![]() |
|
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
|
Vasárnap, a nyugis nap Valahogy egyáltalán nem illik a Tankcsapda a vasárnaphoz, de ez jó. ![]() Biztos úgy okoskodott a Sziget program-kitalálója, hogy a Tankcsapda mára már kult-zenekarrá vált, és ez is erõssé teheti a vasárnapot, ami a Szigeten levõ másféle idõszámításban általában az egyik legbeindultabb nap. És tényleg sokan nyomultak a Nagyszínpadnál Tankcsapda-idõben, mint ahogy ez várható is volt. (A Szigeten egyébként 55 ezren voltunk összesen.) A Flash kimaradt, de az egyik forrásunk szerint elég durva szövegek hangzottak el az énekes Barcs Miki szájából, úgyhogy nem is bántuk. Helyette a Volt helyszínen folyt a mulatozás, egészen jó zenékkel, és jó arcokkal. Ezzel együtt tervbe vettük a Neo-t hajnalban (késõbb nem tudtuk, miért), de megint közbeszólt a szokásos Sziget-effekt - ember tervez, aztán valami közbejön -, vagyis elõször kikötöttünk a Silentben, ahol kivételesen jó zene ment, majd meglátogattuk a Meduza-t, ami viszont még mindig elég érdektelennek tûnt. A sok mászkálásban ismét lemaradtunk a színházi sátorról, pontosabban Bozsik Yvette-rõl, de ezen már a szemünk sem rebbent, tényleg nagyon messze van az a helyszín, na. Viszonylag korai bulizárás, de érthetõ, hiszen már az ötödik napja “nyomjuk” a Szigetet, és épp most, kicsivel a félidõn túl ért el minket a holtfáradság lusta angyala. Nem baj, holnap Placebo, az jó lesz! |