információ:
vissza a rövid leíráshoz
bővebb info
Franciaország német megszállásának elsõ évében Shosanna Dreyfus (Melanie Laurent) családját lemészárolja Hans Landa náci ezredes (Christoph Waltz). Hajszál híján Shosanna is áldozatul esik. A lány Párizsba menekül, és álnéven egy mozi tulajdonosa lesz.
Valahol máshol Európában Aldo Raine hadnagy (Brad Pitt) amerikai zsidó katonákból alakulatot szervez, hogy könyörtelen büntetõakciókat hajtsanak végre. A németek brigantyknak nevezik el õket. Raine csapatához csatlakozik egy német színésznõ, Bridget von Hammersmark (Diane Kruger), aki valójában kém, és az a küldetése, hogy levadássza a Harmadik Birodalom vezetõit. A hõsök sorsa egy moziban fonódik össze, ahol Shosanna saját bosszúját forralja.
Elsõ fejezet: A forgatókönyv
A Becstelen Brigantyk hosszú idõn át érlelõdött. Legjobb, ha errõl a folyamatról Quentin Tarantino barátai és kollégái számolnak be. A film címét egyébként Enzo Castellari 1978-as Becstelen Brigantik címû alkotásától kölcsönözte Tarantino.
Castellari jutalmul kapott egy kis meglepetés-szerepet a filmben. - Fontos hangsúlyozni, hogy nem remake-rõl van szó! - figyelmeztet az olasz rendezõ. - A Becstelen Brigantyk teljesen Quentin agyszüleménye, az én filmem csak a kiindulópont volt.
Lawrence Bender producer legalább tíz éve hallott elõször a brigantykról, amikor Tarantino az irodájában részleteket olvasott fel neki a készülõ forgatókönyvbõl. - Totál kész voltam tõle, alig vártam, hogy hozzákezdhessünk a munkához - emlékszik vissza a producer. A forgatás kezdete azonban még odébb volt, mert a történet számos átalakuláson ment át. Ahogy múltak az évek, cselekményszálak jöttek és mentek, és bár a cím ugyanaz maradt, Tarantino hol azzal kacérkodott, hogy tévés minisorozatot készít az ötletbõl, hol arra gondolt, hogy esetleg regény formájában bontakoztatja ki.
A forgatókönyvnek közben híre ment, különbözõ változatokban felbukkant imitt-amott. Eli Roth, aki Donny Donowitz brigantyt alakítja, így emlékszik vissza: - Elõször 2004 decemberében találkoztam a Becstelen Brigantykkal, amikor Quentin elõadta az egész Hitler-monológot. Elõször voltam szemtanúja annak, amit Quentin Tarantino Színháznak hívok: ilyenkor felolvassa a forgatókönyvet, és eljátssza az összes karaktert. Aztán évekig úgy volt, hogy Quentin idõnként felhívott, és örömmel újságolta, hogy megint kész van egy jelenet a Brigantykból. De késõbb elaludt a dolog, mert a Halálbiztoson kezdett el dolgozni. Vagy másfél éve viszont közölte: most már tényleg be akarom fejezni a Becstelen Brigantykat.
A forgatókönyv végleges változata 2008. július 8-án készült el. Aki csak elolvasta, igencsak meglepõdött. Tarantino tudja, miért: - A film minden fejezete más mûfajban és stílusban készült. Az eleje például spagetti-western, de második világháborús környezetben.
Greg Nicotero maszkmester, aki a Kutyaszorítóban (Reservoir Dogs) óta Tarantino állandó munkatársa, az elsõk között olvasta a forgatókönyvet. Nem azzal találkozott, mint amire számított. - Azt hittem, majd hatalmas csatajelenetek lesznek benne, folyik a patakvér, a gránátok darabokra tépik az embereket, de Quentin egészen más irányba ment. Elképesztõ volt, milyen részletesen kidolgozott mindent, hogy a film teljesen hiteles legyen.
A forgatókönyv azért is meglepett mindenkit, mert a történelmi és kitalált karakterek a lehetõ legtermészetesebb módon szerepelnek együtt a Tarantino által megálmodott alternatív univerzumban. - Már a forgatókönyv elsõ mondata eligazít: Volt egyszer, hol nem volt egy nácik által megszállt Franciaország - folytatja Nicotero. - Azaz tündérmese Tarantino stílusában elõadva.
Tarantino azt mondta, hogy a 2009-es Cannes-i fesztiválra kész akar lenni a filmmel, ami lehetetlen vállalkozásnak tûnt. - Tizennégy hetünk maradt az elõkészítésre, aztán el kellett kezdenünk forgatni - meséli Bender. - A leghátborzongatóbb az volt, hogy a szereplõválogatással és a stáb összeállításával is készen kellett lennünk még azelõtt, hogy aláírtuk volna a szerzõdéseket a produkció finanszírozásáról.
