Ellenkezés
(kollégánk Zé ellenkezik)
 |
Hi,
Zé vagyok, a 16. Oldalról, azért jöttem át, hogy picit vitatkozzak Dylan
cikkével. Mondhatom, Dylan?
Dylan: Mondjad .. Ahogy így olvastam, arra gondoltam, hogy ok, most már az agyam érti, miért értékes a film, (azért, mert rátapad a hétköznapok realitásaira), és azt is értem, hogy ha rátapad valaki, pl. Ken Loach, akkor nincs mese, nincs happy-ending, viszont az továbbra sem világos, hogy egy filmnek miért kell a hétköznapokkal foglakoznia. Arra ott vannak a tévé-híradók, hogyha az ember tényleg horrort akar nézni. Vegyük például a "Mint a kámfor"-t, annak sem egy kiköpött happy end a vége. Az mégis szórakoztató film, a Nevem Joe pedig bemutatja a valóságot. Kérdés, hogy miért? Szerintem azért, mert sokkal olcsóbb nem-szórakoztató filmet csinálni, és azt nem is kell olyan sok embernek megnéznie, hogy behozza az árát. Ha pedig egy kis megértést tanúsítasz az emberek valamely rétege iránt, akkor máris van rajongó-táborod, és elkelnek a jegyek. Pl. Ken Loach megérti a Glassgow-i alulképzett fiatalokat. És akkor mi van? Ha valakit érdekel a Glassgow-i, vagy a szerencsétlen-sorsú fiatalok élete, megnézi a filmet, de ez is csak ugyanolyan biznisz, mint bármely másik. Javít ez valakinek az életén? Szerintem maximum a Ken Loach-én. Ken Loach is ugyanolyan ember, mint a többi filmes, és ő is csak azért tud filmeket csinálni, mert az emberek bemennek rá, a nevére, meg a stílusára. Vagyis, Loach is ugyanazt csinálja, mint pl. a Mint a kámfor alkotói, egy filmet, amit eladhat. A mint a Kámfor azonban szórakoztató, és az emberek nagyon vidámak, amikor kijönnek a végén, és elmondhatják, hogy jól szórakoztak. És ez így van jól. (A "Mint a kámfor" zseniális film) Na, jó, abban igazad van, hogy ..  |