információ:
vissza a rövid leíráshoz
bővebb info
A rendezõ, Jean-François Richet
A projekt eredete
Miért pont Thomas Langmannal és Vincent Cassellel szövetkezett a filmre?
Sok ember dédelget magában valamilyen képet Mesrinerõl. Sokan valamiféle Robin Hoodnak látják, ami nem volt, mások pedig egyszerû gyilkosnak, ami szintén túl leegyszerûsítõ. Hármunknak hasonló elképzelése volt arról, hogy megmutassuk az élete napfényes és árnyékos oldalait egyaránt és semmit ne titkoljunk el az életébõl.
Egy Mesrinerõl forgatott film nagyon ambíciózus projekt, nem igaz?
A két részbõl álló filmek nagyon ritkák, és egy egészen rendkívüli szereplõgárdát is sikerült összeszednünk. Vincent Cassel, Mathieu Amalric, Gérard Lanvin, Cécile de France, Ludivine Sagnier, Gérard Depardieu, Gilles Lelouche, Samuel Le Bihan... Ráadásul õ egy nagyon ellentmondásos személyiség volt, akit mindenki szeme láttára végeztek ki Párizs utcáin.
Hogy jött a képbe Abdel Raouf Dafri forgatókönyvíró?
Szerettem volna vele dolgozni, mivel a mûveit strukturálisan nagyon jól átgondoltnak találom. Mindketten nagyon hasonló nézõpontból figyeljük a dolgokat, és jól megértettük egymást. Elolvastunk minden könyvet, minden cikket, beszélgettünk a szemtanúkkal... Ebbõl a sok információból aztán összeraktuk a forgatókönyvet figyelve arra, hogy megtaláljuk a kulcsmomentumokat az élettörténetében.
Jacques Mesrine karaktere
Mit jelent Önnek Mesrine?
Egy becsületes ember, aki mindig betartja a szavát. Ez jut róla elsõre eszembe. Egy ember, aki az álmaiban élt. Egy rendkívül bonyolult figura, akinek az egyik beceneve épp "az ezerarcú férfi" volt. Öröm is egy ilyen komplex karakterrel dolgozni, ugyanakkor nehéz is. Még ennyi idõ után is fedezek fel új dolgokat vele kapcsolatban. Középosztálybeli gyerekként nem akart gyárakban robotolni, inkább ott kereste a pénzt, ahol az van: a bankokban. Õ egy olyan gengszter akart lenni, akit megbecsülnek, így megvolt a saját útja. Megvolt a maga elképzelése az üzletrõl, ahol saját magának olyan szerepet szánt, mintha egy Gary Cooper-filmbõl lépett volna ki. Nagy hatással volt rá az algériai háború, mint a generációja sok más tagjára is.
Szerették a nõk?
Egy igazi, mélyen romantikus alak, aki számtalan forró szerelmes levelet írt Jeanne Schneidernek (Cécile de France).
Volt saját rablóstílusa?
Szeretett egymás után több bankot kirabolni. Az egyik helyszínen bevárta a rendõrszirénák hangját, és ment pár sarokkal arrébb kirabolni egy újabbat.
Manipulátor volt?
Nem, õ egy nagyon karizmatikus férfi volt. Nem volt szüksége manipulációra. Mindenki rendkívül intelligensnek és kedvesnek írta le.
Szeretett provokálni?
Igen, mert egoista volt. Az elsõszámú közellenségnek lenni és interjút adni a Paris Matchnak, miközben Franciaország összes rendõre Téged üldöz: igen, ez provokáció.
Lázadó volt?
Vérbeli lázadó. Olyanokat mondott, hogy "nem szeretem a törvényeket, mivel a gazdagoknak találták ki õket", vagy "nem szeretem a kormányt" és "nem szeretem a maximális biztonságú helyeket".
Az élete szinte filmért kiáltott.
Így alakította az életét, amiben a mozinak amúgy is nagy szerepe volt. Szerette volna magát filmben látni. Remélem elégedett lenne azzal, amit csináltunk. Könnyen barátkozott. Imádott fõzni. Egyszer, amikor elrabolt egy milliomost, saját maga fõzött neki. Aztán mégis úgy végezte, mint egy kutya. Tényleg megtehet egy törvénytisztelõ állam ilyesmit valakivel?
Mesrinebõl mítosz lett?
Sokat fáradozott azon, hogy megteremtse a saját legendáját. Rendkívüli személyiség volt. Tehetséges és karizmatikus volt. Volt néhány hihetetlen akciója, és tudta használni a médiát.
A halála hozzájárult ehhez?
Persze. A halála miatt válhatott legendává. Nagyon komplex, mély karakter volt. Engem ennek az embernek az érzelmei érdekeltek igazán, aki alig néhány mérföldre halt meg attól a helytõl, ahol született, és kutya módjára lõtték agyon az autójában.
