információ:
vissza a rövid leíráshoz
bővebb info
Legutóbb idén, tavasz végén került a fontos és érdekes természettudományos hírek közé Galápagos, azzal, hogy a szigetcsoport legnagyobbikán: az Isabela dél-nyugati csücskén található Cerro Azul vulkán mûködésbe lépett s a lávafolyam - 10 kilométeres utat törve magának - veszélyezteti az ottani páratlan élõvilágból a különleges hüllõket, köztük a nehezen, lassan mozgó óriásteknõsöket, amely állatcsoport egyébként a szigetvilág névadója is. Szerencsére hamar kiderült, hogy a tíz évvel ezelõtti, hasonló tûzhányókitörés - melynek lávafolyama akkor néhány óriásteknõst elpusztított - ezúttal nem okozott nagy kárt a páratlan élõvilágban.
Az Egyenlítõ mentén, a Csendes-óceánban fekvõ Galápagos szigetcsoport - amely Ecuadorhoz tartozik - az UNESCO világörökségének része, olyan földi paradicsom, amely sokak régóta vágyott úticélja. A több millió évvel ezelõtt, az óceán alatti vulkánokból kialakult szigetek élõvilága azért is különleges, mert az elmúlt század közepéig szinte zavartalanul fejlõdhetett, ugyanakkor manapság is, olyan hüllõk, rovarok, madárfajták leszármazottai találhatók itt, amelyek a földtörténet õskorában éltek s a világon máshol nem találhatók meg. Az 1535-ben felfedezett Galápagos szigetcsoport arról is nevezetessé vált, hogy Charles Darwin 1835-ben járt az egyik szigeten: a Santa Cruzon s az itteni megfigyeléseire, kutatásaira is alapozva dolgozta ki - a Fajok eredete címmel - evolúciós elméletét.
Nem véletlen tehát a turisták érdeklõdése, amely az utóbbi években olyan mértékû lett, hogy az ecuadori elnök tavaly arról intézkedett: korlátozzák a Galápagos szigetekre irányuló turista- és repülõforgalmat. Ugyanis évente csaknem 100 ezren utaztak kíváncsi turisták, egyéni felfedezõk az összesen nyolc ezer négyzetkilométer kiterjedésû Galápagos szigetcsoportra, ahol egyébként, jelenleg mintegy 30 ezren laknak. A döntés elõzménye az is, hogy az UNESCO tavaly azt vizsgálta: fölvegyék-e a Galápagost a veszélyeztetett világörökségi értékek listájára. Több szakértõ szerint a korábbiakhoz képest háromszorosára növekedett turistaforgalom miatt is, súlyos ugyan a helyzet, ám nem visszafordíthatatlan akkor, ha korlátozzák a turisták látogatásait.
Ám ez a korlátozás nem vonatkozik azokra, akik beülnek a Cinema City Aréna IMAX-mozitermébe, ahol mostantól a mûsorkínálatot gyarapítja a Galápagos címû háromdimenziós (3D) film. Olyan világ tárul a nézõ elé a Galápagos megtekintésével, ami nem pusztán egy természeti csoda szemlélõjévé teszi, hanem - az IMAX 3D technika révén - az egzotikus szigetvilágnak szinte a középpontjába kerül. Az igényes tudományos háttérrel készített film ugyanis egy kutatókból álló expedíció - csaknem két hónapon át tartó - megfigyeléseit, felfedezéseit, kalandos és egyúttal fantasztikus útjának állomásait, eseményeit foglalja össze s a látvánnyal együtt hasznos természettudományos ismeretekkel is gazdagodhat a nézõ.
A washingtoni székhelyû Smithsonian Intézet és az IMAX Ltd. által készített film dr. Carole Baldwin tengerkutató biológus szakmai irányításával mutatja be az óriásteknõsökrõl elnevezett Galápagos szigetek páratlan élõvilágát, például a tengeri leguánokon, a medve- és az oroszlánfókákon, a kétlábú szulákokon, az óriásteknõsökön és a nevezetessé vált tizenháromféle Darwin-pinty birodalmán, valamint az egzotikus növényvilágon keresztül.
Az egyedülálló moziélmény a Galápagos szigetcsoportot körülölelõ óceán nagyrészt ismeretlen, mély vizeibe is elvisz s megmutatja a vulkanikus eredetû szárazföld különleges, sok tekintetben egyedülálló növény- és állatvilágát, ami az IMAX-technológia révén szintén "kézzelfoghatóvá" válik. A nézõ körül zajlik a mélyvizek élõvilága, olyan növényeket és állatokat is "megérinthet", amelyekkel a legtöbb, helybe látogató turista sem találkozik.
A kiváló kutatógárdából és filmkészítõkbõl álló csapat munkáját nagy mértékben segítette a korszerû technikai háttér: a Harbor Branch Oceanográfiai Intézet kutatójármûve, a Seward Johnson anyahajó és a csúcstechnológiával felszerelt Johnson tengeralattjáró. Így olyan "eredeti" felvételek is készültek, amelyek azokat a mintegy 200 évvel ezelõtti, "õsidõket" idézi, amikor Darwin is járt a Galápagoson.
A Galápagos film elõkészületeihez a producerek: Peter Guber, Al Giddings és Barry Clark létrehozták a Mandalay Media Arts elnevezésû szervezetet. Az IMAX 3D produkcióval - Barry Clark szavaival élve - arra törekedtek, hogy egy emocionálisan is megnyerõ, élethû filmet készítsenek, amely nemcsak egy természettudományos kalandra viszi el a nézõt, hanem - az egyedülálló 3D-s technika révén - drámai helyzeteket is teremt.
A 3D-s technológiával filmezve nagyon sok technikai kihívással kellett szembenézniük, így például a háttér és az elõtér megválasztása, a lencsék fókuszának állítása különleges odafigyelést igényelt, magyarázta Al Giddings, aki társrendezõként a film operatõre is.
A legnagyobb kihívást az IMAX 3D-s kamera víz alatti használata jelentette, annak megoldása: hogyan lehet egy 770 kilogramm tömegû, háromdimenziós filmet készítõ eszközzel a víz alatt manõverezni úgy, hogy a természeti környezetet élethûen adják vissza felvételek. Úgy kellett mozgóképeket készíteni, hogy közben figyelni kellett a cápákra és más, a vízben élõ állatokra, miközben négy-öt ember segítségére is szükség volt ahhoz, hogy a kamera a legjobb felvételi pozícióba kerüljön. Sõt, a kamera méreteibõl adódóan - a víztõl és a mélység nyomásától védõ nagy tárolóegység mûködtetéséhez, mozgatásához - összesen 10 ember együttes munkája kellett: nemcsak vízbe helyezni a speciális filmfelvevõt, hanem azt egészen a tenger fenekére is le kellett vinni.
A víz alatti világ Galápagoson páratlan, máshol ilyennel nem lehet találkozni, értékelte teljesen megalapozottan Al Giddings, hiszen õ immár három évtizede az egyik legismertebb víz alatti felvételeket készítõ operatõr, aki nem véletlenül futott be e téren legendás karriert.
A galápagosi helyszín választását indokolta az is, hogy - a 3D-s IMAX-technológia révén - a film nézõje betekintést nyerjen az evolúciós ismeretek, folyamatok világába, jegyezte meg Laurence P. O’Reilly producer, aki együtt dolgozik a Smithsonian Intézet Nemzeti Természettudományi Múzeumával. Hozzátette még, hogy az IMAX Experience® élmény azért is különleges, mert olyan természettudományos mélységekbe és magasságokba kalauzol el, ahova a hétköznapi ember soha nem juthat el.
"time is not money"