Második fejezet: A szereplõválogatás
A Becstelen Brigantyk szereplõválogatása egyszerre kezdõdött meg Párizsban, Berlinben és Los Angelesben. A produkció a karakterek nemzetiségének megfelelõ országokból kérte fel a színészeket. - Ilyen még nem volt, de biztos vagyok benne, hogy a nemzetközi közönség imádni fogja - mondja Henning Molfenter társproducer, aki a berlini Babelsberg Studiót képviselte a stábban. - Ez újabb lépés a nemzetközi mozi kialakulása felé.
Brad Pitt volt az elsõ színész, akit felkértek. Aldo Raine hadnagyot játssza a filmben. Tarantino Franciaországba repült, hogy találkozzon vele. - Csodálatos színész! - mondja a rendezõ. - Már régóta szerettünk volna együtt dolgozni, és ez volt a tökéletes alkalom. Senki mást nem tudtam elképzelni a szerepre.
Diane Kruger Bridget von Hammersmarkot alakítja. A színésznõ Németországban nõtt fel, és Párizsban él. Nagyon jó ötletnek tartja, hogy Tarantino nemzetközi színészcsapatot válogatott össze. - Becsülöm, hogy volt mersze meglépni ezt. Minden nyelvnek más a dallama, amit jó hallani, és vicces, hogy az emberek nem értik egymás beszédét.
Kruger izgalmasnak találta, hogy Tarantino alternatív történelmet írt, és ebben kellett eljátszania egy karaktert. - Bridget nagyon klassz nõ. A negyvenes évek német mozisztárja, az UFA olyan legendáihoz hasonlít, mint Marlene Dietrich vagy Hildegard Knef. Abban különbözik tõlük, hogy õ nem emigrált a háború alatt, amiért a németek nagyon hálásak neki. Jól kijön a náci rezsimmel, valójában azonban az angolok kémje.
Daniel Brühl is az elsõk között szerzõdött le a filmre. A háborús hõsbõl filmsztárrá lett Fredrich Zollert alakítja. - Kedves és jóképû, imádja a mozit. Jól föl kell kötnie a gatyáját, hogy megkaphassa Shosannát. Nehezen viseli, hogy a lány olyan csúnyán bánik vele, és semmilyen érzelmet nem táplál iránta.
Tarantino nem tagadja, hogy a karaktert Audie Murphy története inspirálta, aki az európai hadszíntéren szolgált a második világháború alatt, és az összes fontos katonai kitüntetést megkapta, késõbb pedig filmsztár lett.
Brühl Párizsba utazott, hogy együtt próbáljon a Shosanna szerepére esélyes francia színésznõkkel. Nyilvánvaló volt, mennyire összeillõ párt alkotnak Melanie Laurant-nal. A színésznõ 2008-ban rendezõként Arany Pálmát nyert Cannes-ban legjobb rövidfilm kategóriában, elõtte egy évvel pedig Cesart (a francia Oscart®) mint a legígéretesebb színésznõ.
- Shosanna a forgatókönyv minden változatában fontos karakter volt - folytatja Tarantino. - Eredetileg elég nagy szemétládának képzeltem el, de aztán rájöttem, hogy ezt a figurát már láthattuk a Menyasszony személyében a Kill Billben. Ahogy alakult a sztori, az egyik legnagyobb koncepcióváltás az lett, amikor rendes kislányt csináltam Shosannából.
Bár a szereplõválogatás nagyon jól haladt, Tarantino aggódott, hogy nem talál megfelelõ színészt Hans Landa szerepére. Christoph Waltz azonban teljesen levette lábáról a rendezõt. - A meghallgatáson Quentinnel olvasták a dialógusokat - emlékszik vissza Bender. - Egyszer csak egymásra néztünk, és láttuk egymás szemében, hogy megvan az emberünk.
A többi brigantyt ezek után gyorsan sikerült felsorakoztatni. Til Schweiger játssza Hugo Stiglitzet. A német sztár régi rajongója Tarantinónak, olyannyira, hogy elsõ produkciós cégét, a Mr. Brown Companyt a Kutyaszorítóban egyik karakterérõl nevezte el.
Tarantino szólt Eli Rothnak, hogy neki szánja Donowitz szerepét. A forgatókönyvíróként, rendezõként (Motel - Hostel) és színészként is jeleskedõ Roth akkor még nem olvasta az egész forgatókönyvet, és azt hitte, csak kis szerepet kapott. - Arra számítottam, hogy csak annyi dolgom lesz, mint a Halálbiztosban, aztán amikor végeztem a forgatókönyvvel, a fejemhez kaptam: te jó ég, ez az egyik fõszerep!
