információ:
vissza a rövid leíráshoz
bővebb info
A csaknem egymilliárd dolláros összbevételt hozó Bourne sorozat forgatókönyvírója, Tony Gilroy immár rendezőként is jegyzi az újabb epizódot, A Bourne-hagyatékot. A Robert Ludlum regényeinek motívumain alapuló új fejezetben még szövevényesebb összeesküvésre derül fény.
A mozik közönsége tíz évvel ezelőtt találkozott Jason Bourne-nal, amikor eszméletlenül húzták ki a Földközi-tengerből. A nézők három filmen át követhették figyelemmel, miként küzd a túlélésért és hogyan próbálja kinyomozni, kicsoda valójában, miközben CIA-s gazdái egyre kétségbeesettebben próbálják elfogni. A nézők megismerhették a Kőlépcső programot, illetve Bourne különleges képességeit, a trilógia végén pedig az lehetett a benyomásuk, hogy a történet befejeződött. A Bourne hagyaték azonban még sötétebb cselszövést mutat be, és új hőst állít a középpontba, akinek szintén az életéért kell küzdenie, amikor az ő programját akarják leállítani.
A Bourne hagyaték ott veszi fel az események fonalát, ahol a trilógia befejeződött. Bourne nyilvános lelepleződése A Bourne ultimátum végén olyan tüzet gerjeszt, amely elpusztíthatja a szuperkémek létrehozására fordított több évtizedes kutató-fejlesztő munka eredményeit. Az új fejezetből kiderült, hogy több kémprogram is volt, amelyek közül a CIAKőlépcsője a korai fejlesztések közé tartozott, és Bourne lépései nyomán a kémfőnökökön hihetetlen aggodalom lett úrrá, nehogy a többi projekt is lelepleződjön.
Aaron Cross (Jeremy Renner) a Végeredmény nevű program hat ügynökének egyike. A Kőlépcsőtől eltérően a Végeredmény embereit a védelmi minisztérium számára képezték ki. Az ügynökök nem egyszerűen gyilkosok, hanem hosszú távú, nagy kockázattal járó kémfeladatok elvégzését bízzák rájuk. Az új program továbbfejlesztette a Kőlépcső-ügynökök kiképzésének viselkedéstudományi alapjait, de a két projekt egy tőről fakad, ezért Bourne sztorijának nyilvánosságra kerülése a Végeredményt is komoly veszélybe sodorja.
Edward Norton Eric Byer nyugalmazott ezredest játssza, aki egy titkos szervezet, az NKCS (Nemzeti Kutató-elemző Csoport) igazgatója. Byer találta ki a kiképzőprogramokat, ő szervezte meg a finanszírozásukat, majd a szeptember 11-ei terrortámadások után elburjánzó kémszervezetek rendelkezésére bocsátotta őket. A mostani történetből kiderül, hogy a Bourne-trilógia eseményeinek hátterében mindvégig Byer állt. Az ezredes által felépített rendszert alapjaiban rengette meg, hogy a CIA képtelen volt Bourne kiiktatására, és mivel a Kőlépcső lelepleződése nyomán lebukna a szervezetek két vezető orvosigazgatója is, Byer kénytelen a Végeredmény feláldozása mellett dönteni. Ez azt jelenti, hogy valamennyi résztvevőt el kell tenni láb alól, a kutatókat is beleértve. Az ezredesnek be kell vetnie minden erejét a kompromittálódott program kiiktatására, hogy megmenthesse szervezetének megmaradt részét.
Az Oscar®-díjas Rachel Weisz alakítja dr. Marta Shearinget, aki jó pénzért szupertitkos kutatásokat végez a Candent gyógyszeripari óriás marylandi laboratóriumában. Az itt folytatott forradalmi kutatások nyomán született a Végeredmény program, és dr. Shearing munkájához hozzátartozott az ügynökök alkalmankénti kivizsgálása is. Ismeri Aaront, ahogyan a többieket is, de csak nyilvántartási számként és kísérleti patkányként. A fiatal tudós soha nem foglalkozott munkája etikai problémáival, de amikor a program totális likvidálásakor az ő élete is veszélybe kerül, kénytelen szembenézni döntései morális következményeivel.
