információ:
vissza a rövid leíráshoz
bővebb info
Elõjáték
A nagy ötlet: vegyünk egy kedves, jólelkû, ámbátor középkorú szûz férfiút, akit jóindulatú kollégái el akarnak végre juttatni a tutiba, ezért felejthetetlen utazásra indul, hogy megtalálja a boldogságot. Nos, ez a nagy ötlet Steve Carell rokonszenvesen perverz agyából pattant elõ. Az alapok részben már évekkel ezelõtt megvoltak, amikor Carell a The Second City társulat tagjaként játszott, és a negyvenéves szûz motívuma az egyik jelenetük része volt. Carell aztán éveken át fejlesztgette az ötletet. A komikus, aki már meglehetõs hírnevet szerzett a The Daily Show címû tévémûsorban, valamint A minden6ó és A híres - Ron Burgundy legendája címû filmekben nyújtott alakításaival, jól tudta, hogy valóságos kincs van a birtokában, hiszen még senki nem merte elmesélte egy negyvenéves szûz férfi felnõtté érési folyamatának történetét.
Carell A híres... címû film forgatásán találkozott elõször Judd Apatow forgatókönyvíró/producerrel, aki az éppen készülõ mû producere volt. Carell rájött, hogy Apatow-val a humornak ugyanazon a húrján pendülnek, ezért elõadta neki régóta dédelgetett ötletét. A lehetõ legjobbkor tette, mert Apatow éppen új projektet keresett magának, és nagyon megtetszett neki a negyvenéves szûz története.
- Mindig is olyan komikusokat keresek, akikre filmet lehet alapozni - emlékszik vissza Apatow. - És teljesen nyilvánvaló volt, hogy Steve Carell A híres... motorja, ezért arra kértem, ossza meg velem az ötleteit, ha vannak. El is mesélt egy párat, és a negyvenéves szûzön nevettem a legjobban.
- Judd Apatow nem ma kezdte a szakmát - veszi át a szót Carell. - Jó szeme van ahhoz, hogy megállapítsa, melyik ötlet fog mûködni a vásznon, és melyik nem. Nagyon jólesett, hogy azonnal ráharapott az ötletemre, ráadásul rögtön kijelentette, hogy engem akar rendezni a fõszerepben.
Apatow szeme elõtt a poénok végtelen sora jelent meg, amint ízlelgetni kezdte: negyvenéves szûz férfi... A kidolgozott sztorit elvitte a Universal Stúdiónak, ahol éppen a "Kicking & Screaming" címû Will Ferrer-komédiának volt a producere. A stúdiónak szintén nagyon megtetszett az ötlet, és megrendelte a forgatókönyv elkészítését.
Apatow és Carell hónapokon át lendületesen fejlesztették az ötletet. Hamarosan összeállt a történet, tele olyan poénokkal, hogy hangos nevetésre fakadt, aki csak olvasta a forgatókönyvet - aztán egy kicsit elszégyellte magát.
- Imádtam a 70-es, 80-as évek korhatáros vígjátékait, mint A pacák vagy a Party zóna - meséli Apatow. - Nem voltak bennük igazán durva poénok, de azért visszafogottnak sem voltak nevezhetõk. Én is azt akartam, hogy amikor ezt a történetet elmeséljük, ne szabjunk gátat a humornak, adjunk bele apait-anyait. Például ez a film azért is valószerû, mert a szereplõk pont úgy káromkodnak bennük, ahogyan a való életben szoktunk. Ettõl lesz igazán életszaga, és kevésbé "filmszerû", a szónak ezúttal a rossz értelmében. Azt hiszem, ez jót tett a történetnek, ráadásul nagyokat szórakoztunk, amikor írtuk.
Bár a cím kissé félrevezetõen azt ordítja, hogy szexkomédiáról van szó, a forgatókönyvíró páros nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy a nyilvánvaló szexuális tartalmat izgalmas, összetett és reális karakterekkel ellensúlyozzák (de azért persze jutott egy csomó fura alak is a történetbe).
- Elsõ hallásra tényleg úgy tûnik, hogy az a sztori lényege, hogy valaki szeretne már egy nagyot kefélni, de igazából arról van szó, hogy az emberek, akikrõl mesélünk, meg akarják találni a szerelmet és a boldogságot - magyarázza Apatow.