Omar Doom és Michael Bacall, akik szintén szerepeltek a Halálbiztosban, már a szereplõválogatás végén csatlakoztak a csapathoz. - Két héttel a forgatás kezdete elõtt tudtam meg, hogy én is briganty leszek - meséli Doom. - Nem csodálkoztam, elvégre a Halálbiztosban is amolyan brigantyféle voltam.
Gedeon Burkhard német színész, aki Wilhelm Wickit játssza, nyolc évet várt arra, hogy briganty lehessen. - Kilenc éve Bécsben találkoztam elõször Quentinnel - emlékszik vissza Burkhard. - Aztán Los Angelesben is összefutottunk, és mesélt egy második világháborús filmrõl, amiben van egy katona, aki két nyelven tud, ezért tolmácskodni szokott. Azt mondta, ezt a karaktert én játszhatnám. Aztán évekig nem történt semmi. Tavaly meghallottam, hogy Quentin Németországban van, és szereplõket keres. Napokig tûkön ültem, és vártam, hogy felhívjon. Hívott, elmentem a meghallgatásra, és megkaptam a szerepet. Azóta nem lehet letörölni a vigyort a képemrõl!
Ahogy összeállt a csapat, Tarantino azonnal eligazítást tartott. Azt mondta nekik: - A brigantyk olyanok, mint az elszánt, kétségbeesetten harcoló apacsok. Lélektani gerillaháborút vívnak a nácik ellen.
Harmadik fejezet: Az elõkészületek
A Becstelen Brigantyk ötletes jelmezeit Anna Sheppard álmodta meg. A jelmeztervezõ kezdetben nem volt biztos benne, hogy megint második világháborús projektben kellene dolgoznia, hiszen jócskán megismerte ezt a mûfajt: korábban az HBO Elit alakulatának (Band of Brothers), tervezett uniformisokat, elõtte pedig A Zongorista (The Pianist) és a Schindler Listája (Schindler’s List) stábjának volt tagja. Ám miután elolvasta a Becstelen Brigantyk forgatókönyvét, rájött, hogy ezúttal egészen másként közelítheti meg a korszakot.
"Éreztem, hogy most sokkal szabadabban dolgozhatok, elengedhetem a fantáziámat - mondja Sheppard. - A többi háborús filmben már kellõ rutint szereztem, és erre alapozva indulhattam el más irányba."
Diane Kruger nagyon boldog volt, hogy a La Louisiana-jelenetben viselt ruhája tökéletesen illett az általa megformált karakterhez. - Nem akarja fölhívni magára a figyelmet, de mégiscsak filmsztár, ezért egy kis tollas kalapot visel és egy tökéletesen szabott kosztümöt. Nagyon vicces, ha valaki azt hiszi, hogy ilyen gyönyörû ruhában észrevétlen tud maradni.
Sheppardnek Julie Dreyfus személyisége is ihletet adott. - Julie gyönyörû, és tudja, hogyan kell egy ruhát viselni. Mindig van rajta valami állati: szõrme vagy krokodilbõr táska vagy leopárdmintás kalap. Ezzel fejezzük ki a karakter, Francesca Modino kegyetlen oldalát.
Churchill, Goebbels és Hitler maszkjának elkészítése komoly feladatot jelentett Greg Nicotero make-up mester számára. Amikor elõször találkozott Tarantinóval, megmutatta neki Goebbels és az õt alakító Sylvester Groth képét, s elmagyarázta, milyen változtatásokra van szükség a színész arcán.
"Martin Wuttke, aki Hitlert játssza, csak színpadon alakította eddig a Führert, ezért nem volt hozzászokva az arcprotézishez - mondja Nicotero. - Szilikonorcákat kapott, meg állat és orrot is, parókát adtunk rá, és kontaktlencsét viselt. Érdekes volt figyelni, ahogy lassan Hitlerré változott."
Mike Myers szinte minden filmjében arcprotézist visel, ezért nem jelentett neki újdonságot, hogy külsõleg is át kell alakulnia Fenech tábornokká. - Mivel nagy gyakorlata van, még tanácsokat is tudott adni - folytatja Nicotero. - Mike részt vett a karakter megtervezésében, és közben kitalálta, milyen is ez a tábornok.
Negyedik fejezet: A forgatás
"Berlinben olyan stúdiókban forgattunk, amelyekbõl csak úgy áradt a történelem szaga - meséli Bender. - Ott készült a Metropolis és a Kék Angyal meg a Hitler-korszak filmjei is. Hátborzongató érzés volt, de különös energiát is adott. Ott dolgoztunk, ahol Goebbels propagandafilmjei készültek."
