információ:
vissza a rövid leíráshoz
bővebb info
Az Egy Komoly Ember egy átlagos férfi története, aki a tisztaságot, és a megvilágosodást keresi abban az univerzumban, ahol a rádióban a Jefferson Airplane muzsikája szól, és a televízióban az F-Troop című sorozatot játsszák.
1967-ben járunk, amikor Larry Gopnik (Michael Stuhlbarg, Tony-díj jelölt), egy csendes közép-nyugati egyetem professzora megtudja, felesége, Judith el akarja hagyni őt. Az asszony szerelmes lett a férfi Sy Ableman (Fred Melamed) nevű nagyképű ismerősébe, aki fontosabb személynek tűnik a nőnek, mint a gondatlan Larry.
A férj állástalan testvére, Arthur (Richard Kind) a család kanapéján vert tanyát, a házaspár fia, Danny (Aaron Wolff) fegyelmi problémákkal küzd a héber iskolában, és egyre többet lóg onnan, a lányuk, Sara (Jessica McManus) pedig pénzt csen a férfi pénztárcájából, hogy megoperáltathassa az orrát, amelynek formájával elégedetlen.
Miközben a feleség és Sy Ableman vidáman készülnek a házaséletre, és a fivér jelenléte folyamatosan egyre inkább terhessé válik, egy névtelen leveleket küldözgető személy megpróbálja szabotálni Larry kinevezését az egyetemen. Ráadásul egy diákja megpróbálja lefizetni a jobb érdemjegy érdekében, illetve ezzel párhuzamosan rágalmazni is kezdi az üggyel kapcsolatban. Ha mindez nem lenne elég, a szomszédasszony újabb gyötrelmeket okoz azzal, hogy folyamatosan meztelenül napozik a kertben. Larry azzal küzd, hogy a lelki egyensúlyt meglelje, ennek érdekében három rabbival is felveszi a kapcsolatot, hogy tanácsot kaphasson. Vajon segíthet neki bárki abban, hogy meg tudjon birkózni a megpróbáltatásokkal, és becsületes személlyé, igazi komoly emberré válhasson?
Egyszerűséggel fogadj mindent, ami
veled történik. - Rashi
Ha az igazságról kiderül, hogy hazugság,
Eltűnik az összes öröm, véget ér a boldogság. - Jefferson Airplane
A FORGATÁSRÓL
ÍRJ ARRÓL... AMIT ISMERSZ?
Robert Graf executive producer szerint "az Egy komoly ember történetének perspektíváját az a hely adja, ahol Joel és Ethan Coen felnőttek."
" A film 1967-ben, egy közép-nyugati külvárosi zsidó közösség életét mutatja be, Joel és én szintén az Egyesült Államok közép-nyugati részéről származunk. A miliő, a helyszín fontos a számunkra, illetve a történet számára is. Az a hely, ahol felnőttél, az egyéniséged meghatározó részévé válik. Ez akkor sem változik meg, ha hosszú idő óta valahol máshol élsz." - mondja el Ethan Coen.
"A táj fontos szerepet játszik a történetben, a projekt egyébként jó pár évvel ezelőtt kezdett el kibontakozni, amikor egy rövidfilmet szerettünk volna készíteni egy bar mitzvah előtt álló fiúról, aki egy ős öreg rabbit látogat meg. A rabbi karakterét egy olyan rabbiról mintáztuk, akit még gyerekkorunkban ismertünk." - teszi hozzá Joel Coen.
"Ez a rabbi egy igazi bölcs volt, egy megtestesült Yoda. Szinte sosem beszélt, de elképesztő személyes varázzsal rendelkezett." - emlékszik vissza Ethan.
Ahogy a forgatókönyvön dolgoztak, Joel rájött, hogy ugyan a lényeg megmaradt, de a történet megváltozott, és további elemek kerültek bele.
"Larry Gopnik teljes mértékben kitalált személy, de olyan személyekre hasonlít, akik ismerősek a számunkra, akik ott voltak akkor, amikor felnőttük, például mindkét szülőnk akadémikus volt, mint ahogy Larry is az a filmben. A szüleink révén rengeteg professzort és egyéb, az egyetemen dolgozó embert megismerhettünk. Larry ezen felül egy középkorú zsidó apa, aki a mienkhez hasonló közösség lakója." - meséli Joel.
