információ:
vissza a rövid leíráshoz
bővebb info
London külvárosaira félelem és sötétség veti árnyékát. 1888 õszén járunk, amikor egy titokzatos férfi, a modern történelem egyik leghírhedtebb sorozatgyilkosa tíz hét alatt öt szörnyû, rituális gyilkossággal sokkolta a polgárokat. A városon eluralkodó hisztérikus légkörben számos szóbeszéd kapott lábra, az emberek rémülettel és gyanakvással tekintettek egymásra. Az éppen megszületõ bulvársajtó Hasfelmetszõ Jack nevétõl volt hangos, s ennek révén hamarosan az egész világ megismerte a rejtélyes alakot. Soha nem sikerült kézre keríteni...
A film a From Hell címû népszerû képregény alapján készült, mely Hasfelmetszõ Jack legendáját egy, az angol felsõ körökig nyúló összeesküvéssel kapcsolja össze.
A POKOLBÓL újszerû témaválasztásnak tûnik a napjainkban játszódó, nagyvárosi drámákról ismert rendezõpáros, a Hughes-testvérek pályafutása során, hiszen a sztori a XIX. század végi Londonba visz el. A várost óriási társadalmi megosztottság jellemezte, a jólét mellett egyre nõtt a szegények és nélkülözõk száma, s ez a tömeg a Whitechapel nevû koszos, lepusztult nyomornegyedben talált otthont, mely hamar a drog, a prostitúció, az alkoholizmus és a bûnözés melegágya lett.
"Nem tértünk el túlságosan eddigi filmjeinktõl - mondja Albert Hughes -, mert akárhogy is nézzük, ez szintén gettó-történet - mondja Albert Hughes. - A szegénységgel, az erõszakkal, a korrupcióval foglalkozik, vagyis éppen azokkal a témákkal, melyek mindig is foglalkoztattak minket. A film szereplõi történetesen fehérek, de egytõl egyig szegény emberek, akik ugyanazokkal a problémákkal küzdenek, mint mai társaik. Nagyon érdekelt minket Hasfelmetszõ Jack pszichológiája is, a viselkedése és az általa keltett hisztéria egyaránt."
"A sztori eddigi feldolgozásai túlságosan sterilnek tûntek számunkra - teszi hozzá Allen Hughes -, mert a történetet a felsõ osztályok egyoldalú szemszögébõl ábrázolták. Mi abból a perspektívából szerettük volna megmutatni, ahonnan a nyomorban élõk láthatták, akik testközelbõl érezték a fenyegetõ veszélyt."
A történet olyan közegben játszódik, ahol a cél a mindennapi túlélés, a rendkívül kegyetlen körülmények között. Itt él az az öt prostituált, akiket a gyilkosságsorozat köt egymáshoz. Nincs semmijük, csak az életük, aztán egyszerre csak felbukkan a semmibõl egy rettentõ alak, aki egyetlen értéküket rabolja el tõlük.
"Az általam játszott Mary Kelly és barátai az éhezéssel küzdenek ebben a szörnyû nyomornegyedben - mondja Heather Graham. - Minden egyes nap harc, és ha találnak egy helyet, ahol álomra hajthatják a fejüket, az maga a luxus. Mary egyetlen álma és reménye, hogy visszajuthat hazájába, Írországba, ahol gyermekéveit töltötte."
"Ezekek a nõknek kegyetlen és sötét az élete - folytatja Lesley Sharp. - Állandó fenyegetettségben élnek: a striciktõl, az erõszakos kuncsaftoktól, az utcai bûnözõktõl, a betegségektõl és a drogoktól."
Fred Abberline felügyelõ az egyetlen ember a hatóság részérõl, aki igazán foglalkozik ezeknek a szerencsétleneknek a védelmével. Ugyanakkor õ maga is sérült és drogfüggõ. Elviselhetetlen emlékei elõl menekül az ópiumba, mely egyszerre teszi tönkre és segíti ragyogó felismerésekhez. "Abberline-t meggyötörte az élet - magyarázza Johnny Depp. - Elvesztette a feleségét és a gyerekét, és önmaga gyógyítja magát, hogy átvergõdjön a mindennapokon. A felügyelõt több éves szolgálat után léptettek elõ a Whitechapelbõl, de most újra a nyomorúságos kerületbe jelölik ki, hogy õ vezesse a rendkívüli ügyben a nyomozást."
"Abberline figurája a XIX. századi klasszikus regények fõhõseire emlékeztet - mondja Amy Robinson executive producer. - Megtört hõs, aki óriási belsõ csatái mellett a külvilág borzasztó eseményeivel próbál megbirkózni."
A nyomozás során legfõbb segítsége Godley õrmester, a hûséges barát, aki erõs kézzel támogatja, ha elõjönnek a démonjai. "Godley józan, becsületes skót rendõr, és csak olyan kézzelfogható bizonyítékokból hajlandó levonni következtetéseit, mint egy véres kés vagy egy tanú vallomása - mondja az általa játszott figuráról Robbie Coltrane. - Ezzel együtt lenyûgözi Abberline intuíciója és szokatlan módszerei. Pont ellentétes a természetük, de társa látomásait a zseni megnyilvánulásainak tartja és úgy érzi, muszáj alkalmazkodnia hozzájuk."
