információ:
vissza a rövid leíráshoz
bővebb info
Minden a terv szerint halad Stu (Brendan Fraser) számára. Elkészült képregényével, melyben a fõszereplõ, a viccre és poénkodásra mindig kész, megátalkodott rosszcsont majom segítsége révén egy misztikus világba kalauzolja el olvasóit. A képregény-készítés a világ legjobb mókája, de elõre nem látható veszélyeket rejt. Stu például igazi sztár lett, de a majom, akit õ rajzolt életre, nemcsak a nappalait, hanem az éjszakáit is meghódította. Stu nem tud nem a figuráival álmodni. Amikor pedig egy hatalmasra fújódó gumimajom miatt autóbaleset éri, és kómába esik, a túlvilági lények között is ott várja teremtménye, a nagyszájú, rosszmájú és kisstílû majompofa.
A túlvilágon már nagyon várták Stut. Az élõk rossz álmai itt ugyanis valóra válnak, és a lenti korhely alakok szeretik az izgalmas társaságot. A bizarr kompánia összes tagja tudja, hogy az új lakó csak átmeneti vendég. Stu vissza szeretne jutni a Földre, ahol hû szerelme (Bridget Fonda) várja õt. Már csak azért is, hogy megelõzze a rámenõs makit, aki szintén az õ porhüvelyére pályázik. Elszánt versenyfutás kezdõdik: testek és lelkek cserélnek gazdát, a nagy felfordulásban még maga a halál (Whoopi Goldberg) is elveszti a fejét. De aztán kap másikat...
A szerelem filmje
A Talpig majom filmötlete 4 évvel ezelõtt kezdett körvonalazódni Henry Selick fejében, mikor kézhez kapta egy 12 részesre tervezett képregény-sorozat elsõ részét: a "Dark Town" címû könyvet Kaja Blackley írta és Vanessa Chong illusztrálta. Selicket teljesen elragadta Blackley világa. "A központi szál rettentõ eredeti volt. Az ötlet, hogy a lélek élet és halál között csapdába van ejtve, és a túlélésért az órával ellentétesen kell menetelnie, felkeltette az érdeklõdésemet. Ugyanakkor a Dark Town vizuális megjelenítése is eredeti volt" - mondja Selick.
Miután Selick megszerezte a képregény filmadaptációhoz szükséges jogait, azonnal felkérte régi barátját, Sam Hamm forgatókönyvírót, aki többek között a Batman forgatókönyvét is készítette, hogy csatlakozzon a projekthez. Hamm így nyilatkozik a legelsõ benyomásairól: "Az eredeti történet egy csöppet baljóslatú volt, ezért Henryvel úgy döntöttünk, hogy kicsit átigazítjuk komédiává."
Már a forgatókönyvírás során nyilvánvaló volt Selick és Hamm számára, hogy a cselekmény igényel egy központi karaktert, aki körül a bonyodalmak történnek. A majom figurájának megszületésérõl Hamm a következõket mondja: "Õ az eredeti sztorihoz képest teljesen a mi »teremtményünk«. Selickkel együtt úgy éreztük, hogy mivel Stu egy rajzoló, ezt ki kellene használnunk."
Majd másfél év munka után elkészült a forgatókönyv végleges változata. Ezután Selick producert kezdett keresni a tervhez. Hamm Selick figyelmébe ajánlotta egyik kollégáját, Chris Columbust, aki többek között a Reszkessetek, betörõk! és a Hull a pelyhes címû nagy sikerû filmek rendezõi, illetve produceri feladatait látta el. "Chris csatlakozásával az események rohamléptekkel haladtak elõre" - állítja Selick.
