microcspv    "time is not money"
logo Marilyn


keresés:
search
Az Igazság Nevében (2002)
Collateral Demage

. . . . . . . . . . 7.41
(a cspv olvasók szavazata)  itt szavazz !

. . . . . . . . . . 6.1
(a cspv szerk-ek szavazata)

hossza: 115 perc
nemzetiség:  amerikai
műfaj:  akció, thriller
eredeti nyelv: angol
formátum: feliratos
korhatár 16+
c tr tr


információ:

vissza a rövid leíráshoz

bővebb info
Gordy Brewer (ARNOLD SCHWARZENEGGER) otthona olyan, amilyenrõl mindenki álmodik: kisfia rajongva szereti, felesége pedig gyengéd odaadással segíti munkájában. Gordy a Los Angeles-i Tûzoltóság parancsnoka, s munkája folytán gyakran kerül nagy lélekjelenlétet igénylõ helyzetekbe. Nem ritkán rémült, sebesült, életveszélyben lévõ embereket kell megnyugtatnia. Ezek az emberek utólag nem is annyira a tûzoltó erejére, mint inkább õszinte törõdésére emlékeznek.
Egy röpke pillanat alatt azonban Gordy mindent elveszít, ami valaha fontos volt számára.
Azon a napon a férfi késve indul a feleségével és fiával megbeszélt találkozó helyszínére, egy belvárosi irodaház bejáratához. Megérkezésekor a felhõkarcoló lábánál bomba robban egy autóban, törmelékkel és üvegszilánkkal borítva be a környéket.
A robbantást El Lobónak, a Farkasnak tulajdonítják, aki az évtizedek óta folyó kolumbiai polgárháború hírhedt, rebellis vezére. A célpont a kolumbiai konzulátus, illetve amerikai hírszerzõk egy csoportja volt; ám az áldozatok között mindössze egy civil asszonyt és egy kisfiút találnak – Gordy családját, ártatlan embereket, akik rosszkor voltak rossz helyen.
Gordy egyetlen vigasza a remény, hogy az igazság diadalmaskodni fog, és hogy a Farkast elkapják, mielõtt újra lecsapna. Ám hetekkel késõbb, amint a tragédia a múlt egyik újsághírévé törpül, látnia kell, hogy a hivatalos nyomozás holtpontra jutott.
Barátai és az FBI tanácsa, illetve Brandt CIA-ügynök (ELIAS KOTEAS) figyelmeztetése ellenére Gordy elindul, hogy maga kutassa fel a Farkast. A nyomok a háború dúlta Kolumbia zord dzsungelének mélyére vezetnek. Az erõszak és a félelem uralta vidéken Gordy szembesül a polgárháború nyers valóságával, és a ténnyel, hogy nem õ az egyetlen a világon, aki súlyos veszteségeket szenvedett. Tudja, kevés esélye van arra, hogy elkapja a terroristát, és bizonyos abban, hogy a halállal kell farkasszemet néznie, de mindez nem érdekli – nincs vesztenivalója.

„Gordy átlagember – mondja Steven Reuther producer. – Eddigi élete során sohasem ölt, ellenkezõleg: életeket mentett meg a tûzhaláltól. A sors kegyetlenül elbánt vele, saját családját nem állt módjában megvédeni. Amikor nekivág a dzsungelnek, mi, nézõk gondolatban engedélyt adunk neki a bosszúra, sõt azonosulunk vele: innen kezdve a férfi szemével látunk, és az õ agyával gondolkodunk... Sajnálatos módon a film témája – teszi hozzá Reuther – 2001. szeptember 11. óta mindannyiunk számára érthetõbbé vált.”
Gordy egy eldugott faluban találkozik a fiatal Selenával és örökbe fogadott kisfiával, Mauróval, akik elvesztett családjára emlékeztetik. Selena évekkel azelõtt jött Dél-Amerikába, beleszeretett egy kolumbiaiba, és szívébe zárta az országot. A nõ, akit az olasz Francesca Neri játszik, valóságos rejtély Gordy számára, az asszony titokzatos múltjáról csak halvány sejtései lehetnek. Annyit tud mindössze, hogy Selenának Kolumbiában, a háborús övezetben kell felnevelnie gyermekét, és neki meg kell védenie õket, ahogyan a sajátjait védte volna, ha teheti.
Ám a másokkal való törõdés még veszélyesebbé teszi küldetését. Különösen a gyermek jelenléte befolyásolja a fõhõs tetteit. „Az ifjú Mauro miatt van – magyarázza Arnold Schwarzenegger –, hogy Gordy néha nem olyan sikeres, mintha teljesen egyedül lenne. Ösztönösen védi és oltalmazza a fiút még akkor is, amikor az inkább hátráltatja õt céljai elérésében, például amikor Gordy robbanóanyagokat helyez el a gerillatábor körül, melyben Mauro is ott tartózkodik. A gyermekkel kialakuló kapcsolat nagyon fontos része a történetnek.”
A forgatást megelõzõen a film készítõi tanulmányozták a jelenlegi kolumbiai konfliktus elõzményeit és megnéztek számos dokumentumfilmet. Az egyik ilyen film ihlette azt a különösen nagy erejû jelenetet, melyet Andrew Davis így ír le: „Katonák torlaszolják el a dzsungelszéli utat. Az úton érkezõ emberek pánikba esnek, és választásra kényszerülnek: vagy elfutnak, vagy alávetik magukat az igazoltatásnak és a kikérdezésnek. Legtöbbjük beveti magát a dzsungelbe, mire azonnali fegyverropogás a válasz. Ez Gordy egyik elsõ kolumbiai élménye, s akkor döbben csak rá igazán, hogy egy embertelen szituáció közepébe vetõdött, amikor megpróbálja néhány útitársát megmenteni a lemészárlástól.”
Mire visszakerül Kolumbia dzsungelébõl Washington utcáira, ahol újabb bombamerénylet készül, Gordy már nem ugyanaz az ember.