"A Gopnik család minden egyes tagjának megvan a maga saját problémája. A fiú, Danny füvet, és lemezeket próbál beszerezni. A nővére, Sarah az orrát szeretné megműttetni. A feleség, és egyben anya, Judith Sy Ableman felesége szeretne lenni, mert szerint ő igazi "komoly ember", nem úgy, mint a férje." - mondja el Ethan.
"Larry a család feje, és azt szeretné, hogy minden rendben menjen. A történet elején még boldog gondtalanságban él, de hamarosan balszerencsés események sorozata kezdődik meg, és hirtelen teljesen új, az eddigieknél sokkal bonyolultabbnak tűnő irányt vesz az élete." - jegyzi meg Joel.
A forgatókönyvben eredetileg Larry és Danny hasonlóan fontos szerepet játszottak, de a hangsúly eltolódott kissé, ahogy a történet tovább fejlődött. "Számunkra nagy örömet jelentett, hogy újabb és újabb kínzásokat találhattunk ki Larry számára. Az élete elképesztő sebességgel válik egyre rosszabbá. Két kulcsfontosságú mozzanat megmaradt Danny számára, a film csúcspontjának is ő a főszereplője, de végül Larry sorsa köré épül fel a történet, talán azért, mert végeredményben sokkal több sorscsapás érhet egy felnőttet." - ismeri el Ethan.
Annak ellenére, hogy az Egy komoly ember története az 1967-es években, egy közép-nyugati kisvárosban játszódik, a film elején található prológus egy évszázaddal korábban, egy lengyel shtetl-ben (azaz kis zsidó faluban) játszódik, ahol egy nyugtalanító mesebeli történet zajlik le, mindvégig jiddis nyelven.
"Úgy gondoltuk, hogy egy különálló történet jól meg tudná alapozni a film hangulatát. Mivel nem ismertünk egyetlen olyan jiddis történetet sem, ami ideillett volna, ezért kitaláltunk egyet." - magyarázza Ethan.
"Nincsen semmilyen összefüggésben a film későbbi eseményeivel, de sokat segített abban, hogy igazán el tudjunk gondolkozni a történetről, a filmről" - teszi hozzá Joel.
"Kértem Joel-t, hogy meséljen a forgatókönyvírás folyamatáról. Kiderült, hogy Ethan és ő többnyire úgy írják a jeleneteket, ahogyan látni szeretnék azokat, mintha folyamatosan egy mozi teremben lennének" - meséli Fred Melamed, színész.
A SZEREPOSZTÁSRÓL
"Olyan színészt szerettünk volna főszereplőnek választani, akit a moziba járó közönség nem feltétlenül ismer. Michael Stuhlbarg pont ilyen színész, a filmrajongók számára ismeretlen, viszont a New York-i színházrajongók pontosan tudják, milyen tehetséges. A színházi munkái kapcsán mi is ismertük őt, is tudtuk, mennyire jó színész." meséli Joel Coen.
A Tony-díjra jelölt színészt eredetileg a film elé szánt prológus egyik szerepére hallgatták meg. "A felkészülés során egy jiddis tanár segített, és nagy élményt jelentett a közös munka. A meghallgatáson Joel és Ethan Coen rengeteget nevettek, és nagy örömmel töltött el az egész. Ám végül olyan színészt választottak, aki anyanyelvi szinten tudott jiddisül beszélni." - meséli Stuhlbarg.
Ennek ellenére a Coen testvéreket lenyűgözte Stuhlbarg alakítása, és tettek egy próbát vele Larry, és Arthur szerepére is. "Nagyon izgatott voltam, mert rengeteg anyaggal dolgozhattam. Telt az idő, majd felhívtak, elmondták, hogy mindenképpen szeretnének szerepeltetni, de még nem tudják, melyik karaktert szánják végül nekem. Végül, miközben Vermontban játszottam egy darabban, Joel hívott, és elmondta: ’Véget vetünk a gyötrelemnek, és elárulom, hogy Larry szerepét szánjuk neked’." - emlékszik vissza Stuhlbarg.
