információ:
vissza a rövid leíráshoz
bővebb info
HOSSZÚ TARTALOM
Raymond Lohan, a munkájába belefáradt börtönõr 1981-ben az észak-írországi Maze fegyházban teljesít szolgálatot. Színhely a hírhedt H-blokk, ahol a köztársasági fegyencek tüntetése valóságos pokollá változtatja a börtönt rab és õr számára egyaránt.
Ebbe a közegbe kerül az új fogoly, Davey Gillen, és bár retteg, nem tartja közönséges bûnözõnek magát, megtagadja a rabruha viselését és csatlakozik a tiltakozáshoz. Mocskos celláján egy másik „non-konformista” fogollyal, Gerry Campbell-lel osztozik. Gerry, aki már hozzáedzõdött a Maze-beli élet szörnyûségeihez, segít Davey-nek eligazodni a fegyház mindennapjaiban, megtanítja, hogyan lopjon el kisebb tárgyakat, hogy lépjen kapcsolatba a külvilággal, és hogyan jutassa el az üzeneteket a H-blokk vezéréhez, Bobby Sands-hez a mise alatt.
A fegyenceket ráveszik, hogy elfogadják a börtön vezetõinek ajánlatát – ígéretet kapnak a civil ruha viselésére, amely jelentõs fordulat lehetne a megkülönböztetett státusz visszaszerzéséért folyó harcban – de kiderül, hogy csak nevetségessé akarják tenni õket a kiosztott „bohócruhákkal”. Kitör a lázadás, a rabok tönkreteszik a tiszta cellákat. A lázadást erõszakos, kegyetlen verésekkel és motozásokkal törik meg. Az erõszak a börtön falain kívül is terjed, egyetlen fegyõr sincs biztonságban, Raymondot pedig lelövik.
Bobby Sands találkozik Dominic Moran atyával. A kezdeti évõdés után Bobby bevallja, hogy õ fogja vezetni a következõ éhségsztrájkot, amit a köztársasági foglyoknak járó különleges jogok visszaszerzéséért indítanak. A beszélgetés szinte azonnal heves szócsatává fajul, amelyben egymásnak feszül az elítélt határozottsága, és az atya indítékokat, erkölcsöket illetõ kétségei. Bobby azonban hajthatatlan, és megkezdõdik a sztrájk.
Késõbb Bobby Sands vészesen romló állapota miatt kórházba kerül, ahol meglátogatják a barátai és a családja. Bobby lesz a tíz ember életét követelõ sztrájk elsõ áldozata.
A FONTOSABB ESEMÉNYEK KRONOLÓGIÁJA
1963: Terence O’Neill, Észak-Írország miniszterelnöke kísérletet tesz az észak-ír katolikus és protestáns közösségek közti gazdasági, szociális és politikai egyenlõtlenségek orvoslására.
1966. május-június: Lázadás és káosz követi a Somme-i csata és a húsvéti felkelés 50. évfordulójának kettõs ünnepét – a protestáns és katolikus közösségek próbakövei. Meggyilkolnak két katolikust és egy protestánst. Betiltják a „lojalista” Ulster Volunteer Force, azaz az UVF (Ulster Önkéntes Erõ) nevû szervezet mûködését.
1968. október 5.: Összecsapások a Northern Ireland Civil Rights Association (Észak-ír Polgárjogi Szervezet) és a derry-i Royal Ulster Constabulery (RUC, Ulsteri Királyi Rendõrség) között a polgárjogi felvonulások idején.
1968. október 9.: A belfasti diákok tüntetése után megalakul a People’s Democracy (Emberek Demokráciája) nevû politikai szervezet. Ivan Cooper és John Hume vezetésével öt különálló radikális csoportból létrejön a Derry’s Citizens’ Action Committee (Derry Polgárai Akciócsoport)
1969. március-április: Lojalista merénylõk helyi közmûhálózatokat támadnak meg, beleértve a víz- és áramszolgáltatást. Észak-Írország a hadseregtõl kér erõsítést, a második világháború óta elõször.
1969. július: A 67 éves Frances McCluskyt meggyilkolja egy RUC tiszt. Sokak szerint ez a „Troubles” („Balhék”), azaz az 1969-tõl nagyjából a ’90-es évekig tartó konfliktusos idõszak elsõ fontos halálesete.
1969. augusztus: Komoly felkelés robban ki Bogside-ban, Derry katolikus többségû kerületében – ez a „bogside-i csata”. Kétnapos szüntelen káosz után brit csapatok vonulnak fel Derryben és Belfastban. Augusztus 14. és 17. között Belfastban és környékén is lázadások törnek ki. Hét ember meghal, és házak százai válnak lakhatatlanná. Ismét a Brit Hadsereg kénytelen rendet teremteni.