Byar a kémszervezeteket, a hadsereget és a nagyvállalatokat összefogó Beltway csoport kapcsolatait felhasználva építette ki az NKCS szervezetét. Stacy Keach játssza Mark Turso nyugalmazott tengernagyot, aki Byer főtanácsadója és kapcsolata a Pentagonhoz. Dennis Boutsikaris alakítja Terrence Wardot, a Candent Group gyógyszeripari óriás vezérigazgatóját. A cég a tudomány és az orvoslás etikai szempontjait semmibe véve folytat kutatásokat nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva. A hadsereg és a hírszerzés az elmúlt hatvan évben szüntelenül szuperkatonákról álmodott, a vetés pedig most látszik beérni, amikor a biokémia és a génmanipuláció már alig ismer lehetetlent. A Bourne hagyaték legelején kiderül, hogy a Kőlépcső csupán Byer egyik korai programja volt, és ahogyan a történet előrehalad, megtudjuk, hogy már a Végeredményt is sikerült egy új projekttel felülmúlni. Ám amint a programok egyre tökéletesebb ügynököket állítanak elő, újabb és újabb rendszerhibák is keletkeznek. Aaron Cross különleges fizikai képességei ismerősnek tűnnek majd Jason Bourne rajongói számára, ám sokkal gyorsabban tanul, ezért rendkívül jól alkalmazkodik minden helyzetben. Ugyanakkor van egy nagyon veszélyes tulajdonsága is. A Végeredmény ügynökei nehezen irányíthatók, így amikor Cross elszabadul, sokkal komolyabb fenyegetést jelent elődjénél.
A Bourne hagyatékban a trilógia több fontos szereplője is visszatér. Az ötszörös Oscar®-jelölt Albert Finney dr. Albert Hirsch-t, a Kőlépcső orvos-igazgatóját játssza, Joan Allen Pam Landyt a CIA belső ügyosztályáról, David Straithairn ismét Noah Vosen, a Fekete hanga nevű titkos hadművelet vezetője, Scott Glenn pedig Ezra Kramer, a CIA igazgatója. Valamennyiük helyzete megrendül, amikor Cross nem hagyja magát likvidálni.
Aaron Cross nyomában: a hagyaték átvétele
Amikor a Bourne-franchise alkotói a következő fejezeten gondolkodtak, nehéz fejtörővel találták magukat szembe. A Bourne-ultimátum végén a főhős lövöldözésbe keveredik a londoni Waterloo állomáson, aztán autós üldözés közben nyit tüzet ellenfeleire New York kellős közepén. Jason Bourne nem éppen feltűnés nélkül fedte fel magát. "Az volt a nagy kérdés: hogyan tovább? - mondja Frank Marshall producer. - Jason Bourne már rájött, hogy kicsoda, és ott akarja hagyni az ipart, hogy a maga útját járhassa. Teljesen új körülményeket kellett teremtenünk, hogy folytathassuk a történetet."
Bár az akadályok komolyak voltak, Patrick Crowley, aki Marshall mellett mindhárom Bourne-film producere volt, elismeri, hogy a rajongók lelkesedése miatt folytatni kellett a sorozatot. "Valamire nagyon ráéreztünk, mert folyton azzal jöttek emberek, hogy mikor lesz már negyedik rész."
2010 áprilisában, pár hónappal azután, hogy Matt Damon és Peter Greengrass rendező kiszállt a projektből, Jeffrey Weiner és Ben Smith producerek megkérdezték a trilógia forgatókönyvíróját, Tony Gilroyt, volna-e kedve gondolkodni a negyedik részen. Gilroy megígérte, próbál kitalálni valamit, hogyan folytathatnák a franchise-t, amely új fejezetet nyitott a kémthrillerek történetében.