"Teljesen beleszerettem a forgatókönyvbe, amikor először elolvastam, és be tudtam fogadni egyben az egész történetet, a lenyűgöző csavarokat, és felfedezhettem azt a művészi egységet, amit a Coen testvérek megalkottak. A forgatás minden napja áldás, és egyben félelmetesen jó élmény volt, rengeteg tapasztalatot gyűjtöttem arról, hogyan dolgoznak a Coen testvérek. Úgy éreztem, hogy elképesztően hosszú ideig formálhattam a karaktert." - mondja el Stuhlbarg.
" Larry élete a megszokott mederben zajlik, a megszokott rutinnal csinál mindent. Teljesen határozottan végzi mindezt, és biztos benne, hogy ez nem is változik meg soha. Élvezi a matematikát és a fizikát, szereti a családját, és természetesnek veszi, hogy mindez így természetes. Nem is döbben rá arra, hogy mennyire elrugaszkodott a valóságtól, egészen addig, amíg a dolgok kezdenek kicsúszni a kezéből, és ráébred, hogy az élet nem igazán olyan, mint amire számított, mindez kizökkenti őt, és meggyőződésbeli, és hitbeli válságba kerül. Abban reménykedik, hogy a közösségének spirituális vezetői segítenek neki megérteni, miért történnek vele ezek a dolgok. Ezután további balszerencsés események történnek vele. A bátyja is a saját krízisét éli meg éppen, de ennek súlya is Larry vállára nehezedik, ám ezt még el tudja viselni, mert elég erős kapocs van kettejük között." - meséli Stuhlbarg a karakteréről.
További, a moziba járó közönség számára ismeretlen színészt kerestek, amikor a Coen testvérek Larry feleségének, és gyermekeinek megformálóit kutatták a Minneapolis-i helyi színészek között, ott, ahol a film forgatására sor került. "Pont, mint a Fargo esetében, úgy az Egy komoly ember forgatásánál is számos helyi színészt szerződtettünk" - mutat rá Joel.
Rachel Tenner, a film egyik szereposztásért felelős direktora (a másik Ellen Chenoweth, a Coen fivérek számos projektjének résztvevője) számtalan kisebb szerepre, statisztai szerepre keresett megfelelő színészt, ennek érdekében rengeteg időt töltött Minneapolis és St. Paul városában, ahol zsidó ifjúsági központokat, zsinagógákat és nyugdíjas közösségeket látogatott meg. "Rachel kicsit mélyebbre szeretett volna ásni, hogy ne csak azokkal a színészekkel találkozzon, akiket valamilyen ügynök képvisel, úgy éreztük, hogy a jól kitaposott ösvényt el kell hagyjuk, főleg néhány szerep esetében, melyekre teljesen nyílt meghallgatásokat tartottunk." - emlékszik vissza Robert Graf.
"Azt szerettük volna, hogy teljes összhangot tudjunk kialakítani a közép-nyugati zsidó közösséggel. Valódi zsidó színészeket szerettünk volna szerepeltetni, nem feltétlenül a Hollywoodra jellemző etnikai típust.
A közép-nyugaton élő szubkultúra teljesen más, mint ami New York, vagy Los Angeles környékére jellemző." - meséli Ethan. Éppen ezért új arcokat kellett felfedezniük, amelyek hűen tükrözik ezt az elképzelést, és törekvést.
"A lehető legmaximálisabb mértékben be szerettük volna vonni a valódi közösséget a film készítésébe. A helyi vallási vezetők, akiket meglátogattunk, mind jó perspektívával, és humorérzékkel álltak hozzá a történethez." - jegyzi meg Joel.
"Az emberek néha megkérdezték: ’Ugye nem akartok a zsidókkal, a zsidósággal viccelődni?’. Természetesen nem, de néhányan bármibe belekapaszkodnak, ami esetleg nem feltétlenül hízelgő, és rögtön azt mondják, hogy szerintünk az egész közösség és etnikum tökéletlen." - tudósít Ethan.