Selick az 1993-as Karácsonyi lidércnyomással már megmutatta, hogy mire képes az animáció világában, s ezt a képességét új munkájában is igyekezett kiaknázni. Elképzelése az volt, hogy az új filmben az élõ szereplõk világát képregényszerû animációval egészítse ki. "1993, azaz a Karácsonyi lidércnyomás elkészítése óta jelentõs technikai fejlõdéseken ment keresztül a filmipar, a legújabb vizuális effektusokkal szinte minden elérhetõ - viszont a technikai manipulációk során elveszni látszik a cselekményt mozgató karakterek jelentõsége - magyarázza a rendezõ. - Ezért a Talpig majomban a történetre összpontosítottam, hiszen a film valódi témája a Stu és Julie között létezõ szerelem. Stu végeredményben mindent azért kockáztat, hogy élete szerelmével újra együtt lehessen..."
Hamm hozzáfûzi: "Selick soha nem tévesztette szem elõl a karaktereket, mindent nekik rendelt alá, néha meg is lepõdtem, mennyire konzervatívan gondolkodik az alkalmazandó effektusok mennyiségérõl. De végül is az eredmény õt igazolta. Elsõsorban a szerelmesek világába szerette volna a közönséget elkalauzolni, s azt hiszem, ez sikerült."
A "világok" alakjai
A filmkészítõk, miután a kutatómunka elsõ fázisát elvégezték, a szereplõk kiválasztására koncentráltak. Azzal mindvégig tisztában voltak, hogy az ábrázolt világ egyedisége miatt olyan színészek megnyerésre van szükség, akik már megjelenésükkel hitelessé teszik a »három világ« létezését. Selick Stu alakjához egy olyan színészt keresett, aki hitelesen meg tudja jeleníteni a figura gyakori, néha bizarr személyiségbeli változásait. Így esett választása a mostanában egyre többet foglalkoztatott és legutóbb A bájkeverõben látható Brendan Fraserre. "Megnéztem az összes filmjét, és rájöttem, ez a kölyök az égvilágon mindent meg tud csinálni. Vezetõ egyéniség, aki mindezek mellett nem fél semmitõl, s a »tökfilkót« is el meri játszani" - fedi fel a titkokat Selick. Brendan így nyilatkozik karakterérõl: "Már a forgatókönyv elolvasásakor alig hittem a szememnek, mennyire sokoldalú ez a figura, ugyanakkor milyen dinamikus jellem."
A Julie McElroy-t alakító Bridget Fondát elsõsorban a történet vonzotta. "A gyermekkori mesékre emlékeztetett - mondja. - Emellett eszembe jutottak azok a filmek is a hetvenes évekbõl, melyek az ember természetének sötét oldaláról szólnak."
"Bridgetnek az állandóan normális szerepet kell játszania, ellentétben Brendan néha kiszámíthatatlan természetével - meséli Selick. - Julie a biztos bázis, ahova vissza lehet és kell is térni. Ezért fontos volt, hogy a két szereplõ mind a mindennapi kapcsolatokban, mind a két világ áthatolhatatlannak tûnõ rétegeiben kommunikációképes, sõt egymástól elválaszthatatlan legyen. Hiszen igazából az õ összefonódásuk a történet mozgatórugója."
Selick és Hamm hosszú vitákat követõen döntöttek úgy, hogy a Halál szerepére Whoopi Goldberget kérik fel. "Nagy várakozással tekintettünk Whoopi játéka elé, nagyon kíváncsiak voltunk arra, mekkora meglepetést válthatunk ki a nézõkbõl, mikor egyszer csak Halálként feltûnik a vásznon" - mondja Hamm.
Amikor a képregény világának szereplõihez kezdtek színészeket keresni, az alkotógárda tagjai egyetértettek abban, hogy határozott fellépésû személyiségeket kell a "fizikailag módosított" figurák eljátszásához találni. Így esett választásuk a nagy fizikai igénybevételt követelõ Hypnos szerepéhez Giancarlo Espositora, aki már bizonyított, többek között a Közönséges bûnözõk címû filmben. "Megragadott a fél ember, fél kecske filmen való megjelenítése. Nem képzeltem volna, hogy ennyi energiámat felemészti a térden felvett jelenetek kidolgozása. Technikailag is bonyolult volt, hiszen annyi kelléket raktak rám... Soha eddigi szerepeim során nem volt szükség ilyen jellegû fizikai összehangoltságra olyan testben, ami nem az enyém. Elég fárasztó volt, de sokat tanultam a mozgáskoordinációról" - fedi fel szerepe nehézségeit Esposito.
