információ:
vissza a rövid leíráshoz
bővebb info
A Cinema City legújabb IMAX® 3D dokumentumfilmje, a Bogárszemmel az Őserdőben egy
imádkozó sáska és egy pillangó életciklusát mutatja be, születésüktől a délkelet-ázsiai esőerdőkben elkerülhetetlen találkozásig - mikor a ragadozó elejti áldozatát.
A film főszereplője egy pillangó, és egy imádkozó sáska, akik egy elhagyatott viskóban laknak a folyó mentén, buja trópusi növényekkel körülvéve; mellékszereplői további érdekes és különleges rovarok, mint a levélvágó hangyák, melyek az esőerdő leveleinek 20 %-át újra felhasználják; orrszarvú bogarak harcolnak egy nőstény kegyeiért; egy virágnak látszó orchidea sáska és számtalan más egzotikus rovar.
Ezeken kívül skorpiók, madárpókok, békák, gyíkok és a hárommilliós denevér kolónia - mely
minden éjjel két és fél tonna rovart fogyaszt el - viharzanak át előttünk a vásznon; némelyiküket 250-ezerszeres nagyításban láthatjuk!
A felvételek Borneóban és egy erre a célra épített stúdióban készültek az angliai Oxford mellett.
A "főszereplők"
A rendező, Mike Slee elmondása alapján, azért esett a választás a két főszereplőre, a sáskára és a pillangóra, mert a sáskának - szemben a legtöbb egyéb rovarfajjal - van nyaka, így mozgatni tudja a fejét és körül tud nézni, mely által úgy tűnik, mintha valóban az ember számára érthető módon kommunikálna a külvilággal. k Emellett számos rovar-jellemzőt megfigyelhetünk rajta, mint az összetett szemek, vagy a vedlés és ráadásul ragadozó, mely drámai pillanatokat hoz a filmben.
A pillangó életciklusa pedig - a teljes metamorfózis a lárvától a kifejlett pillangóig - az egyik legcsodálatosabb dolog a természetben.
A technológia
Mike Slee azt szerette volna, ha a film a bogarak szemével mutatja be az esőerdő világát. Ennek a célnak az eléréséhez egy teljesen új 3D filmezési technikát fejlesztettek ki a film operatőrével.
Egy tükörrendszert szereltek a két IMAX® kamerára, a végükön egy-egy apró tükörrel, ezáltal úgy kerülhettek hihetetlen közelségbe a rovarokkal, hogy közben a háttér is fókuszban tudott maradni.
Ezzel a rendszerrel a nézők nem tudományos megfigyelőnek, hanem sokkal inkább a rovarvilág
részének érezhetik magukat.
A komplex kamerarendszer 3 tonnát nyomott, annyi lámpával, amennyivel akár egy katedrálist is
bevilágíthattak volna, és mindez legtöbbször egy akkora jelenetet filmezett, mely egy bélyegen
elfért volna! A stúdióban készült felvételeknél emiatt a stáb napszemüveget viselt és ipari méretű légkondicionáló berendezéseket kellett használjon.
A nem ritkán 250-ezerszeres nagyítás miatt a legkisebb vibráció is hatalmas földrengésként jelenik meg, mely szintén megnehezítette a stáb munkáját.