információ:
vissza a rövid leíráshoz
bővebb info
"És ha mindent elveszítesz, még mindig találhatsz magadnak egy apát: ettõl érdekes hely Las Vegas." (Salamon András)
A TÖRTÉNET
Mirõl álmodik Jancsi (Gesztesi Károly) és felesége (Szalontay Tünde) egy lakótelepi másfélszobásban? Arról, hogy boldogok, sikeresek, gazdagok lesznek. Álmodoznak az amerikai álomról. És mert a férfi apja (Király Levente) már vagy harminc éve amerikai állampolgár, õk végre összeszedik a bátorságukat és minden pénzüket, hogy nekivágjanak a nagy kalandnak. Átrepülik az óceánt, hogy lázadó kamaszlányuk (Péter Kata) társaságában kezdjenek új életet az ígéret földjén.
Igaz, csupán néhány angol szót ismernek. Tény, hogy Amerikáról csak annyit tudnak, amennyi a filmekbõl és a tévébõl kiderül. De nagyon bíznak Jenõ papában, mert Jenõ tudja, hogy "mirõl szól az élet".
A nagypapa ugyanis egyszerre testesíti meg a tipikus Las Vegas-i kisnyugdíjast és a büszke magyart, aki egy igazi roncstelep tulajdonosa. Jenõ igazi túlélõmûvész és sivatagi filozófus, akinek hatalmas banalitásai közé olykor igazi bölcsességek is becsúsznak. Fura, de szerethetõ ember. És bár tényleg van háza Vegasban, az nem egy palota, csupán egy mûfûvel körülvett sufni a sivatag szélén. Jancsiéknak tehát egyedül kell megtalálniuk a boldogságot. "Lesz vigasz?"
A ’getno’ a Rolling Stones I Can’t Get No Satisfaction címû számának magyarosra változott, legendás hívószava.
SALAMON ANDRÁS RENDEZÕ A FILMRÕL
Nem kellett sokáig magyaráznom, hogy milyen filmnek képzelem a GETNO-t. Csak annyit mondtam: ez egy "emberfilm" lesz. Közel megyünk a szereplõkhöz. Velük vagyunk. Érdekel, hogy mi van velük. Kicsit olyan, mint egy dokumentumfilm forgatás. Friss hangulatú, igazi filmet akartam forgatni szokásos világukból kiszakított magyarokról egy multikulturális stáb segítségével. Értették, mi az, amikor azt mondtam: emberi érintés. Pontosan ilyenek a képek, a vágás, a zene, a színészi játék, a helyszínek. Ilyenek akartunk lenni mindannyian. Tök egyszerûek.
Két éve találtam ki, hogy kéne csinálni egy ilyen filmet Las Vegasban. Hogy mondjunk el egy átélhetõ történetet az amerikai álomról, az újvilágról. Fogjuk meg az elsõ kamerát, és induljunk, vegyünk fel mozgó képeket emberi arcokról, gesztusokról. Figyeljük a hõseinket közelrõl. Nem baj, ha járatlan úton indulunk el, csak értsük meg a lehetõ legjobban a történet szereplõit, ahogy a sivatagban botladoznak.
"Amerika benned van, magaddal hoztad. Magadban keresd, ne máshol!" - mondja Jenõ. Sivatagok és óceánok között járkálva hamar rájöttem, hogy Jenõnek igaza van. Mi az, hogy Amerika? Egy felület, egy lehetõség azok számára, akik ügyesebbek, tehetségesebbek, szerencsésebbek, mint a többiek. De ha valóban ügyesebbek és tehetségesebbek a többieknél, akkor akár otthon is maradhattak volna.
Én azokkal vagyok, akiknek van 90 percük arra, hogy meghallgassák más emberek történetét.
AZ ELÕKÉSZÜLETEK
Az utóbbi idõben gyakran elõfordult, hogy amerikai produkciók Magyarországon készültek, arra azonban nemigen volt példa, hogy egy magyar filmet jószereivel teljes egészében Egyesült Államokbeli helyszíneken vegyenek fel.
A hazai filmgyártás jelenlegi állapotai között szinte kivitelezhetetlennek tûnõ terv: egy magyar film átlagos költségvetésébõl nagyjátékfilmet készíteni Las Vegasban. Salamon András csupán két évvel ezelõtt kereste fel a Filmplus két producerét: azért fordult elõször hozzájuk, mert nagyon tetszett neki, ahogy az I Love Budapest elkészülte körül bábáskodtak. Salamon nem akart várni, minél hamarabb szerette volna elkezdeni a munkát.