A projekt húzóereje a címszereplõt alakító, kisfiúsan jóképû Carell lett, aki már számtalanszor bebizonyította, hogy meghökkentõ grimaszaival nevetésre tudja fakasztani a közönséget. Ehhez társult Apatow széles skálájú, a finom iróniától a trágárságig terjedõ humora, amellyel a film összes jelenetét átitatták a közös munka során.
A Universal stúdió vezetõi látták, hogy jó kezekben van a projekt, ezért - Carell meghökkenésére - már egy héttel a forgatókönyv benyújtása után zöld utat adtak neki. - Az írás nagyon lazán ment, de hogy ilyen gyorsan jóváhagyják, teljesen váratlanul ért - meséli Carell, aki a filmnek executive porducere is. - Ilyenrõl még nem is hallottam. Ez volt az elsõ forgatókönyvem, és ilyen gyorsan tetõ alá hozhattuk - emiatt már egy kicsit nagyképû vagyok. Mások évekig csiszolják a forgatókönyvüket, aztán megint évekbe telik, amire lesz belõle valami. Nekünk oltári mázlink volt!
Apatow, aki pontosan tisztában volt a projekt erõsségeivel, tudta, hogy a mázlinak ehhez semmi köze.
Apatow Shauna Robertsont kérte fel a produceri teendõk ellátására, akivel már A híres... elkészítésén is együtt dolgozott, valamint Clayton Townsendet is a fedélzetre szólította, ugyancsak produceri minõségben.
- Amikor összeállítom a csapatomat, arra törekszem, hogy olyan embereket gyûjtsek egybe, akik a maguk területén sokkal jobbak, mint én a saját területemen - magyarázza Apatow. - Próbálok rendkívül túlképzett embereket találni, mert csak annál jobb lesz a filmem. Ezért kértem fel Claytont, aki egy csomó remek Oliver Stone-film producere volt, mint a Született gyilkosok vagy a Minden héten háború.
Andy Stitzer figuráját mindenki úgy képzelte el, hogy a lelke mélyén tulajdonképpen teljesen normális fickó, de mindig kudarcot vallott, amikor a szexszel próbálkozott, ezért egy idõ után feladta. - A negyvenéves szûz sokkal inkább arról szól, hogy Andy hogyan találja meg önmagát, mintsem a szüzesség elvesztésérõl - jegyzi meg Carell. - Nagyon rendes ember, csak egy kicsit félénk, de lassacskán kezd rájönni, ki is õ valójában, és hogy az életben mi számít igazán.
Andy karaktere még határozottabb alakot kezdett ölteni azután, hogy a film alkotói internetes fórumokon eszmét cseréltek középkorú szûz férfiakkal. Kiderült róluk, hogy valamennyien kedves, normális emberek, akik mind teljesen érthetõ és érdekes okokból nem tudták elveszíteni a szüzességüket.
- Nagyon fontos ismeretekhez jutottunk ezáltal, mert nyilvánvalóvá vált, hogy Andy Stitzer azért annyira mégsem csodabogár - folytatja Apatow. - Mindenki gátlásos többé-kevésbé, de vannak emberek, akik nem mernek kockázatot vállalni, és egy idõ után a próbálkozással is felhagynak. Ez remek alapanyag egy romantikus vígjáték számára, hiszen az ilyen suta hõsnek mindenki drukkol, hogy a végén sikert arasson, és megtalálja a szerelmet.
A korai olvasópróbákon a filmesek, a színészek - valamint az õ szép számú barátaik és tisztelõik a komikusszakmából - sorra megosztották egymással saját jó, rossz vagy kimondottan megalázó tapasztalataikat a témakutatás nagyobb dicsõségére.
- Remek összmunka volt - meséli Robertson. - Mindenki elmesélte a saját szexuális tapasztalatait meg ötleteit. Ez felturbózta a humort, és a cselekmény alakulásának is jót tett. Egy csomó ilyen személyes történetet beledolgoztunk a forgatókönyvbe - és mindegyik annyira ciki, hogy csak na!
Most jó, ne mozogj!
A forgatókönyv csiszolásának végsõ fázisában Apatow és Carell megkezdte a színészek kiválasztását. Nem kellett messzire menniük ahhoz, hogy összeállítsák Andy munkatársainak csipet csapatát, amelynek tagjai szeretnék megoldani barátjuk aprócska problémáját. Apatow és Carell már a forgatókönyv megírásakor Paul Ruddot és Seth Rogent szemelték ki David és Cal szerepére. A két kitûnõ színésszel korábban A híres...-ben dolgoztak együtt.
