információ:
vissza a rövid leíráshoz
bővebb info
A talán legnépszerűbb és legidõtálóbb műfaj, a kémfilm megújítására vállalkozik a Universal Pictures A Bourne-rejtély című alkotása. A rendezõ, Doug Liman, akinek nevét elsõsorban a Bárbarátok és a Nyomás! sikere tette ismertté, rendhagyó felfogásban viszi filmvászonra Robert Ludlum 1980-as kémregényét. Az újszerű értelmezéshez szükség volt egy új típusú fõhõsre, akinek megformálást a rendezõ az Oscar-díjas Matt Damonra bízta (Good Will Hunting, A tehetséges Mr. Ripley, Ocean’s Eleven - Tripla vagy semmi).
A filmet teljes egészében az öreg kontinensen forgatták, színhelyül Prága, Párizs és Olaszország szolgáltak. A nemzetközi színészgárda tagjai Franka Potente (A lé meg a Lola), Chris Cooper (Amerikai szépség, Októberi égbolt), Brian Cox (Embervadász, L.I.E.), Clive Owen (Croupier) és Adewale Akinnuoye-Agabaje (A múmia visszatér). A forgatókönyvet Tony Gilroy és William Blake Herron írták.
A producerek közt helyet kapott Liman, Patrick Crowley (Charlie angyalai 2); Richard N. Gladstein (Árvák hercege). Executive producerként részt vett a munkában Frank Marshall, aki olyan hollywoodi babérokkal büszkélkedhet, mint Az elveszett frigyláda fosztogatói vagy A hatodik érzék, valamint maga Robert Ludlum is, aki a közelmúltban hunyt el.
A rendezés hagyománybontó elképzeléseinek megvalósítására válogatott csapat állt össze az operatõr Oliver Wood (U-571, Ál/Arc), a látványtervezõ Dan Weil (Leon, a profi, Az ötödik elem), a jelmeztervezõ Pierre-Yves Gayraud (Indokína, Kelet-Nyugat), az Oscar-díjra jelölt vágó Saar Klein (Az õrület határán, Majdnem híres) és a zeneszerzõ John Powell (Shrek, I am Sam) segédletével.
A történet elején egy olasz halászhajó legénysége kiment a tengerbõl egy bajbajutott férfit (Damon), aki ráadásul amnéziában szenved. Szinte félhalott, mikor rátalálnak; a hátában lévõ golyókon és egy svájci bankszámlaszámon kívül semmije sincs. Nem tudni ki õ, és honnan jött, de hamarosan kivételes tehetséget árul el az önvédelem, a keleti harcművészetek és a nyelvészet terén. Mindez sokatmondóan veszélyes múltat sejtet. Hõsünk zavartan és kimerülten hozzálát, hogy kiderítse, ki is õ valójában, és hogyan sodorhatta magát ilyen veszélybe.
A zürichi széffiók tartalma, ha lehet, még az elõzményeknél is zavarba ejtõbb: néhány útlevél, egy duzzadó bankjegyköteg, automata pisztoly valamint egy név... Jason Bourne... és mellette egy párizsi cím. Hogy mindez mit jelenthet, az Bourne számára is rejtély. Senkit nem ismer, õt azonban rendre felismerik, de úgy tűnik, nem épp a jóakaróiba botlik úton-útfélen. Mikor megismerkedik Marie Kreutz-cal, egy német származású világjáróval, kétségbe esett lépésre szánja magát. Felajánl 10. 000 dollárt, hogy a lány eljuttassa Párizsba. Marie - bár habozik - végül rááll a dologra, és a belevág egy kalandos utazásba, mely visszavonhatatlanul megváltoztatja életét.
Jason Bourne a múlt nyomait kutatva Európából a Virginia állambeli Langleyben székelõ CIA fõhadiszálláshoz jut el, ahol a “Treadstone" fedõnevű titkos tervet koordinálják. Bourne és Marie Franciaországban próbálnak elbújni a radarcsápok elõl, ám a Treadstone titkának õrzõi üldözésükre indulnak, hogy mielõbb felkutassák és semlegesítsék Bourne-t.
