információ:
vissza a rövid leíráshoz
bővebb info
A történet
Az aranykorba csöppenünk, az Osztrák-Magyar Monarchia korába: A Schöngrüni Kastély felett a nap, bent a kastélyban pedig a fiatal Lizi császárnõ ragyog. Mindkettõjüknek elég oka van a ragyogásra. Sõt, Lizinek szinte még több oka van rá! Mert a napnak néha nyolc órás mûszakban kell "dolgoznia", Lizi és a vad Ferenc császár azonban sokkal rövidebb idõ alatt végeznek a teendõikkel. Az uralkodást ugyanis hamar el lehet intézni, szinte fél kézzel, ha az ember tisztességesen megtanulta a szakmát, és rájött, hogy a komplikált vagy kellemetlen feladatokat egyszerûen tovább kell passzolni.
Például a Tábornagynak. Igaz, hogy õt már az anyacsászárnõnek teljesítendõ szolgálat is annyira igénybe veszi, hogy a vérnyomásmérõje folyamatosan a legmagasabb értéket mutatja, de valljuk be, az anyacsászárnõ kívánságai inkább személyes természetûek. És különben is, minden jól mûködõ államnak szüksége van valakire, aki a nehéz feladatokat elvégzi, épp ezért a Tábornagy munkaköri leírásában nem is szerepelt az a mondat, hogy "Az élet egy habostorta".
Azonban Lizi és Ferenc számára az élet igenis habostorta! Sõt: Egy végtelenített Bécsi-keringõ, melyet mámoros estélyeken táncolnak. Már ha éppen nem szerelmesen enyelegve kirándulnak az erdõben, vagy turbékolnak a hálószobában.
És ez így folytatódhatna a végtelenségig, azonban Schöngrüni Kastélyban uralkodó idilli hangulatnak egyszer csak vége szakad. A Yeti, egy ápolatlan ripõk a távoli Himalájából országos válságba sodorja a császárságot. Bár akkoriban a Yetit még nem fedezték fel hivatalosan, azért a szörnyeteg ennek ellenére igencsak feltûnõen viselkedik. Ráadásul saját ügyetlensége folytán nagy slamasztikába kerül: Miután belezuhan egy gleccser-szakadékba, csak úgy tudja megmenteni magát, hogy paktumot köt az ördöggel - különben örökre ott ragad, és csak a róla szóló legenda maradt volna fenn az utókor számára...
Az egyezség feltételei természetesen rendkívül ördögiek. A sötétség fejedelme ugyanis nem elégszik meg azokkal a hasznos dolgokkal, amik a Yeti óriási övtáskájában találhatók. Nem. Az ördög - hisz õ is csak egy férfi - a földkerekség legszebb nõjét szeretné megkapni. S bár a Yeti eléggé ostoba, azt még õ is tudja, hogy a legszebb csak egyvalaki lehet: Lizi császárnõ!
A Schöngrüni Kastélyban persze senki nem sejti, hogy odafönt a hegyekben a Yeti és az ördög micsoda szörnyûségre készülnek. Különben bizonyára erõsen megszigorították volna a Yetikre érvényes beutazási feltételeket... És Lizi sem tett volna egyetlen lépést sem testõrök nélkül. Így azonban egy nap teljesen egyedül van, amikor szembetalálja magát egy szõrös lénnyel, aki mindeddig nem volt honos a császári erdõkben, kifejezetten illetlenül viselkedik és a császárnõi hatalmi szó sem tudja jobb belátásra téríteni. Egyszerûen megragadja és elhurcolja Lizit.
Ennek azután két közvetlen következménye lesz: A fiatal császárnõ nem ragyog tovább! És egyszeriben a Schöngrüni Kastélyban is vége szakad a nagy vidámságnak. A császár homlokát gondok felhõzik, sürgõsen összehívja a császári tanácsot, melynek keretében megvitatja a Tábornaggyal, hogyan is lehetne Lizit kiszabadítani. Hamar kiderül, hogy a lehetõségek szûkösek: A hatalmas császári hadsereg Szicíliában állomásozik, ahol a túlórákért járó szabadidejüket töltik. A kétségbeesett Ferenc számára nem marad más hátra, ha viszont szeretné látni imádott Lizijét: személyesen kell vadászatra indulnia, és puskavégre kapnia felesége szõrös elrablóját.
Leginkább csak önmagára számíthat, de persze nincs egyedül, hisz a hûséges Tábornagy természetesen elkíséri. És nem csak õ: Az energikus Anyacsászárnõ is ragaszkodik hozzá, hogy részt vegyen veszélyes küldetésben, hisz némileg aggódik Lizi miatt, de még sokkal inkább aggódik azon, hogy netalán unatkozna, ha egyedül maradna a kastélyban. A Tábornagy ennek nem igazán örül, az igazat megvallva az Anyacsászárnõtõl még jobban fél, mint az erdõben tanyázó veszélyes szabadúszóktól. De, mint már korábban is említettük, mikor erre az állásra jelentkezett, tudnia kellett, hogy ez a munka csak kemény legényeknek való.
Nagy a kapkodás Schöngrünben, ahol máskor mindig olyan kényelmes tempóban mennek a dolgok. Szélsebesen csomagolják a koffereket, és megszervezik az úti-élelmezést. Végre valahára aztán útnak indul a császári hintó. Az út során gyakran bukkannak különbözõ nyomokra, melyek arra utalnak, hogy a Yeti elõttük jár. Majd hamarosan ráakadnak egy üzenet töredékeire is, melyet Lizinek bizonyára titokban sikerült hátrahagynia. Az üzenet tartalma csak nehezen értelmezhetõ, de ami kihámozható belõle, az darabokra töri Ferenc császár szívét: LIZI SZÓRAKOZNI AKAR! EZÉRT SEMMIKÉPP SE MENTSÉK MEG!
Egy ilyen üzenettõl minden más császár vérig sértõdött volna. Visszavonult volna kastélya duzzogó-szobájába, pezsgõbe fojtotta volna a bánatát, majd hamarosan körülnézett volna, hogy felmérje az aktuális piaci kínálatot formás nemes-kisasszonyokból. Ferenc azonban maga a "Vad Császár" és e pillanatban még a szokásosnál is kissé vadabb. Vadul tudni akarja az igazságot. Vadul vágyik rá, hogy Lizit még egyszer szemtõl szembe láthassa. És persze arra is, hogy szembenézhessen a kriminális személlyel, aki elrabolta kedvesét. Tehát úgy dönt, hogy a vadászat folytatódik!
És hogy ki lesz a gyõztes? Ez csak a történet legvégén derül majd ki. A Lizi&Yeti akció-dús fináléjában...
A filmben van jó adag bécsi sárm, és természetesen nem hiányozhat belõle némi császári- és királyi cukormáz-giccs sem, melyet a "Szívek Császárnõjérõl" szóló korábbi filmekben már megszokhattunk. Michael Bully Herbig filmje úgy meséli el újra a már ismert eseményeket, ahogyan esetleg, bizonyos körülmények között nagy valószínûséggel megtörténhettek volna! Egy romantikus történet, ördögi háttérrel.
"time is not money"
