cspv logo
cspv szám: 55 / 03 tartalom
keresés

cikk cím cikk cím cikk cím cikk cím cikk cím cikk cím cikk cím cikk cím cikk cím cikk cím cikk cím cikk cím cikk cím cikk cím cikk cím

this is
cspv home
régi link, már nem működik

page number: 02 00357
film info
PREVIOUS articleNEXT article
2003-09-23

A Karib-Tenger Kalózai - A Fekete Gyöngy Átka

Pirates of the Caribbean: The Curse of the Black Pearl 2003.

Kaland és szerelem, ahogy szokás ...
A misztikus kalandfilm nem egy mindennapi kategória, bár az is érdekes fejlemény, ha egy félig mesefilmben szinte az összes szereplő hirtelen át tud menni csontvázba. A Karib-Tenger tud ilyeneket, sőt, még többet is, és így utólag úgy tűnik, megérdemelten lett a tengerentúli mozik egyik legnépszerűbb filmje.

Pedig a kalandfilmektől nem szoktak ennyire pozitívan kiakadni a nézők, bár az is igaz, hogy ezúttal egy kivételesen izgalmas történetet láthattunk, egészen látványos kiszerelésben. Egy helyen gyűlt össze az összes elem, amitől kalandfilm lesz egy kalandos történetből, úgymint: kincsek, verekedés, rejtély, szerelem, nőrablás és hősiesség, sőt, mindezek tetejébe még ott vannak a kalózok is, akik ezúttal az abszolút főszereplők. A kalózság a film központi magja, mindenki vagy kalóz, vagy egy kalóz fia, rajongója, vagy éppenséggel ellensége, a lényeg, hogy minden egyes szereplőnek állást kell foglalnia a kalóz életforma ellen, illetve mellett.

A fő kalóz az erős szemfestékkel ellátott Johnny Depp, alias Jack Sparrow kapitány, aki bizonytalan léptekkel, összeakadó nyelvvel, és flegma beszédstílussal szórakoztat el minket. Sparrow egy Fekete Gyöngy nevű hajónak volt a kapitánya, mindaddig, míg a rosszhírű Barbarossa nevű kapitány (Geoffrey Rush) el nem foglalta tőle, ugyancsak titokzatos körülmények között. A hajó megtalálása nemcsak az imbolygó kalóznak, hanem egy fiatal kovácsmesternek (Will Turner/Orlando Bloom) is szívügyévé válik, mivel Barbarossa az ő szerelmét, a kormányzó lányát, Elizabethet is elrabolta, így az egy igazi, és egy "fél" kalóz együtt indul neki a Karib-tengernek, visszaszerezni, ami hozzájuk tartozik.


A történet eléggé csavarosan bonyolódik,
és az is remek húzás volt a forgatókönyvíróktól, hogy már majdnem túl vagyunk a film felén, mikor egyáltalán komolyan szóba kerül a Fekete Gyöngy átka, vagyis a történet magva, ami után persze még több kalandnak kell megesnie, mire minden a helyére kerül.


A film körülbelül fele-fele arányban épít
a történet fordulatosságára és a képek látványosságára, és ezekhez jön még (pluszban) a szimpatikus szereplőgárda, Keira Knightley-vel az élen. Ahhoz képest, hogy Keira szinte mindegyik trailerben kimaradt a főszereplők felsorolásából, a Csavard Be, Mint Beckham Juliette-je kiemelkedően jó munkát végzett az egyetlen főszereplő lány bőrében. Elizabeth karaktere finoman árnyalt, és többször meglepően humoros is, ami jól keveredik azzal az alapvető romantikus színezettel, amivel egy elrabolt előkelő kisasszonyt ábrázolni szoktak. Keira mellett remekül mutat Orlando Bloom (eddig Legolas, mostantól Will Turner), aki szintén pontosan ráérzett arra a határra, ami után már túl romantikus, vagy túl kalandos lenne a karaktere, és ezen a körön belül maradt jócskán. Bár Johnny Depp alakítását nem győzik dicsérni az ezzel foglalkozók, minket enyhén szólva nem hatott meg a "betépettnek" tűnő imbolygása és fura játéka, bár hozzá kell fűznünk, hogy ehhez hasonló karaktert sem láttunk eddig még filmvásznon, és az eredetiség, az számít.


Miközben egy Walt Disney-produkcióról van szó,
vagyis a mesefilmek világában járunk, a film képes eléggé rémisztő jeleneteket is előadni, és itt főként a csontvázas effektekre gondolunk. A kalózok a holdvilágnál átmennek csontvázakba, ami a gyerek nézőknek meglehetősen félelmetes élmény lehet. Egyébként a gyártás másik oldalát a Jerry Bruckheimer Films adta, amihez olyan filmek kötődnek többek között, mint az Armageddon, a Con Air, a Közellenség, vagy éppenséggel a Pearl Harbor. A Bruckheimer által producelt filmekre alapjáraton jellemzőek a látványos képek és hatásos effektek, aminek a legjobb formáját a Bad Boys-ban láthattuk, míg ugyanennek a paródia-verzióját a Pearl Harborban.

A Karib-tengerben ez a fajta alulról való fényképezés, lassított szép képek és rengeteg akció által behatárolható stílus visszafogottan jelent meg, és a hangsúly inkább a korabeli hangulat hű érzékeltetésén, mintsem a monumentális akciókon volt. Tulajdonképpen minden egy egészséges egyensúlyban működik a filmben, és talán ezért is van az az érzése a nézőnek, hogy éppen egy igényes filmet lát.


Az nem is kérdés, hogy szinte végig van izgulnivalónk, de az már furcsább, hogy majdnem mindig akad valami meglepetés is számunkra, egy-egy történeti csavar, egy-egy látványos kalózcsata, vagy egy kicsi szerelmi románc. Nem tudjuk, ez mennyire köszönhető Gore Verbinski rendezőnek (ahogy A Mexikói c. filmjét elnéztük, kevéssé, A Kör alapján másképp vannak kétségeink efelől), mindenesetre a forgatókönyvírók fele már maga mögött tudhatja a Shrek-et, illetve a remek Zorro Álarcát is, úgyhogy hajlunk rá, hogy őket dicsérjük a folyamatos nézői kalandjainkért.


Egy ilyen hosszú címmel csak egy valóban
szórakoztató film futhat be olyan sikerpályát, mint amilyet a Karib-Tenger Kalózainak sikerült, ami kitartóan előkelő helyet foglal el az amerikai jegyeladási listákon, sőt, már nálunk is az első helyen végzett. Az emberek imádják, a családok teljes létszámban váltanak rá jegyet, és végül senki sem csalódik, sőt, mindenki kicsit kalózként hagyja el a végén a mozitermet.

-lee tábornok-
2003-09-23
cspv.hu
oldal: 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16