1969. augusztus 19.: Az észak-ír és a brit miniszterelnökök, James Chichester Clark és Harold Wilson által elfogadott Downing Street-i Nyilatkozat kijelenti, hogy az egyenlõség, a törvény és a rendteremtés hiányosságait orvosolni fogják Észak-Írországban, illetve megerõsíti, hogy a terület nem válik ki az Egyesült Királyságból az emberek beleegyezése nélkül.
1969. december: A Sinn Fein és az Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) szervezetén belül is törések mutatkoznak. A Sinn Feinbõl kivált a Workers Party (Ír Munkáspárt), az IRA két szárnya a Hivatalos (Official) IRA (marxista vonal), illetve a Provizórikus (Provisional) IRA (mérsékeltebb, erõsen nacionalista vonal) lett.
1971. augusztus 9.: Internálás alkalmazása Észak-Írországban – a gyanúsított büntetése bírósági tárgyalás nélkül.
1971. szeptember: Az UVF összekapcsolódik egy másik lojalista paramilitáris szervezettel, az Ulster Defense Associationnel (Ulsteri Védelmi Szövetség, UDA).
1972. január 30.: A Véres Vasárnap – a polgárjogi felvonulás tüntetésbe torkollik, elfojtására a hadsereg beveti a Parachute Regimentet, azaz a különleges ejtõernyõs alakulatot. Tizenhárom embert a helyszínen lelõnek, egy késõbb belehal a sérüléseibe.
1972. február: Az Aldershot barakkok bombázásakor meghal hét ember, fegyverkezési mozgalom terjed az Egyesült Királyságban.
1972. március: Az Észak-ír Parlament (Stormont) feloszlik, a tartományt közvetlenül Westminsterbõl irányítják.
1972. május: A Hivatalos IRA fegyverszünetet jelent be, ezzel véget ér a katonai mozgalom. A Provizórikus IRA azonban az 1997-es fegyverszünetig folytatja a mozgalmat.
1972. július: A Véres Péntek: az IRA több bombát robbant Belfastban, kilencen meghalnak, további 130 civil megsebesül.
1972. december: Ketten meghalnak, 127-en megsebesülnek egy dublini robbantás során. A „Troubles” idején számos további merényletet követnek el az Ír Köztársaságban.
1973. június: Észak-ír Nemzetgyûlési választásokra kerül sor.
1973. december: Aláírják a Sunningdale-i Egyezményt, amely kísérletet tesz a „Troubles” befejezésére, rögzíti a belfasti hatalommegosztást a nacionalisták és az unionisták között.
1973.december – 1974. május: A hatalommegosztás elleni tiltakozás folytatódik, terjed az erõszak és a megfélemlítés, a májusi általános sztrájk miatt nélkülözéssel és lázongásokkal.
1974. május 28.: Összeomlik az Észak-ír Nemzetgyûlés. A tartomány ismét westminsteri vezetés alá kerül, és így is marad 25 évig.
1976. március: Megszüntetik a terrorista bûnökkel gyanúsított rabok speciális helyzetét. 1972 óta a paramilitáris foglyoknak a hadifoglyokéhoz hasonló jogok jártak, ettõl kezdve azonban közönséges státuszt kapnak, és a március elsején nyílt, Belfast melletti Maze fegyház különleges formájú H-blokkjába zárják õket.
1976. szeptember: Pokróc Tüntetés kezdõdik a Maze börtönben a különleges elbánás megszüntetése ellen. A raboknak négy követelése van: a rabruha kötelezõ viseletének eltörlése, felmentés a fegyházban végzendõ munka alól, szabad érintkezés a többi fogollyal, heti egy látogatás, egy levél és egy csomag.
A rabok megtagadták az egyenruha viseletét, helyette a pokrócaikkal fedték el magukat, innen származik az elnevezés. Nem sokkal késõbb a tisztálkodást is megtagadták.
1980. október: A köztársasági foglyok éhségsztrájkot kezdenek a jogaik visszaszerzéséért.
1980. december: Az éhségsztrájkot beszüntetik, amikor a rabok engedményeket kapnak. Késõbb kiderül, hogy az ígéretet nem tartják be.
1981. január: 1969 óta, a „Troubles” ideje alatt 2187 embert gyilkoltak meg.
1981. március 1.: Bobby Sands vezetésével újabb éhségsztrájk kezdõdik.
1981. április: Bobby Sandset Fermnagh és South Tyrone parlamenti képviselõjének választják. A törvényt késõbb megváltozatják, így elítéltek nem jelöltethetik magukat a választásokon.
1981. május 5.: Éhezése 66. napján, 27 évesen Bobby Sands meghal a Maze börtönben.
1981. október 3.: További kilenc rab halála után véget ér az éhségsztrájk. A következõ napokban és hónapokban a brit kormány végül garantálta a foglyok követeléseit, de politikai státuszukat hivatalosan nem ismerte el.
"time is not money"