Andy barátainak döntõ részük van abban, hogy a szûz férfi megkezdi kalandos (tév)utazását. - Elsõ pillantásra ezek a fiúk a hímsovinizmus élõ emlékmûvei - nevet Apatow. - De a lelkük mélyén érzõ szívû, kedves fickók, csak a saját félelmeiket leplezik azzal, hogy ijesztõ marhaságokat mondanak a nõkrõl.
Rudd játssza a szerelemben csalódott, önpusztításra hajlamos Davidet. - Paul Rudd az egyik legviccesebb ember, akivel valaha is találkoztam - jellemzi barátját Carell. - Intelligens, jó természetû, öröm vele dolgozni. Csak egy rossz dolgot tudok mondani róla: nagyon ritkán vesz fel rendesen kivasalt inget, és kizárólag emiatt utálom õt teljes szívembõl.
Az sem volt véletlen, hogy Rogen - aki társproducerként is részt vett a film elkészítésében - játssza a másik jó szándékú munkatársat. - Azért õt akartam már rögtön a legelején, mert mindenkinél jobban improvizál - indokolja döntését Apatow. - Alig huszonvalahány éves, de sokkal jobb a humora, mint bárki másnak ebben a korban. Ez már tényleg beteges...
- Ahogy mindenki tudja, a hobbim az egzotikus ételek készítése - veszi át a szót Rudd. - Emiatt minden filmet annak alapján ítélek meg, hogy szerintem milyen ételkülönlegesség lenne készíthetõ belõle. A projektben részt vevõ embereket pedig a hozzávalóknak tekintem. Ennek jegyében szerintem Apatow finomliszt. Carell viszont fekete ribiszke. Amikor csatlakoztam a stábhoz, úgy éreztem, a filmbõl valamilyen desszert lesz, mondjuk ünnepi cseresznyetorta. Vagy ha nem, hát legalább egy gyümölcsös vajas süti kijön belõle. Szóval aláírtam a szerzõdést, amiben az is motivált, hogy éppen tajtrészeg voltam, mert elõtte sherryt fõztem.
Rogen úgy érzi, számára nem volt egyszerû csatlakozni a stábhoz. - Éppen valamit írtam Judd szobájában, amikor megtudta, hogy a stúdió zöld utat adott a filmnek - meséli Rogen. - Rögtön elkezdtem õt kapacitálni, hogy valamilyen minõségben engem is vegyenek be. Egész nap azt mondogattam neki, hogy "szükségetek van rám, mert nélkülem elcseszitek majd az egészet". Addig hajtogattam neki, amíg a végén elhitte. Hát így.
Andy Los Angelesben kezdi meg ámokfutását, azaz lát neki, hogy barátnõt találjon. A skála igen széles, az egyik szélén az Elizabeth Banks által játszott szép és szexi könyvesbolti eladó, Beth áll, akit kíváncsivá tesz Andy rejtélyes viselkedése, a másikon pedig a Leslie Mann alakította party girl, Nicky, aki elég részeg ahhoz, hogy ne tudjon ellenállni Andy elsõ suta próbálkozásának.
Apatow és Robertson tudták, hogy Banks lesz a legjobb választás Beth szerepére, mert látták õt a "Wet Hot American Summer"-ben, amely a hetvenes évek klasszikus vígjátékai elõtt tisztelgett. - Nagy rajongói vagyunk annak a filmnek, és Elizabeth az egyik legjobb komika benne - mondja Robertson. - Szexi és vicces, és mindent tud, amit csak színésznõtõl el lehet várni.
Banks, akit legutóbb a Vágta (Seabiscuit) címû filmben is láthattunk, ahol Jeff Bridges feleségét alakította, mindent beleadott, amikor a meghallgatáson a gátlásosnak egyáltalán nem mondható Beth-et elõször kellett megformálnia.
- Gyakorlatilag sztriptízt adtam elõ Steve Carellnek - nevet a színésznõ. - És bevált! A figurának van egy-két extrém pillanata a filmben, és arra gondoltam, már a meghallgatáson meg kell mutatnom, hogy elõttem nincsenek tabuk.
Nicky megformálóját sem kellett lámpással keresniük. Leslie Mann (aki egyébként Apatow felesége) alakítja a részeg nõt, akirõl Andy azt hiszi, hogy le fog vele feküdni.