"Az emberek hajlamosak gyorsan feszültté válni, amikor egy témához nagyon specifikusan állsz hozzá. A mi szemszögünkből nézve az Egy komoly ember szeretettel teli megközelítése a közösségnek, és egyben egy olyan film, ami a Judaizmus olyan aspektusait is megmutatja, ami egyébként nem igazán látható." - mondja el Joel.
"A helyi zsidó közösség egy emberként állt a projekt mögé, az emberek igazán lelkesen érkeztek a meghallgatásokra, és szerettek volna a film részeseivé válni. Igazán hihetetlen arcokat, és hihetetlenül tehetséges színészeket találtunk." - emlékszik vissza Tyson Bidner, a helyszíni munkákért felelős menedzser.
Bidner később szintén a kamera elé kellett lépjen, a Tóra hordozójaként a bar mitzvah jelenetben. "Azért esett rá a választásunk, mert a karaktere passzolt a shul-ba (a zsinagóga és annak gyülekezet)." - emlékszik vissza Ethan.
"Örömmel vállaltam a feladatot, és ráadásul gyakorlatom is volt, korábban kellett már a Tórát emelgetnem. Nagyon idegőrlő feladat egyébként, ugyanis ha a Tóra leesik egy ceremónia során, és ennek a szemtanúja vagy, 30 napig böjtölnöd kell. Így nem csak maga a ceremónia - melyet igazi kántorok, és közösségi tisztviselők bonyolítottak le -, de maga a Tóra emelése is igazán embert próbáló feladat volt, nagyon koncentrálni kellett a Tóra biztonságára, ráadásul ez talán a legnehezebb Tóra volt, amivel valaha is találkoztam!" - meséli Bidner.
SZÉP HÁZAK, ÉS MÉG SZEBB KÖRNYEZET
"Az 1967-es év a közép-nyugat egyik legjobb időszaka volt, többek közt új építészeti, lakberendezési stílusok alakultak ki. Rengeteg kutatást végeztünk, és a legmegfelelőbb helyszínt kerestük, ahol újra lehetne eleveníteni ezt az időszakot, és elkészíteni a filmet. Csak odamenni, és forgatni? A karrierem során egyetlen filmnél sem történt ilyesmi." - emlékszik vissza Jess Gonchor, látványtervező.
Az 1960-as évekbeli közép-nyugati külváros újrateremtésénél kulcsfontosságú volt, hogy olyan környéket találjanak, ami az utóbbi negyven évben érintetlenül maradt. "Minneapolis és St. Paul számos olyan kerülettel rendelkezik, ahol több mint ötven éves épületeket lehet találni, melyek mind remek állapotban vannak, de hatalmas, nyilvánvalóan nagyon öreg fák vannak mindenfelé. Azt szerettük volna elérni, hogy a szomszédság azt a látszatot keltse, mintha a környékbeli épületek még mind teljesen újak lennének. Az archív feltételeket megtekintve látszik, hogy ezek a kerületek a préri, és a kukoricamezők kellős közepén épültek." - teszi hozzá Robert Graf.
Tyson Bidner és Gonchor munkatársai felkutatták Minneapolis és St. Paul környékét, de itt többnyire csak olyan épületeket, és kerteket találtak, ahol néhány komolyabb vihar hatalmas károkat okozott. "Végül azonban találtunk egy olyan szomszédságot, ahol ugyan szintén nagy károkat okozott a vihar nyolc évvel ezelőtt, de a terület nagy része érintetlen maradt, főleg a házak bejárati oldala." - meséli Graf.
"A fákat itt újra kellett telepíteni, emiatt a gyakorlatban viszont a környék pont olyannak tűnt, mintha az 1960-as években járnánk, amikor az új épületek mellé frissen ültettek fákat." - teszi hozzá Bidner.