A cselekmény gyökeres fordulatot vesz, amikor a nácik megskalpolására fölesküdött kommandósok megtudják, hogy küldetésük megváltozott: az új cél a Harmadik Birodalom megdöntése. Minderre a La Louisiana pincekocsma szûk terében kerül sor. A nagyon fontos jelenetsort három hétig forgatták, miután két és fél hétig próbáltak. Tarantino nem gyõzte hangsúlyozni, mennyire szívén viseli a dolgot. - Ez a jelenetsor megfelel a Kutyaszorítóban raktáros jelentének, csak sûrítettebb - mondja.
"Mire nekiláttunk forgatni, úgy éreztem magam, mintha színdarabban szerepelnék - emlékszik vissza Kruger. - Betéve tudtam az összes dialógust, álmomban is felmondhattam volna. Már minden a helyére került. Quentin többek között azért is nagy rendezõ, mert akkor is figyel rád, ha csak a háttérben vagy. Tudod, hogy nem játszhatsz akárhogy, és nem is akarsz, mert azt szeretnéd, hogy Quentin tiszteljen mint színészt. Márpedig õ nagyon meg tudja becsülni a színészeit.
A La Louisiane-jelenet valószínûleg a film egyik legemlékezetesebb része - folytatja a színésznõ. - Itt fonódik össze Brad cselekményszála az enyémmel. Már tudom, kicsoda Brad, követtem Shosannát is, tudom, hogy mire készül, és most a La Louisianában összeáll a kép. Már megvan a nagy terv, de hirtelen minden összeomlik, és elõ kell venni a B tervet."
A film utolsó jeleneténél nagy szükség volt Jeff Dashnaw és Budd David kaszkadõrkoordinátorok szakértelmére: több mint 160 kaszkadõrt kellett betanítaniuk, akiket különbözõ európai országokból verbuváltak. A jelenetet részben az egyik babelsbergi stúdióban, részben egy szó szerint szénné égõ cementbányában vették fel. Több, mint száz kaszkadõr rohant elõ a lángoló épületbõl, lökdösve-tiporva egymást.
Quentin azt mondta: minél kevesebb a digitális trükk, annál jobb. Ezért fordultak Dashnaw-hoz, az egyik legprofibb kaszkadõrkoordinátorhoz. - Nem kapok gyomorideget, ha tûzzel kell dolgoznom, de azért tartok tõle - mondja Dashnaw. - Ez a legkomolyabb veszélyforrás a szakmánkban, mert az a tapasztalatom, hogy tûz esetében nincs kis baleset. Ha baj van, akkor biztos, hogy tragédia történik.
Omar és Ali dublõr nélkül forgatták a veszélyes jelenetet. - Quentinnek az az elve, hogy minden annyira valódinak hasson a filmjében, amennyire csak lehet - mondja Eli. - Ha tûz van, legyen igazi tûz. Ettõl tud olyan klassz mozikat csinálni.
Film a filmben... Tarantino ismét meglepi a nézõket, ezúttal egy dokumentumfilm-paródiával, amelynek Nemzeti büszkeség a címe. A kis gyöngyszemet Eli Roth és öccse, Gabriel forgatta, fõszereplõje Daniel Brühl. A hétperces kisfilmben 120 beállítás látható, bár nem került be teljes hosszában a Becstelen Brigantykba. - Remélem, az egész rajta lesz a DVD-n - mondja Brühl. - Tényleg jól sikerült, és nagy poén, hogy zsidó rendezõ forgat náci propagandafilmet.
Epilógus
Roth így foglalja össze a Becstelen Brigantyk lényegét: - Olyan Tarantino-mozi, amit telenyomtak szteroidokkal meg speeddel. A történet a második világháborúban játszódik, mégsem háborús film. Gyors, feszült, izgalmas, rengeteg az akció és az erõszak, ahogy egy vérbeli Tarantino-filmtõl elvárható, de ezúttal olyasmit kap a nézõ, amit eddig még Quentinnél sem tapasztalt. Olyan bosszúmozi, ami a bosszú mellett a moziról is szól.
- Minden Tarantino-filmhez romantikus szálak fûznek, de ehhez különösen - mondja B.J. Novak, aki az egyik brigantyt, Smithson Utivich õrvezetõt alakítja. - Ez a legromantikusabb története, mert a mozi menti meg benne a világot. Romantikus és briliáns ötlet.
Végezetül szólaljon meg Tarantino is, mit tart a legfontosabbnak a filmben: - Természetesen azt, hogy a mozi ereje gyõzi le a nácikat. De nemcsak metaforikusan, hanem szó szerint is.
"time is not money"