Az elsõ pillanattól nyilvánvaló volt, hogy a filmet csak koprodukcióban lehet elkészíteni. Hosszas keresés után, végül is az amerikai független filmes producer, Blaine Cline mellett döntöttek az alkotók. Bline Cline izgalmasnak találta az ötletet, hogy magyar filmet forgassanak Amerikában; nagyon sokat dolgozott azon, hogy addigi kapcsolatait felhasználva és új lehetõségeket felkutatva partnereket, helyszíneket és segítséget keressen a film amerikai forgatásához. A Los Angelesben talált munkatársak mind nagyon lelkesen dolgoztak a magyarokkal; késõbb több koprodukciós együttmûködõt sikerült bevonni.
Az amerikai producerek számos egészen új kérdést is feltettek az alkotóknak: például azt, hogy milyen nyelven forgassanak. Az elõkészítési szakaszban egy ideig komoly esély volt arra, hogy angol nyelvû film készül, természetesen amerikai sztárokkal. Salamon András nem tartott az angol nyelven való rendezéstõl, mégis boldog, hogy végül az eredeti változat valósult meg.
"Már meg is volt a szereplõlistánk azoknak az amerikai színészeknek a nevével, akikkel szívesen dolgoztunk volna - emlékezik a rendezõ. - Jancsit (akit most Gesztesi Károly alakít) Tom Sizemore vagy Philip Seymour Hoffman játszotta volna, Szandi, vagyis Péter Kata szerepére az Amerikai szépségbõl Thora Birch vagy Avril Lavigne, Michelle Branch neve merült fel. Jenõt Peter Falk játszotta volna. Hatalmas kihívásnak igérkezett, és nagy izgalommal készültem a munkára. Mégis örülök, hogy végül a mostani szereposztással készült el a film: másokkal nagyon más film lett volna a GETNO."
"Egyébként is nagyon sok szerencsés véletlen, elõre nem tervezett nagy találkozás egyengette az utunkat - veszi át a szót Varga Gábor producer. - Szerencsére mindig találkoztunk olyan emberekkel, akiknek nagyon hamar szívügye lett a produkció."
Részben ennek köszönhetõ például, hogy negyven, a filmszakmában eltöltött év után eljátszotta elsõ filmszerepét Dr. Gyõri Róbert, aki 1956 óta a legnagyobb hollywoodi stúdiók filmjeinek utómunkálatain dolgozott, nyugdíjba vonulása elõtt hét éven át a Twentieth Century Fox utómunka-részlegét igazgatta. A GETNO-ban az egyik legérdekesebb epizodista lett belõle. De egy másik véletlen hozta a filmbe Stephen Sorrentinót, aki a Las Vegas-i show-k egyik legnevesebb komikus sztárja, és a biztosítótársaság ügyvédjét alakítja, ebben az - életében elõször - nem komikus szerepben.
"A szerencsés, nagy találkozások közé sorolom, hogy velünk dolgozott Bene Laci, a kinti gyártásvezetõ - sorolja tovább a producer -: nélküle biztosan minden sokkal nehezebb lett volna; és ugyanígy nagyon fontos, hogy a stáb tagja lett a kolumbiai Carlos és Tony, valamint a chilei Katia, akik a film látványvilágáért feleltek." A mûvészeti részleg három latin-amerikai tagja a forgatáson egymás között végig spanyolul beszélt. A kaszinóban játszódó születésnapi buli jelenetben mindhármukat látjuk táncolni.
A rendezõ és a producer végül összesen négy amerikai utazással oldotta meg a munkát. Az elsõ kettõ a (videokazettákkal és internetes kapcsolatfelvétellel alaposan elõkészített) casting és a helyszínkeresés ideje volt.
A filmesek az amerikai casting során érezték meg elõször, mennyire mást jelent ott a mozi, mint bárhol máshol a világon. Mennyire fontos mindenki számára a film, mennyire a vérében van mindenkinek, és mennyire szeretne maga is benne lenni a filmiparban. Magyar származású egyetemi tanártól kezdve a bírságolni készülõ közlekedési rendõrig mindenki rögtön ajánlkozott a statisztálásra, amikor megtudta, mi járatban van Salamon András és csapata.