- Leslie egyébként is elképesztõen vicces, és nagyon jó volt látni, ahogy teljesen õrültre veszi a figurát - mondja Apatow. - Leslie nagyon hiteles akart lenni, ezért azt mondtam neki, fogjon egy videókamerát és rúgjon be a barátaival. Másnak megnézte a felvételt, és nagyon szégyellte magát. Én meg azt mondtam neki: tessék, õ Nicky.
Végül mégis Trish az, aki lángra lobbantja Andy szívét. Az asszonyt az Oscar®-ra jelölt Catherine Keener alakítja.
Az erõteljes drámai alakításairól ismert színésznõ örömmel vállalkozott arra, hogy ezúttal teljesen más mûfajban próbálhatja ki magát. A film készítõi eleve rá gondoltak, de nem voltak biztosak abban, hogy Keener szívesen kiruccan a romantikus (de azért szexuálisan túlfûtött) vígjátékok világába.
Keener annak ellenére, hogy az ügynöke óva intette õt a negyvenéves szûzrõl szóló filmmel kapcsolatban, örömmel vállalta a szerepet, mert nagyon tetszenek neki Apatow és Carell filmjei.
- Catherine és Steve között hihetetlen kapcsolat alakult ki a kamerák elõtt - meséli Apatow. - Két másodperc alatt egymásba szerettek, és rögtön mûködni kezdett a történet. Ez meglehetõsen ritka az ilyen durvább fajta vígjátékok esetében - a romantikus vonulat rendszerint egy kicsit erõltetett szokott lenni. Catherine teljesen valósághûvé tette a filmet, és több szempontból is új minõséget adott neki.
Ahol a szûz nyoszolyája nyugszik
A középkorú szûz férfi agglegénylakásának berendezése nagy kihívás elé állította Jackson De Govia látványtervezõt és csapatát. Rengeteg fantáziára és türelemre volt szükség ahhoz, hogy telezsúfolják Andy otthonát akciófigurákkal, képregény-újságokkal, videójátékokkal és minden egyéb kacattal, amit a hobbisták gyûjteni szoktak.
- Andyben rengeteg fölös energia halmozódott fel a szexuális élet teljes hiányából kifolyólag - grimaszol Carell. - Ezt a rengeteg energiát valamibe bele kellett ölnie, hát gyûjtõ lett belõle. Nem kifejezetten õrült remete, csak olyan visszahúzódó agglegény, akinek mindene a gyûjteménye.
K.C. Fox kellékes hetekig látogatta a képregény-kongresszusokat, bolhapiacokat, régiségboltokat és szörfözött az interneten, hogy minél több, a gyûjtõk által körülrajongott ritkaságot szerezzen be Andy számára. Lelkesedésének köszönhetõen olyan kollekció jött össze, hogy bármelyik szenvedélyes gyûjtõ akár a tizedéért is a fél karját odaadná. Sikerült például beszerezni egy eredeti fröccsöntött szörnyet A Fekete Lagúna réme címû horrorfilmbõl, rátalált a The Phantom címû képregény kézzel festett eredeti példányára, és összeszedett vagy kétszáz akciófigurát, amelyek legszebb darabja egy, az ötvenes években készült öntöttvas Wolfman volt. Fox emellett elcsente kamaszfia szobájából a másfél méteres, ûrhajót ábrázoló posztert, és fölakasztotta Andy ágya fölé, hogy igazi serdülõkori hangulatot kölcsönözzön a lakásnak.
Vaskos és vágatlan
A film egyik legemlékezetesebb jelenete egy étteremben játszódik, ahol férfiak és nõk villámrandin próbálnak párt találni maguknak. Andy és sorstársai ötperces villámrandikon dönthetik el, az a személy lesz-e életük szerelme, aki éppen velük szemben feszeng az asztal túlsó oldalán. A jelenetet aprólékosan kidolgozták, ám hamar elszabadultak az indulatok, és olyan szédületes improvizáció kerekedett belõle, hogy a stáb visított a nevetéstõl. A vaskos magánszámok egészen biztosan rajta lesznek a film vágatlan DVD-változatán.
- Mindig imádtam azokat a jeleneteket, amelyeket eredetileg nem is szántunk annyira viccesnek, és hirtelen lehengerlõen szórakoztatóra sikeredtek - magyarázza Apatow. - A villámrandis felvételeknél voltak pillanatok, amikor azt mondtam, hogy na ez már túlzás, annyira durva, hogy csak a DVD-n jelenhet meg. Annyira jó színészek improvizáltak, hogy nem állítottam le õket, sõt a végén még én bátorítottam õket, hogy csak nyugodtan eresszék el magukat!
"time is not money"