"Godley az egyetlen ember a világon, akire Abberline hallgat és akit tisztel - mondja Depp. - Õ a legjobb barátja, õ törõdik vele és tartja életben."
Amint a Whitechapelben zajló bûnesetek egyre szélesebb körben ismertté válnak, a két férfi rájön, hogy a felsõ köröket jobban érdekli, hogyan söpörjék szõnyeg alá az ügyet, mint hogy megtalálják a tettest. Az egyetlen kivétel Sir William Gull, a királyi család orvosa, aki elég befolyásos ahhoz, hogy segítsen a felügyelõnek. “Gull bizonyos abban, hogy a gyilkosságok elkövetõje orvosi ismeretekkel rendelkezik - mondja Ian Holm. - Az esztelen mészárlás mögött ott van a sebészi képzettség, a gyilkosságok bizarr és rettentõ rituáléra utalnak."
Gull elmagyarázza a felügyelõnek, hogy milyen eszközöket használhatott a tettes, és az elkövetés valószínû módjáról is beszél neki. Mindezek ismeretében Abberline levonja a következtetést: a gyilkosságok egy összeesküvés részei, melyben a szabadkõmûvesek is részt vesznek, õk pedig a monarchia parancsára cselekszenek.
A szabadkõmûvesek titokzatos szervezetének tagjai közé az évek során a világ leggazdagabb, leghatalmasabb emberei tartoztak. Számos összeesküvés-elmélettel kapcsolatba hozták õket, fõleg a rejtélyes beavatási ceremóniáik és titoktartási esküjük miatt. Régóta tartja magát bizonyos csoportok körében Európában az az elképzelés, hogy a Hasfelmetszõ-ügy a királyi hatalommal hozható összefüggésbe. A briteket éppúgy foglalkoztatja ez az eset, mint az amerikaiakat a JFK-gyilkosság. Az uralkodói felelõsség teóriáját követi Alan Moore 1999-es képregénye is, mely eredetileg a Taboo címû antológiában jelent meg tíz részben. A rajzokat Eddie Campbell készítette. A jogokat Don Murphy, a Született gyilkosok producere szerezte meg.
"Alan Moore a képregényírók doyenje - mondja Murphy. - Nagy rajongója vagyok a képregényeknek, az õ munkáit pedig évek óta csodálom. A From Hell még azelõtt megragadott, hogy rájöttem, ez tulajdonképpen a Hasfelmetszõ-sztori feldolgozása. Összetett, briliáns sztori, mely kiterjedt kutatásokon nyugszik és jegyzetekkel jól dokumentált."
Moore regénye alapján Terry Hayes és Rafael Yglesias írták a forgatókönyvet. "Az összeesküvési szál számomra inkább metaforikus - mondja Yglesias. - A brit monarchia esetleges részvétele az ügyben nem kisebbíti az uralkodó osztállyal szemben felhozható vádakat. Az a tény, hogy a hatóságok még a lehetõségét is tagadták, hogy a gyanúsított esetleg vagyonos ember lehet, ékesszólóan beszél a viktoriánus korról. A társadalom betegségeit kizárólag a szegények és az alsóbb néprétegek hibájának tekintették."
Ha visszatekintünk, a hírhedt bûneset a huszadik század egyfajta nyitányának tekinthetõ: megszületett a bulvársajtó és vele a hírességek kultusza. A brit lapok azonnal ráharaptak a sztorira, mely azóta legendává vált. "Az esetet megelõzõen néhány száz újság volt Londonban - mondja Johnny Depp. - A gyilkosságsorozat idején számuk több ezerre nõtt. Hasfelmetszõ Jack lett - részben a sajtónak köszönhetõen - az elsõ bulvárhõs."
A nem mindennapi ügy elõsegítette a rendõrségi eljárások fejlõdését is, melyek az 1880-as években még gyerekcipõben jártak. "Akkoriban, hacsak a rendõrség nem talált egy véres kést szorongatva a holttest közelében, nem ítélt el senkit - magyarázza Allen Hughes. - Nem volt sztenderd ujjlenyomat-vételi vagy vérvizsgálati procedúra sem. Ez az eset azonban fellendítette az új tudományos módszerek fejlõdését és a letartóztatás büntetõjogi eszközeit."
Hasfelmetszõ Jacket soha nem kapták el. Több mint száz éve foglalkoztatja a közvéleményt nemcsak személye, hanem a merészség, mellyel azokat a szörnyû gyilkosságokat elkövette és a képessége, ahogy utána nyomtalanul eltûnt.
"Számunkra az jelentette a legfõbb kihívást, egyben vonzerõt, hogy egy jól ismert történetet új elemekkel gazdagítsunk és a fantáziánkra támaszkodva új dimenziókkal lássunk el" - mondja Albert Hughes.
"Az áldozatok eddig sohasem kaptak emberi arcot - teszi hozzá Allen Hughes. - Mi életre akartuk kelteni õket, hiszen nem pusztán áldozatok, hanem emberi lények voltak."
"time is not money"