Rendezés
Ellentmondásos történet?
Mindenképpen. Gyilkosság volt vagy nem? Volt figyelmeztetés vagy nem? Ez egy Clichy-i kisember története, akibõl Franciaország elsõ számú közellensége vált. Egy ember, aki kinyílt az õt körbevevõ világ számára, akit levadásztak és besétált a saját csapdájába.
Mûvészfilmnek vagy zsánerfilmnek tekinthetõ?
A kettõ ellentétes lenne egymással? Nem hiszem. Csak attól mûfajfilm lenne, hogy gengszterekrõl szól? Nem valamilyen zsáner szabályai szerint építkeztünk, hanem azt figyeltük, mi szolgálja leginkább a karakter bemutatását. Igen, van benne akció, humor és romantika.
Hogyan kötötte össze a két filmet?
Az elsõ film vége Mesrine ártatlanságának végét is jelzi. A második filmre Mesrine is tudja, hogy semmi romantika nincs a bûnözésben, így már tudatosan válik Franciaország elsõ számú közellenségévé. Franciaországban szeretjük az olyan embereket, akik mernek nemet mondani. A mai Franciaország ellenállások és tiltakozások sorozatával jött létre. Mesrine egy igazi anarchista, egy disszidens. A második rész már jóval õrültebb, kicsit olyan, mint valami háborús film. Az elsõ film inkább a háború stratégiájának megálmodásáról szól. Neki nem volt elkülönülõ nyilvános és magánélete. A két személy egy volt.
Sokáig tartottak az elõkészületek?
Másfél év volt a forgatókönyv megírása és a helyszínkeresés, majd ezután kilenc hónapig forgattunk. Több száz helyszínünk volt. Igyekeztem mindig az eredeti helyszíneket használni, amikor csak lehetséges volt.
Vincent Casselrõl
Vincent Cassel egyértelmû választás volt a szerepre?
Ha õ nem vállalta volna, el se készítem a filmet. Teljesen magáévá tette a szerepet, fizikailag is tökéletesen átalakult. Rendkívüli színész. Tizenöt éve ismerem õt, de forgatás közben el is felejtettem azt a Vincentet, akit ismerek.
A fizikai megjelenésén kívül a gesztusait és a beszédstílusát is leutánozta? Vagy egy saját interpretációját adta elõ a karakternek?
Nem akartuk egy az egyben másolni õt. A lényeg az érzelmek átadásán volt. Vincent maga dolgozta ki a figurát színészként, és nem utánzásra próbált építeni.
Együtt alkották meg a filmben látható figurát?
Fantasztikus együttmûködés volt köztünk. Õt másképp filmeztem, mint a többieket. A technikai stábnak kellett igazodni hozzá, és nem fordítva. Az elsõ részben még keresi önmagát, így a keret jóval keskenyebb. A második részben Mesrine már teljesen betölti a teret.
A színészekrõl
Szeretek színészekkel dolgozni, és ezúttal a francia színjátszás krémje állt rendelkezésemre. Olyanok voltunk, mint egy kisebb színtársulat.
Janou szerepére egy erõs és kemény nõre volt szükségem, aki totális szimbiózisban van Mesrinnel, és ezt Cécile de France-ban találtam meg. Ahogy megláttam, tudtam, hogy õ lesz az. Ludivine Sagnier lett Sylvia, aki az utolsó nõ volt az életében. Szerette õt. Szerelmes leveleket írt neki, mint a tinédzserek, sõt még kínos költészeti próbálkozásai is voltak. A vérével fizetett meg érte. Ludivine megmutatta nekem Sylvia összes félelmét, sõt a kivégzés pillanatában az õrületét is. Amikor száz százalékot akartam tõle, õ kétszázat nyújtott.
Sofiát, Mesrine gyermekeinek anyját Elena Anaya játszotta. Sok olyan jelenete volt, ahol meg kellett próbálni visszatéríteni a férfit a tiszta útra. Elena kétségtelenül egyike a film nagy felfedezéseinek.
Sarah (Florence Thomassin alakításában) egy prostituált, akivel Mesrine elvesztette a szüzességét. Boszorkányos hangja van. Évek óta ismerjük egymást, és tudtam, hogy most lesz rá szükségem.
Mathieu Amalric játssza az elképesztõen intelligens François Besse-t. Rejtõzködõ, nem tapad vér a kezéhez, atlétikus alkat... Pont az ellentéte az életet nagy kanállal habzsoló Mesrine-nek. Nagyon furcsa duót alkotnak együtt. Ez egy nagyon fizikális szerep, és Mathieu hihetetlenül hihetõ benne. Néhány másodperc alatt mászott le a La Santé börtön 35 láb magas faláról.
