszani, ő volt a Szemtől Szemben-ben a gonosz és rosszfej Van Zant, akit Robert de Niro hamar lelőtt, a Go (Nyomás)-ban a szerencsétlen termékügynök, A Halál Napjában (Strange Days) pedig a legnegatívabb szereplő, a gyilkos rendőr. Fichtner sokoldalú -és tehetséges színész-, kár, hogy Tardio-ként ezt nem tudta bebizonyítani.

A Négybalkezes egy jó kis vígjáték lehetett volna, és nehéz megmondani, hogy vajon mi miatt nem lett az (a forgatókönyv biztos, hogy ludas ebben, de mi a rendezésre is gyanakszunk), a cselekményre és a színészi játékokra leginkább az "erőltetett" kifejezés illik, úgyhogy nem lett a kedvenc filmünk. Mint ahogy valószínűleg az USA-beli mozibajárók is hasonlóképp vannak ezzel, mivel a film augusztusig - vagyis egy hónap alatt- még nem hozta be a ráfordított 45 millió dollárt sem.

-olasz-