Hamm szerint a szürreális mesefilmekben is fontos, hogy a közönség tudjon azonosulni a szereplõkkel, épp ezért a Talpig majom számos szimpatikus karaktert vonultat fel. Organ Donor szerepére Chris Kattan ideális választásnak tûnt. "A mind drámai, mind komikusi tehetséget felvonultató Kattan által helyére került a csodalény alakja is" - mondja Selick.
Selick kiemeli a történet mindennapi szálát, és az álomvilághoz való kapcsolódását, az álmodozást. "Stu, a rajzoló, kreált magának egy karaktert, belehelyezte az egészet saját kis fantáziájába, és akkor hirtelen saját maga kell megtapasztalja, hogy vajon kitalációi hogyan mûködnek, és vajon »életképes-e« a szemlélete. Saját képzelete elevenedik meg elõtte, amit meg kell ismernie, különben megfullad benne. S mindez a szerelem körül játszódik, ez a kiindulási és beérkezési pont. Szóval remélem, hogy a közönség felfedezi a film valóságon alapuló szálait, és bár mese az egész, egy kicsit el is gondolkoztatja a nézõket a film."
A "világok" találkozása
Már a film tervezésének kezdetén világos volt, hogy a projekt legnagyobb kihívása a különbözõ világok élethû kombinációja lesz: a produkció kulcsa a képregény-figurák és környezetük életre keltésének hogyanja volt.
A produkció elõkészületei a megrajzolástól a háromdimenziós kivitelezésig több mint egy évig tartottak. Selick azonban korlátozta a kifinomult számítógépes technikák alkalmazását, mondván: "Semmi sem pótolhatja, a legprofibb számítógépes animáció sem ellensúlyozhatja az emberi munka minõségét!"
"A majom, Stu és a film többi karaktere népesítik be a három különbözõ birodalmat, mely a következõ részekre bontható: a »valós világ«, melynek felvételeikor animációt egyáltalán nem használtunk, aztán Dark Town, mely a két stílus - animáció és fényképezés - kombinációja, és Thanatopolis, a Halál birodalma, melyben túlsúlyban vannak a modellek, speciális effektusok és az animáció" - meséli Hamm. A Hollywoodi Ren Mar stúdió volt a helyszíne a három világ megkreálásának.
A film képi világát nem csak a helyszínek és a jelmezek határozták meg, hanem Selick, illetve Andrew Dunn operatõr. Selick azt értékelte nagyra Dunnban, hogy magabiztos és képes önállóan dolgozni. Minden világnak külön szín- és fényvilágot kölcsönöztek, mely összhangban volt a film alaphangulatával. "A megvilágítás a történet fontos eleme, segít kifejezni, hogy a mese melyik világában vagy éppen. Például mikor Stu elõször érkezik Dark Townba, minden fényben úszik, vibrál körülötte az élet, mintha a New York-i Times Square-en lenne, viszont ahogy halad elõre a cselekmény, és halad Stu »lejjebb«, félhomály lesz úrrá a helyszínen - mintha hajnali háromkor Manhattanbe érkeztél volna" - mondja Dunn.
Selick így fogalmazza meg gondolatait a filmrõl: "Még ha minden bizonnyal jó néhányan lesznek is olyanok a nézõtéren, akik nem tettek meg ennyi mindent a szerelemért soha, talán õk is át tudják majd érezni, milyen, ha valaki képes az életét adni kedveséért. Ez a lényege a mesének. Kerül, amibe kerül, felelõsséget kell vállalnunk egymásért..."