A harmadik útra 2003 áprilisában került sor, és a stábból senki sem szívesen emlékezik rá vissza. Mivel az elõre kitûzött áprilisi forgatás financiális és vízumproblémák miatt nem valósulhatott meg, a stáb egy kis része utazott csak ki rövid, pár napos forgatásra, mely során a meglevõ kapacitásokat megpróbálták a lehetõ legjobban kihasználni, valamint a korábban nem véglegesített helyszíneket és szereplõket kiválasztani.
A FORGATÁS
A forgatásra végül 2003 szeptemberében került sor: ez a dátum Király Leventének egy Lear királyba került, egy szegedi fõszerepet volt kénytelen lemondani; ugyanakkor sokáig kérdés volt, hogy Szalontay Tünde - akinek októberre premierje volt kitûzve a Nemzeti Színházban - miképpen tudja vállalni az új idõpontot. Ezt a problémát végül a két rendezõnek közös erõfeszítéssel sikerült megoldania.
A kiérkezõ stábra azonban jó néhány meglepetés várt odakinn: a már kiválasztott helyszínek szinte mindegyike visszamondta a forgatást, a konferencia-idény beindulása (áprilisban kb. 50, szeptemberben kb. 140 nagy, nemzetközi konferenciát szerveznek Vegasban) pedig a szállodaszobákat tette elérhetetlenné. A magyar filmeseknek egy hét állt rendelkezésére, hogy terveiket átalakítsák - mielõtt azok kártyavárként omlanak össze.
"Az elsõ hét pokoli volt - meséli a rendezõ. - Nem csak a ki- és beutazással együtt napi 16 órányi forgatás, a napi három óra alvás, a régi helyszínek helyett új helyszínek keresése viselt meg... Ebben a tíz napban szinte mindenki kórházba is került."
Az elsõ héten kórházba került Szalontay Tünde, aztán a filmben szereplõ kutya megharapta elõször Péter Katát, majd Király Leventét. Az amerikai producert, Blaine Cline-t szállodai szobájában rabolta ki egy késekkel felfegyverzett banda.
A filmben szereplõ kutya egyébként is külön fejezet érdemel a GETNO történetében. Az idomár - Mike Tyson szomszédja - számos nagy hollywoodi produkció tigriseinek és oroszlánjainak szereplésérõl gondoskodott már, így amikor saját kedvenc kutyáját ajánlotta a forgatáshoz, mindenki biztos volt benne, hogy Bandor jól teljesít majd. Már csak a helyszínen derült ki, hogy nem tapasztalt filmessel van dolguk. A kutya teljesen nevelhetetlennek és idomíthatatlannak mutatkozott, az instrukcióknak nem engedelmeskedett, mindig oda ment, ahova nem kellett volna neki, és néhány színészen kívül végül még a saját gazdáját is megharapta.
A stáb tagjai jórészt még sötétben indultak útnak és általában késõ este értek vissza a szálláshelyükre. Így aztán a város híres, mozikból ismert fõutcájából, a Stripbõl nem sokat láttak: a GETNO néhány jelenete ugyan itt játszódik, de a legtöbb forgatási nap a sivatagban és a külvárosban telt. Végül a produkció szervezett túrákat a színészeknek, hiszen azt nem engedhették meg, hogy az ott töltött hat hét alatt egyszer se kóstoljanak bele mindabba az izgalomba, amit Las Vegas kínál. Csakhogy egyetlen igazi szerencsejátékos sem akadt közöttük. Király Levente egy negyeddollárost bedobott egy félkarú rablóba, de csak azért, hogy lefényképezhessék a felesége számára. Egyedül az egyik világosító élt az alkalommal. Õ a forgatás ideje alatt több ezer dollárt nyert, hogy még az utolsó munkanap elõtt mindent el is veszítsen.
"Egy forgatás során a stábon belül több csapat is van - mondja a rendezõ. - Egy olyanfajta filmben, amilyet mi akartunk készíteni, nem lehet bizalmatlanság: itt egy igazi családra volt szükség, feltételen bizalomra rendezõ és színész között. Talán a március óta folyamatosan zajló próbáknak is köszönhetõ, hogy a közös amerikai munka idején igazi szeretetben, egymásrautaltságban, komoly feszültségek nélkül tudtunk dolgozni. Gesztesi Karcsi végül már civilben is faternek szólította Levi bácsit, és Tündével is nagyon megtalálták a közös hangot, annak ellenére, hogy nagyon más életük, hátterük, élményeik vannak."