AMIKOR A TEHETSÉGEK TALÁLKOZNAK...

Az igazság nevében sztorijának ötlete az író és vágó Ronald Roose-tól származott, aki megmutatta a papírra vetett vázlatot barátjának és kollégájának, David Fosternek. Foster, a már jó néhány sikert elkönyvelt veterán filmproducer („The River Wild”, Zorro álarca), fantáziát látott a történetben, és mindvégig támogatta a projektet, míg végül a Bel-Air Entertainment producere és vezérigazgatója, Steven Reuther is csatlakozott (Ál/Arc, Sommersby, „Rock Star”) hozzájuk.
Ettõl kezdve ment minden, mint a karikacsapás. Peter Griffiths és David Griffiths testvérpár papírra kanyarították a forgatókönyvet. Az elsõ számú rendezõjelölt Andrew Davis volt, akinek számos kasszasikere közt szerepel A szökevény és a Tökéletes gyilkosság, és aki korábban már dolgozott Steven Reutherrel a nemzetközi sikert aratott Száguldó erõdben. Davisszel a kormánykeréknél, befejezett forgatókönyvvel a kezükben az alkotók toborozni kezdték a legénységet.
Elsõként Arnold Schwarzenegger szerzõdött le a csapathoz, miután Steven Reuther közös síelésük alkalmával elétárta a tervet Sun Valley-ben, egy sífelvonón. „Én mindig így kapom a feladatokat a Warner Bros. Picturestõl – élcelõdik Schwarzenegger. – Így volt a Végképp eltörölni meg a Batman és Robin esetében is – valaki mindig megtalál, amikor üdülök, elõhúz egy forgatókönyvet a sífelvonón, és azt mondja: Idesüss!
Tetszett a történet – folytatja Schwarzenegger – és megérintett a fõhõs drámája. Gyakorló családapa lévén azonnal empátiával viseltettem a figura iránt. Ha az ember szereti a családját, nem tudja elképzelni, hogy a szeme láttára meggyilkolják õket. Nem volt nehéz felvenni a történet fonalát...” A színész annak is örült, hogy egy tûzoltó figuráját formálhatta meg: „Lehetek én hõs a filmvásznon, de az igazi hõsök ezek a srácok, akik minden nap ott vannak, és bátran teszik a dolgukat. A szeptemberi terrortámadás után sok tûzoltót láthattunk, amint az életüket kockáztatták azért, hogy másokat megmentsenek. Mindig is a legnagyobb tisztelettel tekintettem a tûzoltókra – mondja Schwarzenegger –, és ez a csodálat most tízszeresére nõtt bennem.”
Arnold Schwarzenegger számára, aki példaképpé vált az olyan figurák megformálásával, akik minden helyzetben megõrzik hidegvérüket, Gordy Brewer karaktere egy fokkal mélyebb az eddigi szerepeinél. Gordy a tettek embere, aki képes az elhatározásra és a kitartásra, olyasvalaki, aki a fájdalom és a csüggedés szegélyezte utakra merészkedik. „Arnold játéka lenyûgözõ – mondja Davis rendezõ. – Gordyja hiteles, részvétet keltõ, ugyanakkor tiszteletet parancsoló, intelligens és elszánt személyiség.”
„Arnold Schwarzenegger okozott már meglepetést, például az Ikrekkel – emlékszik vissza David Foster producer –, minthogy korábban senki sem gondolt rá, mint vígjátéki színészre. És erre kiderült, hogy micsoda komikus vénája van. Ebben az új filmben tehetségének egy másik arcát fedi fel: egyszerû átlagembert játszik, aki rettentõ veszélyes területre téved, s alkalmazkodik a környezethez. Ez több mint az a magabiztos, elpusztíthatatlan karakter, amit Arnoldtól megszoktunk.”