A világ számos szegletében ismerõsen cseng Robert Ludlum titokzatos hõsének, Jason Bourne-nak a neve. A Bourne-trilógia - egészen a film forgatása után bekövetkezett haláláig - a világon mindenütt népszerű íróvá tette Ludlumot. A filmmel egyezõ című elsõ regény a hidegháború idején játszódik, mikor Carlos (aki a könyvben is szerepel) egész Európát sokkolta véres merényleteivel. Liman két évtizeddel késõbb Ludlum áldásával nekilátott, hogy a regény eredeti hangulatát megõrizve új környezetbe helyezze a történetet, és ezzel közelebb hozza az idõközben felnõtt nemzedékhez.
"Én csak jó történetekkel tudok dolgozni. És A Bourne-rejtély nem más, mint egy nagyon jó történet" - kezdi Liman, akinek újdonsült pilótaként elsõ útja a Glacier National Parkba vezetett, hogy Ludlummal személyesen állapodjon meg a jogokat illetõen. "Meglehetõsen drámai belépõ volt" - folytatja. "Ludlum egybõl rám is ragasztotta a "Hollywood" nevet, ami elég vicces, ugyanis tõsgyökeres New York-i vagyok."
Miután a jogok megvoltak, Liman tárgyalásba kezdett a Universallal. "Azért esett a választásom épp a Universalra, mert õk sem szerettek volna egy újabb, átlagos akciófilmmel elõrukkolni. Számukra is perdöntõ volt, hogy egy hús-vér szereplõ köré épüljön a cselekmény" - húzza alá a rendezõ. "Számtalanszor bizonyították már, hogy hajlandóak kockáztatni, ha ez a film javára válik."
Liman ezt a kémfilmet saját generációjának szánta. "A legtöbb kémtörténet teljesen hiteltelen" - mondja. "Apám munkája miatt egy idõben Washington D.C.-ben éltünk. Az Irán-ellenes elhárításnál dolgozott, így megfigyelhettem, hogyan dolgoznak az igazi kémek."
Limanék tehát tíz évvel megfiatalították Bourne-t. Jól tudták, hogy az ötlet csak akkor válik be, ha sikerül olyan embert találniuk, akiben az érett színész tehetsége egy atléta ügyességével párosul. Matt Damon neve ugrott be elsõre mindenkinek, a színész pedig gondolkodás nélkül kötélnek állt.
"Doug személye és éleslátása garanciát jelentett. Ezért mondtam igent, amikor felkért" - állítja Damon. "Tudtam, hogy sosem rendezne átlagos akciófilmet, és arra gondoltam, ha valaha egyszer ilyesmit akarnék csinálni, akkor csak olyan valakivel tudnám elképzelni, mint õ."
Damon nem kis örömére Bourne és a szeszélyes Marie Kreutz kapcsolata központi szerephez jut a forgatókönyvben. A fõhõsnõ szerepét, ha lehet még jobban átszabták a film alkotói, mint Jason Bourne-ét. Írás közben Liman és Tony Gilroy a A lé meg a Lolában feltűnt német színésznõt használták mintául Kreutz jellemének megformálásához. Liman végül Franka Potentére bízza a szerepet.
Potente is lelkesedett az ötletért, hogy a hangsúly az akciókról a jellemekre és kapcsolatukra kerül. "Úgy vélem, hogy ez a film megújíthatja a Hitchcockkal induló kémfilmek hagyományát, amelyben ott vannak ugyan az akciók, de a figurák erõsek, és az egymással való kapcsolatuk is kidolgozottabb."
Damon és Potente ezek után kõkemény edzésbe kezdtek Nicholas Powell és Michael Torchia irányításával. "Három hónapig mást sem csináltam, mint harcművészetekkel, önvédelemmel foglalkoztam és fegyveres kiképzésen vettem részt. Kicsit olyan volt, mint egy nyári gyorstalpaló tanfolyam haladó orgyilkosok részére" - vigyorodik el Damon.