"Teljes együttműködést, és segítséget nyújtott tizenkét család ebben a szomszédságban, négy az utca egyik oldalán, négy a másik oldalon, plusz négy a környéken elszórva, melyek közül néhány közös hátsó udvarral rendelkezett. Remek szomszédság volt, de néhány ház esetében el kellett távolítanunk a növényzetet, és új garázsbeállókat is építenünk kellett, vagyis, le kellett szűkíteni a mostani korra jellemző két autós beállókat egy autósra." - árulja el Gonchor.
EZ VALÓBAN KOMOLY
"Az Egy komoly ember szerintem Joel és Coen világnézetét, és az életkörülményeket remekül illusztrálja. ÉS persze egy remek mese egy nagyon szomorú sorsú nyomorultról." - mondja Richard Kind.
"Az Egy komoly emberben rengeteg rossz és jó dolog történik, ezek közül jó néhányat nem magyaráznak túl. Larry szeretné megérteni, hogy mit rontott el, szeretné azt hinni, hogy az események mind egy helytelen morális döntése miatt következtek be, mert ebben az esetben talán helyre tudja hozni a hibáját. Ám természetesen ő nem tett semmi rosszat, szimplán csak éli az életét." - teszi hozzá Fred Melamed.
Michael Stuhlbart a film elején megjelenő idézetet hozza fel: "Egyszerűséggel fogadj mindent, ami veled történik. Ez egy nagyszerű mantra, ami folyamatosan emlékeztethet arra, hogyan éljük az életünket."
Szójegyzék
Agunah - egy elvált személy, aki a vallási szabályok szerint még nem házasodhat újra
Bar mitzvah - a zsidó vallás egyik legfontosabb ceremóniája, amit a zsinagógában tartanak, amikor egy ifjú 13 éves lesz, ezáltal jogosulttá és kötelessé válik arra, hogy a zsidó hagyományokat, szabályokat, értékeket és tradíciókat megtartsa és betartsa; a ceremónia női megfelelőjének neve bas mitzvah
Bupkes - a nagy semmi, amit erősen kihangsúlyoznak; például: “És mi maradt nekem? Bupkes!"
Dybbuk - egy halott személy lelke, aki egy élő személyt szeretne birtokba venni, éppen ezért az élők rettegnek tőle
Gett - vallási szabályok szerint jóváhagyott válás, melynek eredményeképpen engedélyezetté válik az újraházasodás
Goy - a nem zsidó vallásúak megnevezése
Haftorah - a héber biblia egy részletének felolvasása a zsinagógában, például egy bar mithzvah során
Hashem - "A Név", alapvetően az Isten héber megnevezése
Macher - fontoskodó, sikereket halmozó személy
Mazel tov! - Gratulálok!
Mensch - erős jellem, erős, céltudatos személyiség
Mitzvah - jó cselekedet vagy áldás, többnyire hétköznapi, nem vallási értelemben használják, például: "Az egy mitzvah volt, amikor a szomszédod elment bevásárolni neked, mert te törött lábbal feküdtél az ágyban."
Nu? - Mi a helyzet? Mi történt?
Rabbi - felszentelt zsidó vallási vezető/tanár, aki sokszor a közösség vezetője is
Reb - formális megszólítás, az "úr" egyik formája, például "Nudell úr - azaz Reb - látogatóba érkezik", esetleg még bizalmasabb formában is használják, "Melyik Reb tartja ma a szertartást?"
Shabbas (vagy shabbos, a Shabbat kifejezésből ered) - a Sabbath zsidó vallásbeli megfelelője, a péntek estétől szombat estig tartó időszak megnevezése
Shtetl - a régi időkben, Kelet-Európában így hívták a kis zsidók lakta falvakat
Shiva - jelentése "hét", arra a hét napig tartó siralmi időszakra is utalnak vele, amit az elhunyt kapcsán tartanak, például: "Shiva-t ülünk a feleségem halott nagybátyja emlékére, aki a héte elején hunyt el"
Shul - a zsinagóga és annak gyülekezete együttesen
Synagogue - az istentisztelet helyszíne
Torah - a héber szentírás első öt könyve, melyet tekercsekre jegyeztek fel, és a zsinagógabeli szertartások, így a bar mitzvah során is ebből olvasnak fel
"time is not money"