Király Levente nem könnyen viselte a sivatagi hõséget, mégis mindig ott volt a felvételeken, akkor is, amikor nem volt jelenete. Levi bácsi egyébként is a soknemzetiségû stáb kedvence lett.
A gyártásvezetõk eredetileg úgy készültek, hogy az angolul egy szót sem beszélõ mûvész sok segítségre fog szorulni amerikai munkája során. Egy mogorva emberrel talán így is lett volna. De Levi bácsi mindenkivel nagyon hamar megtalálta a hangot. Az öltöztetõjével, sminkesével, asszisztensével is magyarul beszélt, és azok hamarosan meg is értették, mit akar: a közös munka végeztével sírva búcsúztak el tõle.
"Mit szóltál volna, ha két évvel ezelõtt azt mondom, hogy nemsokára Las Vegasban fogsz filmet forgatni, hogy angolul játszol és kis fûszoknyában táncolsz egy, a sivatag közepén álló felfújható medencében?" - kérdezte a Stripen sétálva a producer Király Leventét, aki majd negyven éve nem kapott filmszerepet.
A SZEREPLÕK
KIRÁLY LEVENTE (Jenõ)
"Szeretetcentrikus ember vagyok: nem tudok dolgozni, létezni sem szeretet nélkül" (Király Levente)
Király Levente 1955 és 1959 között végezte el a Színház- és Filmmûvészeti Fõiskolát: még abban az évben a Szegedi Nemzeti Színházhoz szerzõdött, és (bár nem e város szülötte) azóta folyamatosan, tehát immár 44 éve e társulat tagja. Szegedi színész ötven éve nem kapta meg a legmagasabb színházi elismerést. Király Levente korábban átvehette már a Jászai Mari-díjat (1967), a Juhász Gyula-díjat (1969), a Babits Mihály-díjat (1975), a Makó Lajos-díjat (1984), az Érdemes Mûvész Díjat (1986), a Pro Theatro Díjat (1986). 1986-ban a Szegedi Nemzeti Színház Örökös tagja lett, 1988-ban megkapta a SZOT Díjat, 1995-ben pedig a Szegedért Emlékérmet. Hosszú pályája során szinte a klasszikus és modern drámairodalom valamennyi nagy szerepét eljátszotta, legutóbb Zsótér Sándor rendezésében a Gallilei élete fõszereplõjeként aratott nagy kritikai sikert. A film számára Salamon András fedezte fel, így 64 évesen lett elsõfilmes. 2003-ban Kossuth-díjat kapott.
GESZTESI KÁROLY (Jancsi) 1963-ban született, 1988-ban végezte el a Színház- és Filmmûvészeti Fõiskolát. A diploma megszerzése után a Thália Színházhoz, két évvel késõbb a miskolci Nemzeti Színházhoz, egy évaddal késõbb Szegedre, majd a József Attila Színházba késõbb a Vígszínházba szerzõdött. 1998 óta szabadúszó. Jelenleg a Nemzeti Színház Peer Gynt-elõadásában szerepel. A színész zenekar tagja. Filmszerepei között olyan produkciók találhatóak, mint a Magyar vándor, a Valami Amerika, a Hamvadó cigarettavég, Salamon András legutóbbi filmje, a Közel a szerelemhez, a Redl ezredes és a Vadon.
SZALONTAY TÜNDE (Juli) 1985 és 92 között a Tanulmány Színház és az abból alakuló Arvisura Színház tagja volt: a Somogyi István vezette társulat az egyik legmeghatározóbb alternatív színház akkoriban Magyarországon. Szalontay Tünde számos, legendássá vált elõadásuk fõszerepét játszotta: Margaritát a Mester és Margaritában, Klüteimnésztrát a Magyar Elektrában és Helénát a Szentivánéji álomban. 1992-tõl öt éven át a dán Teatro Rio Rose és az olasz Accademia Perduta társulat tagja volt. 1997-es hazatérése óta szabadúszó: fellépett a Nõi Vonal Társulatban, az (M) színházban, a Városi Színházban Halász Péter és Jeles András rendezéseiben, majd csatlakozott a Szkénében mûködõ Pintér Béla Társulathoz. Velük lép fel A Sehova kapuja, a Parasztopera és a Gyévuska címû elõadásban. Kisebb filmszerepek (Meskó Zsolt, Jeles András rendezései) után ez az elsõ komolyabb filmes feladata.