Gérard Depardieu játssza Guidot, aki protezsálja és a ranglétrán felfelé tolja Mesrinet, és megvédi õt más maffiózóktól. Afféle pótapa karakter. Gérard nagyon sokat tudott az események történelmi és politikai kontextusairól. Egy információs kincsesláda az a pali.
Roy Dupuis, egy kanadai sztár alakítja Jean-Paul Merciert, aki egy Mesrinenél sokkal véresebb kezû gengszter, akivel hõsünk egy alkalommal szövetkezik.
Gilles Lelouche játssza Pault, Mesrine gyerekkori barátját. Õ vezeti be gengszterünket a párizsi éjszakai életbe. Megmutatja neki a nõket, a szerencsejátékokat...
Samuel Le Bihan alakítja Michel Ardouint. Õ egy vérbeli gengszter, aki abban különbözik a többiektõl, hogy nagyon-nagyon hosszú ideig tudott együtt dolgozni Mesrinenel. A szerepre olyasvalakire volt szükségem, aki fel tud nõni Mesrine mellé. Vincenthez hasonlóan õ is 17 kilót hízott a szerep kedvéért. Lenyûgözõ.
Charlie Bauer figurája Gérard Lanvinért kiáltott. Charlie politikus alkat. Õ nem gengszter. Olyasvalaki õ, aki nagy hatással volt az életemre. Nagyon sok dolgon esett át. Szerette Jacquest. Gérard Lanvin nem játssza Charliet. Õ maga Charlie.
Broussard felügyelõ (aki elkapja Mesrinet) szerepére egy nagyon jó színészre volt szükségem, Olivier Gourmetnél pedig nem nagyon találhatnék jobbat.
Minden karaktert szeretek. Nem állítom, hogy jó dolgokat tesznek. Nem magasztaljuk fel õket, de megmutatjuk a cselekedeteiket.
Vincent Cassel mint Jacques Mesrine
Szereti a nõket, a fegyvereket, a bankokat és a dicsõséget. Franciaországban és Kanadában is az elsõ számú közellenségnek kiáltják ki, így õ lesz korszakának leghíresebb gengsztere. Szereti a mozit, sõt az életét a filmek mintájára alakítja. Megalkotja a saját eposzát a romantika és a kegyetlenség határvonalán.
A kilenc hónapos forgatás
Elõször hét éve beszélt nekem Thomas Langmann a projektrõl. Ez volt életem leghosszabb forgatása, egy igazi maraton. Attól féltem, hogy idõközben elfogy az energiám, és nem fogom tudni végig fenntartani ugyanazt a tüzet. De Mesrine élete annyira gazdag volt, hogy el is feledkeztem az idõrõl. Az utolsó csapó elhangzása után szörnyû fáradtság lett rajtam úrrá. El sem tudtam hinni, hogy vége.
Legenda és valóság
Sok olyan helyen jártunk, ahol Mesrine a valóságban is megfordult, és az emberek odajöttek hozzánk, hogy meséljenek róla. Az exfeleségei, volt társai és az õt üldözõ rendõrök tollából összesen tizenöt könyv íródott az életérõl. Gyorsan rájöttünk, hogy mindegyik változtat kissé a történeten, és Mesrine karakterén is. Mi lehet az igazság? Mi a kitaláció? Nehéz rájönni. Ez történik a nagyon népszerû emberekkel, akik legendává válnak.
Két nagyon különbözõ film
Bár a két film megtartja a kontinuitást Mesrine életében, mégis eltérõ stílusban készültek. Jean-François Richet nem ugyanazt a technikát használta a felvételükkor, és más periódusban is játszódnak. Az ötvenes és hatvanas évek nem hasonlítanak a hetvenesekre. Az autók, a frizurák és a zenék is változtak, de az emberek viselkedése se maradt a régi. Az elsõ film egy fiatalemberrõl szól, aki saját magát keresi, a második pedig egy érett férfirõl szól, aki már tisztában van a céljaival, és tettei lehetséges következményeivel. Az elsõ inkább zsánerfilm, egy jó krimi. A második már inkább egy pszichológiai thriller egy férfiról, akinek élete paranoiában telik.
Az ezerarcú férfi
Amikor Mesrine menekült, gyakran kénytelen volt álruhát ölteni, és innen is ered az ezerarcú férfi becenév. Egy megváltozni szeretõ színész számára ez abszolút izgalmas kihívás, de csapda is egyben. Nem akarod elveszíteni a karaktert azáltal, hogy mindig álruhába bújtatod. A fodrászok és sminkesek nagyon sokat dolgoztak azon, hogy ezek az átalakulások jók legyenek, és megfeleljenek az adott korszaknak.
