Elszabott Frigy

Vannak olyan filmek, amiket egyébként már messziről ki lehet szúrni, amelyek az elröppent stílusukkal, a meredek cselekményeikkel, vagy más hasonló, nem szokásos megoldással akarnak humorosak lenni. Az európai filmek közül már több ilyenhez volt szerencsénk, ezek azok a filmek, amiknek mindig akad egy stabil néző-bázisa, mert az emberek gyakran szeretik, ha exkluzívak tudnak lenni valamivel kapcsolatban (egyszerűbben: az ember kicsit különlegesnek érzi magát, ha olyan filmet kedvel, amit a többség nem, de néhányan annál inkább). Az Elszabott Frigy is éppen ilyen, az elején viccesnek mutatja magát, de hamar rájövünk, hogy ez maximum egy szatíra lehet, nem egy igazi vígjáték. Ráadásul a film mint 12 éven felülieknek szóló alkotás került a mozikba, ami enyhén szólva durva alákalibrálása a filmbeli erőszaknak, tekintve, hogy például egy embert megölnek, majd feldarabolnak, sőt, majdnem el is égetnek a szemünk előtt.

Amúgy pedig elég nehéz lenne megmondani, miről is szól ez a film, mert az is lehet, hogy semmiről. Egy spanyol áruházi eladó, Rafael, aki mellesleg egy csajozógép, versenybe kerül a konkurens férfi ruhaosztály főeladójával, majd a vetélkedés végén véletlenül megöli őt. Ezután elkezdődik a "szokásos" hulla-eltüntetési akció, ami végül túl hirtelen oldódik meg. Persze ekkor már minden egyes néző tudja, mi történhetett, hiszen előtte elég sokszor bevágtak egy nagyon csúnya lányt, ahogyan szerelmes pillantásokat lövell főhősünk felé. Naná, hogy a ronda lány tüntette el a hullát, naná, hogy ezért zsarolni fogja Rafaelt, mi mással, mint szerelemmel, vagyis egy látszat-kapcsolattal. Ezidőtájt már annyira kiszámítható és unalmas a történet, hogy minden pénzt megadnánk érte, ha már feltalálták volna a fél órás játékfilmet, és ez a film is ilyen lenne.

De mivel nincs ilyen szerencsénk, a film folytatódik, és ezzel Rafael, illetve a mi szenvedésünk is. Lourdes, a csúnya lány mindent elér, amit akar, átveszi a női ruhaosztály irányítását, minden szempontból kizsigereli Rafaelt, aki ezekhez még jópofát is vág, ami meg minket fáraszt mindennél jobban. Együttélés, a leendő férj folyamatos szadizása, és a ronda lány egyre gyorsabban ívelő karrierje - ezeknek az elemeknek kellene minket szórakoztatniuk. Nem csoda, ha ez nem jön össze, hiszen az egész forgatókönyv nem szól semmiről, a film közben pedig nem derül ki, kinek is drukkoljunk, a ronda lánynak, hogy zsarolással még több dolgot megkapjon, vagy a béna Rafaelnek, aki pedig a film közepétől szinte már nincs is jelen, csak vértelenül lézeng a filmvásznon.

Két ellenszenves főszereplő közül nehéz választani, és akkor még nem említettük a meggyilkolt eladót, Don Antonio-t, aki egy baltával a fejében jópofozik folyton, csak Rafaelnek és nekünk, nézőknek megjelenve.



Láthatjuk, egy borzasztó és lehangoló filmmel állunk szemben, amit talán csak egy normális krimi-vonal tudott volna megmenteni, de mivel ez sem működött, az egész egy erőltetett horror-románc története lett. Nevetni, azt sajnos egyáltalán nem tudtunk, sőt, inkább fájt nekünk ez az egész, a mesterkélt végkifejletről nem is beszélve, amiről azt sem lehet eldönteni, pozitív, vagy negatív. Bizonyára lesznek olyan nézők, akiknek "bejön" ez a fajta anti-vígjáték, horrorisztikus elemekkel gazdagítva, de a mi szemünkben az ilyen filmek nem érnek egy fabatkát sem. Vagyis egy mozijegy árát sem.