PÉTER KATA (Szandi) tavaly végzett a Színház és Filmmûvészeti Egyetemen, Máthé Gábor osztályában. Hallgatóként játszott már a Vígszínház, az Új Színház és természetesen az Ódry Színpad elõadásaiban. Ez az elsõ filmszerepe.
BÁNFALVY ÁGNES (Teri) Budapesten született. Színészdiplomájának megszerzése után egyebek között játszott szerepeket az Ódry Színpadon, a Vígszínházban (Harmincéves vagyok, Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról, Rezeda Kázmér élete, Jó estét nyár, jó estét szerelem, Bolha a fülbe) és Debrecenben is. A hetvenes évek derekától számos nevezetes magyar játékfilmben és televíziós produkcióban szerepelt, ezek közül a fontosabbak: Mephisto, Csontváry, Kojak Budapesten, Fekete rózsa, Szabadíts meg a gonosztól, Abigél, Dóra jelenti, Krétakör, Philemon és Baucis, Egyszeregy, Kísértet Lublón.
A nyolcvanas évek elején Bánfalvy Ágnes az Egyesült Államokba költözött, itt készült fontosabb filmjei: "Passion", "Deathline", "Listen Carefully", Amerikai rapszódia (American Rhapsody). A kilencvenes évektõl ismét több magyar filmben is feltûnt a mûvésznõ: 6:3, avagy játszd újra Tutti, Szökés.
DAVID DOUGLAS (Mike) amerikai színész. Kisebb szerepet játszott többek között A bambanõ (Never Been Kissed) és a Halálos iramban (The Fast end the Furious) címû filmekben. Fekete öves karatebajnok. Eredetileg egy másik színész kapta a szerepet, õ csupán két nappal a forgatás kezdete elõtt ugrott be a produkcióba.
JEREMY RADIN (Leslie) a stáb legfiatalabb tagja, eddig csupán színpadon lépett fel, ez az elsõ filmszerepe. Énekel, verseket ír.
AKIMA HUS "BLACK BEAR" (William) chumash indián mesemondó, környezetvédõ aktivista. "Büszke emberek vagyunk és a nehézségek ellenére is azoknak kell maradnunk. Az anyamedvéhez hasonlóan sok gyengédség és szeretet van bennünk, ugyanakkor, ha fenyegetve érezzük magunkat, erõsek vagyunk és harcolunk a nézeteinkért. Ezért hívnak ’Fekete Medvé’-nek, és én hû maradok a nevemhez."
Akima Hus filmes karrierjét a "Dr. Quinn, Medicine Woman" címû, hazánkban is vetített amerikai tévésorozatban kezdte. Együtt játszott Whoopie Goldberggel Agnieszka Holland által rendezett "Golden Dreams" címû, Kalifornia történetét ismertetõ filmben. Casting directorként és színészként rengeteg filmben dolgozott.
STEPHEN SORRENTINO (jogász) Las Vegas-i humorista, showman, parodista. Pályáját ötévesen kezdte: családtagjait parodizálta. Mûfaja azóta sem változott, bár közönsége és áldozatai köre jóval tágabb lett. Adott ki popzenei lemezt, filmezett, volt saját tévémûsora és fellépett mások show-iban. Népszerûségét elsõsorban mégis élõ, egyszemélyes produkcióinak köszönheti, melyekben többnyire híres embereket utánoz Elton Johntól Hitchcockon át Chaplinig. Nagyon sokat turnézik, de állandó mûsora van Las Vegasban és a Broadwayn is.
HUNOR TASNADI (Mr. Kovács) Los Angelesben élõ magyar színpadi- és filmszínész.
AZ ALKOTÓK
SALAMON ANDRÁS (rendezõ) hatéves korától számos magyar film gyerekszereplõje volt. A Színház és Filmmûvészeti Fõiskolán kameraman szakon tanult, majd rendezõasszisztensként dolgozott. 1991-ben saját írásából forgatta a Zsötemet Lukáts Andor és Börcsök Enikõ fõszereplésével. Ezután mintegy 20 dokumentumfilmet készített, és dokumentumfilmezést tanított az ELTE Szociológiai Tanszékén. 1996-ban jelent meg elsõ kötete A kutyák nem felejtenek címmel. Dokumentumfilmjei közül a Huttyán, a Koldusgyerekek, a Városlakók, a Jonuc és a koldusmaffia és az Incze Ágnessel közösen készített Elveszett család váltak a legismertebbé. 1998-ban írt forgatókönyve, a Közel a szerelemhez elnyerte a Sundance Alapítvány támogatását. A következõ évben el is készült a film, mely 25 nemzetközi fesztiválon szerepelt, vetítették San Francisco mûvészmozijában, és a közelmúltban Tajvanon megjelent a DVD-változata is.