Huszonkét kiló felszedése
Mindig tudtam, hogy a szerep eljátszásához jó néhány kilót kell felszednem, csak azt nem tudtam, hogy ez mennyire megváltoztat mindent. Huszonkét kilóval nehezebben másképp játszol, mint azelõtt. Másképp mozogsz, másképp jársz, másképp lélegzel és másképp beszélsz. Minden más lesz. Nemcsak látni lehet azt a huszonkét kilót, hanem hallani is. Négy hónap alatt híztam fel a forgatás elõtt, és a kilenc hónap alatt le is fogytam. Fordított idõrendben haladtunk, mivel tudtam, hogy forgatás közben a stressztõl mindig fogyni szoktam. Még ha volt is orvosi és szakértõi segítségem is hozzá, most sanyargattam meg a testemet utoljára ennyire egy szerep kedvéért.
A színészkollégák
A 150 forgatási napból talán csak egy vagy kettõ volt, amikor nem voltam jelen. Non stop taposómalom volt. Ennek köszönhetõen a többi színész is folyamatosan jelent meg körülöttem. Ez sokat segített, mivel mindegyikük új energiákat hozott magával. Azt mondják, hogy egy színész játéka nagyban függ a partnerétõl, és ez Mesrinere is igaz volt, akire nagy hatással voltak a társai.
Jean-François Richet
Mint a legtöbb nagynak, neki is abban áll az erõssége, hogy tudja mit, vagy mit nem akar, ugyanakkor nyitott az õt körülvevõ világra és az új ötletekre. Ha valaki ilyesmivel áll elõ, mindig adott idõt a dolog átgondolására. A kilenc hónapos forgatás alatt egyszer sem szított feszültséget köztünk. Megvan a tapasztalata, a stílusa és átlátja a filmtörténetet. Mindenre kíváncsi, és mivel vágóként is dolgozik, a legapróbb technikai részletekre is ügyel. Olyan ember, akivel igazi öröm együtt dolgozni.
Thomas Langmann
Thomasban minden megvan, amire egy jó rendezõnek vagy egy régimódi producernek szüksége van. Akaratos, harcias, elsöprõ erejû, kicsit õrült figura. Mesrine az õ filmötlete volt még valamikor a régmúltban, talán még iskolás korában, ezért mély érzelmi szálak fûzik a projekthez. Ez a film elsõsorban az álma.
Idõrend
1936
Jacques Mesrine megszületése Clichyben. A szülei kékgalléros munkásemberek.
1956
Bevonulás a seregbe az algériai háború idején, ahonnét három év múlva szerelik le kitüntetéssel.
1961
Házasságra lép Maria de la Soledaddal (õ inspirálta a filmbéli Sofia karakterét), akitõl három gyermeke születik, de 1965-ben elválnak.
1962
Elsõ bebörtönzés rablásért.
1966
Elsõ találkozás nõi alteregójával, Jeanne Schneiderrel, akivel Kanadába szöknek.
1969
Egy Quebeci milliárdos elrablása. Mesrine és Schneidert megvádolják egy hotelalkalmazott meggyilkolásával, de késõbb felmentik õket a vád alól.
1969
A párost letartóztatják Texasban, ahonnét kiadják õket Kanadának. Tíz-tizenöt évnyi letöltendõ börtönbüntetésre ítélik õket.
1972
Mesrine megszökik a börtönbõl, ahová tizenöt múlva visszatér, hogy kiszabadítsa társait. Ezután kapja meg Kanadában az elsõszámú közellenség címet. Még kirabol néhány bankot, mielõtt Venezuelába menekülne.
1972
Visszatérés Franciaországba.
1973
Az elsõ letartóztatás, mielõtt zseniálisan megszökik a bíróságról, a saját bíróját ejtve túszul. Broussard felügyelõ aztán újra elfogja, akit pezsgõvel fogad. Ezután Franciaországban is elsõ számú közellenséggé válik.
1977
Megjelenik a Halálos ösztön címû önéletrajzi könyve, amit a börtönévei alatt írt. Elhíresült tárgyalás Párizsban, ahol Mesrine jókedvûen bohóckodik a médiának, mielõtt húsz évnyi börtönre ítélik.
1978
Megszökik a Santé börtönbõl François Besse társaságában. Megtámadja a Deauville Casinót. Elsõ találkozás Sylvia Jeanjacquottal, akivel Olaszországba majd Londonba utazik. Megkísérli elrabolni Petit bírót.
1979
Egy Leliévre nevû milliárdos elrablása. Egy Tilier nevû újságíró elrablása, akit holtan hagyott hátra. Mesrine nagyot robban a médiában azáltal, hogy interjúkat ad és hagyja magát fényképezni. A rendõrség külön Anti-Mesrine alakulatot hoz létre.
1979.11.02
Mesrinet Párizs központjában lövik agyon a nyílt utcán Broussard emberei. Barátnõje, Sylvia is súlyosan megsérül.
"time is not money"