Miután Schwarzeneggerre bízták a fõszerepet, az alkotók kiválasztották a többi színészt is. „Szerencsés voltam – mondja Davis –, hogy ilyen sokszínû társaságot szerzõdtethettem filmhez: Francesca Nerit, a kiváló és gyönyörû olasz színésznõt, Cliff Curtist, ezt a tehetséges átváltozómûvészt Új Zélandról, Elias Koteast, akivel már évek óta szerettem volna együtt dolgozni, John Leguizamót, aki szerintem zseniális komikus, és a nagyszerû John Turturrót.” Francesca Neri számára, aki hazájában, Itáliában szupersztár, Selena szerepe különleges kihívás volt. „Az igazság nevében az elsõ akciófilmem” – mondja a színésznõ. Neri, csakúgy, mint Curtis és még néhány színész, spanyol nyelvtanárokkal gyakorolt, hogy szert tegyen a megfelelõ kiejtésre. Az alkotók egyetértettek abban, hogy Neri volt a szerepre legalkalmasabb személy. „Azt akartam, hogy Selena európai legyen – mondja Davis a karakter összetettségérõl szólva. – Õ egy értelmiségi, aki belevonódik Dél-Amerika politikai küzdelmeibe. Francesca csodálatosan tehetséges színésznõ, aki nem csupán szép, hanem õszinte és fölöttébb intelligens személyiség.”
Neri számára egy hollywoodi szuperprodukcióban dolgozni nem volt annyira újszerû, mint azt korábban képzelte: „Szinte ugyanolyan munka volt, mint egy olasz mozifilmet forgatni – mondja –, nem éreztem lényeges különbséget. Ugyanaz az együttmûködés a színészek között: amíg forgatjuk a filmet, egy nagy család vagyunk...”
Cliff Curtisnek nemcsak a történet tetszett, hanem a lehetõség is, hogy együtt dolgozhat Davisszel és Schwarzeneggerrel: „Amikor Amerikába jött – mondja Curtis az osztrák származású Schwarzeneggerrõl –, ismeretlen volt, és még a nyelvet sem beszélte rendesen. Biztos vagyok benne, hogy nem sok jóval biztatták, amikor kijelentette, hogy színész akar lenni. De kitartott, és ezért mindig csodáltam.” A rendezõrõl pedig így nyilatkozik Curtis: „Nagyon ért hozzá, hogyan tegyen szórakoztatóvá egy akciófilmet. Rendkívül jó a ritmusérzéke, és elég ügyes, hogy az akciófilmbe beleszõjön némi politikát, vagy akár finom emóciókat, s mindeközben szórakoztató maradjon.”
Schwarzenegger hasonlóképpen dicséri Curtist: „A lehetõ legtöbb realizmust viszi bele a filmbe, így mikor a közönség kijön a moziból, nem pusztán azt érzi, hogy jól szórakozott, hanem hogy megtudott valamit a világról – ez esetben a kolumbiai helyzetrõl. Ezen kívül remekül ért a feszültségkeltéshez. Öröm volt vele dolgozni.”
A szereplõgárdát John Leguizamo és John Turturro teszi teljessé. Leguizamo a túlérzékeny és megbízhatatlan Felix szerepét játssza, aki a kokaintermesztést felügyeli egy hatalmas és elhanyagolt ültetvényen. A kiváló brooklyni karakterszínész, John Turturro Armstrongot, a kanadai kivándorlót alakítja, egy opportunistát, aki a háborús övezet szélén él. Armstrongot a gerillák szerelõként alkalmazzák, s ezért különleges engedélye van, hogy belépjen a lezárt területekre. Gordynak szüksége van erre az engedélyre, hogy megtalálja a Farkast, de Armstrong nem egykönnyen adja oda a papírt.
Selena fiának, Maurónak kicsi, de jelentõs szerepét Tyler Garcia Posey játssza, aki különleges munkakapcsolatot alakított ki Schwarzeneggerrel a forgatás során: „Arnold nagyon ért a gyerekekhez – mondja Reuther producer. – Persze, hogy Tyler élvezte a forgatást. Arnold mindig tréfálkozott vele, s ezzel ellensúlyozta a komor szerepet, amit a kisfiúnak játszania kellett. Mert Maurónak nem sok vidámság jutott életében.”




szereplők:
Arnold Schwarzenegger ... Gordon Brewer
Elias Koteas ... Peter Brandt CIA Ügynök
Francesca Neri ... Selena Perrini
Cliff Curtis ... Claudio Perrini, 'A Farkas'
John Leguizamo ... Felix Ramirez
John Turturro ... Sean Armstrong
Lindsay Frost ... Anne Brewer
Tyler Posey ... Mauro
Miguel Sandoval
Jsu Garcia ... Roman
Shelley Malil ... Orvos


fényképezte:
Adam Greenberg

vágó:
Dov Hoenig
Dennis Virkler

látvány:
Philip Rosenberg

jelmez:
James W. Tyson

zene:
Graeme Revell

producer:
Lowell D. Blank
Mitchell E. Dauterive
David Foster
Howard W. Koch Jr.
Nicholas Meyer
Steven Reuther
John Schimmel