TÓTH ZSOLT (operatõr) 1967-ben született, és 1996-ban végezte el a Színháhz és Filmmûvészeti Fõiskola film- és tévéoperatõr szakát, ahol Szabó Gábor volt a vezetõ tanára. Azóta számos dokumentum- és kisjátékfilm elkészítésében mûködött közre, ezek közül néhány: Hajszál és csengettyû (Mispál Attila, 1995), 33 kép (Iványi Marcell, 1996), Temetés (Szász János, 1997), Posztkatona (Buvári Tamás, 2002). Az Életbevágó (Buvári Tamás, 1999) címû kisjátékfilm fotografálásáért a Kamera Hungária operatõri díját kapta. Mindezek mellett Tóth fényképezte Tolnai Szabolcs a Filmszemle különdíjával jutalmazott Arccal a földnek címû munkáját is.
BALÁZS ELEMÉR (zeneszerzõ) 1967. augusztus 16-án született Budapesten. Kimagaslóan jó minõsítéssel diplomázott a Bartók Béla Zenemûvészeti Iskola jazz tanszakán, ahol Kovács Gyula növendéke volt. Már pályája elején partnerül választotta õt mások között Babos Gyula, Pege Aladár és Szakcsi Lakatos Béla. Huszonévesen szinte minden jelentõsebb jazzrendezvényen részt vett. Szerepelt Berki Tamás, Binder Károly, Gadó Gábor együtteseiben. 1988-ban a No-Spa zenekar tagja. Az együttessel elsõ helyezést ért el a leverkuseni Nemzetközi Jazzfesztiválon 1990-ben. 1991-ben a Trio Midnight Zenekarral egy belgiumi jazzversenyen lett elsõ. Sikerrel szerepelt Perugiában, Marciacban és még sok nemzetközi fesztiválon. 1995-ben a Latin Connection vezetõje volt. 1995 nyarán a tatai jazztáborban készült el elsõ, Fly Bird címû CD-je. 1997-ben jelent meg a Trio Midnight zenekarral készített CD-je. 1997-ben megalakította kvintettjét, amellyel elkészítette My New Way címû CD-jét. Eddigi pályafutása során számos hírességgel, köztük Anette Lowmannal, Tony Scottal, Stepko Gutal, Zbigniew Namislowskival, Art Famerrel, Pat Metheneyvel is zenélt.
CARLOS OSORIO (látványtervezõ) kolumbiai származású díszlettervezõ, többek között dolgozott az Oscar-díjátadáson is, ahol hírességek interjúihoz kellett stúdióban színészek luxuslakásait megépíteni. A GETNO-ban egy rövid szerepet is elvállalt: Juli fõnökét játssza a felújítás alatt álló kaszinóban.
KATIA RIQUELME (berendezõ) chilei származású, évekig Svédországban élt. Számos filmben dolgozott már. Énekesnõként és festõként is tevékeny. Számait saját maga írja, festményei a GETNO-ban is szerepelnek a díszlet részeként.
LASZLO BENE (Las Vegas-i gyártásvezetõ) 20 éve Amerikában él, fõleg független filmek line-producere (gyártásvezetõje). Ez az elsõ magyar filmje.
HOLLÓSI G. ZSUZSANNA, VARGA GÁBOR (producerek)
A Filmplus-t 1991-ben Hollósi G. Zsuzsanna és Varga Gábor producerek alapították. A cég egyaránt foglalkozik játék- és dokumentumfilm gyártással, televíziós produkciók, zenei videóklipek és reklámfilmek készítésével, ezen kívül film kamera parkkal és Avid utómunka stúdióval is rendelkezik. A Filmplus tagja a Független Producerek Szövetségének (HIP) és a Reklámfilm Gyártók Szövetségének (PROC).
Az elmúlt néhány évben gyártott játékfilmek: Elõre!, I love Budapest, Szortírozott levelek, Kvartett, Film..., Észak-Észak, Pattogatott Kukorica. Dokumentumfilmek: Romani Kris, Daráló, Közellenség, Pol Pot Megye Punkjai, A Szõke, Hangszigetelés, Kell egy hét együttlét, Kudarcok, Szívügyem.
"time is not money"