Damonnak el kellett sajátítania a Fülöp-szigeteki harcművészet egyik stílusát, a Kalit. "Három-négy, elég gyors mozdulatra épülõ védekezõ, támadó és blokkoló technikáról van szó" - magyarázza Nick Powell. "Filmen nem nagyon látsz ilyesmit, és pontosan ez keltette fel Doug figyelmét. Jason Bourne egy elsõrangúan képzett gyilkológép: rendezõnk valami újdonsággal akarta meglepni a közönséget."
A stáb fõhadiszállása Párizs volt, ami a nagyvárosi és a hivatalos útvesztõk miatt az egyik legkevésbé kedvelt helyszín a filmkészítés világában. S habár a Szajna, a Notre Dame és Párizs sok más ékköve is feltűnik a vásznon, Limanék végül egy piciny, Belville nevű kerületben kötnek ki. "Belville-ben találtam meg az igazi párizsi hangulatot" - állítja Liman, akit Los Angeles hasonló kerületei ihlettek a Bárbarátok és a Nyomás! megrendezésére. "Hatalmas a nyüzsgés az utcákon. Mindenütt kínaiak, vietnámiak, észak-amerikai zsidók, észak-afrikai muzulmánok" - teszi hozzá Crowley. "Egy kantoni gyorsétkezde mellett könnyen elõfordulhat, hogy az ember egy tunéziai kóser éttermet talál."
Párizsban forgatták a film két kiemelkedõ akciójelenetét is. Az elsõben Bourne és Marie a lány viharvert piros Austin Minijében menekülnek - egyenest egy francia rendõrkordon karjaiba; a másodikban Bourne-t lakásában támadja meg a Treadstone embere.
"A Mini arra volt jó, hogy bemutassuk, milyen remek sofõr is Bourne. Mivel ez egy nagyon kicsi kocsi, hõsünknek ezt kihasználva kellett olyan helyeken menekülnie, ahol egy rendõr autó már nem fér el. Ez a Mini egy zsebkendõn is megfordul."
Amikor Bourne és a Treadstone-os Castel összecsapnak, Matt Damon végre megmutathatta, mit tanult mesterétõl. "Tulajdonképpen maga Matt csinál mindent a felvételeken" - jegyzi meg Powell. "Egy kis kali-stílusú elõcsatározással kezd, ami átmegy thai boxba, aztán közelharc következik. De valójában akkor derül ki, hogy Bourne milyen felkészült harcos, amikor egy golyóstollal küzd Castel késével szemben!"
A másik helyszín, Prága, ami a filmtörténet során már rengeteg várost helyettesített, ezúttal Zürich dublõreként debütált.
"Zürichnek igazából a tóval határos részei a látványosak. Azt gondoltuk, a rengeteg bank majd izgalmassá teszi a városképet, de olyan rendezett és tiszta minden utca, mintha Strasbourgban járna az ember" - ismeri el Crawley. “Végül Prága mellett döntöttünk..."
Ehhez azonban a stábnak kissé át kellett alakítania a cseh fõváros arculatát. Az utcákat többször is műhóval borították be, de fel kellett építeniük a svájci amerikai konzulátus harminc méteres homlokzatát is. Bourne üldözõi elõl menekülve kívülrõl ereszkedik a mélybe.
"Matt egész egyszerűen lenyűgözõ volt" - mondja elimerõen Powell. "Az utolsó tizenöt méterhez már nem használhattunk kaszkadõrt. Talán ez volt a legnehezebb feladat, amivel meg kellett küzdenie."
A forgatás hónapjai alatt Limannak és csapatának teljes összhangban kellett együttműködnie.
"Nagyon élveztem a közös munkát" - emlékszik vissza Liman. - "Matt és Franka pontosan érezték, hogy ha többet akarunk egy sablonos akciófilmnél, akkor egyikünk sem hibázhat. Nem volt éppen könnyű dolgunk, és csak hálás lehetek, hogy ilyen fantasztikus gárda vett körül."
"time is not money"