Néhány héttel később elő is állt a koncepcióval. "A Bourne-szériát leginkább a karakter mélysége és összetettsége különbözteti meg a többi mai akciófilmtől - magyarázza Gilroy. - Hihetetlenül izgalmas hajtóerőnek bizonyult, hogy van egy professzionális gyilkos, aki először nem tudja, kicsoda, aztán lassan rájön, hogy olyan ember, amilyen nem is szeretne lenni. Ez a hős ráadásul olyan színészre volt rábízva, mint Matt Damon: az ő alakításában elképesztő őszinteséggel formálódott meg a figura. Érdekes volt agyalni a Hagyaték sztoriján, de tudtuk, amíg nincs ugyanilyen erős főhősünk, nem jutunk semmire. Amikor az utolsó mozaikdarab is a helyére került, azaz Aaron Cross lett a hős, és rájöttünk, neki miért kell küzdenie, megnyugodtunk, mert láttuk, innen már érdemes folytatni a történetet."
Gilroy elkezdte írni a sztorit, miközben egy vázlatot is fölskiccelt, hová lyukadjon ki A Bourne hagyaték története. Mélyreható kutatásokba fogott két titkos kormányügynökséggel kapcsolatban. Az egyik a DARPA volt (Defense Advanced Research Projects Agency - kb. Különleges Védelmi Projektek Ügynöksége), amely többek között a szuperkatonák kifejlesztésével is foglalkozik. A DARPA megfelelője a hírszerzés területén az IARPA (Intelligence Advanced Research Projects Activity - Különleges Hírszerzési Kutatóprojektek), amely az amerikai katonák és kémek szellemi és fizikai fejlesztésével foglalkozó programokat támogat. "A háborúban nincs drogteszt - szögezi le Gilroy. - Nagyon komoly igény van olyan katonákra, akiknek sokkal több az energiájuk, jobban bírják a fájdalmat és csekély az alvásigényük. Olyan harcosok kellenek, akiknek sebei villámgyorsan behegednek, miközben fénysebességgel tanulnak és dolgozzák fel az információt. Minden parancsnok ilyen katonákról álmodik, és eljutottunk arra a pontra, hogy a tudomány már valóra válthatja ezeket az álmokat, de kiszámíthatatlan és rémisztő módon."
Akárcsak A Bourne hagyatékban, a DARPA és partnerei is szorosan együttműködnek a gyógyszergyártókkal, az orvosi kutatólaborokkal, a Szilícium-völggyel és más szervezetekkel a tökéletesebb katonák előállítása érdekében. Gilroy azt találta, hogy 9/11 után a biológiai kutatások és a hadiipari komplexum egymásra találtak: létezik egy szigorúan titkos Amerika, amelyet a kormány finanszíroz, és a projektek résztvevői sok esetben a mamutcégek tudósai.
"Nagyon fura kutatás volt, mert amit találtam, inkább azt igazolta, hogy reálisak a feltevéseim, semmint azt láttam volna, hogy fantáziálok - magyarázza a rendező. - Folyton az derült ki, hogy amit én megálmodtam a Végeredményről, a Candentről és az NKCS-ről, már a megvalósulás valamilyen fázisában van. Minden utalás, amit a Kőlépcsőről meg a tudományos hátteréről a trilógiában elhintettünk, tökéletesen illett a valóságba. Már csak meg kellett kérdeznünk, mi lesz, ha egyszer minden rosszul sül el."
Miután befejezte a filmnovellát, Gilroy közölte, hogy a rendezést is szívesen vállalná. Bár pályafutását forgatókönyvíróként kezdte, két filmjével rendezőként is öregbítette hírnevét: a George Clooney főszereplésével készült Michael Claytonért két Oscar®-ra jelölték (rendező, forgatókönyvíró), és Kettős játék (Duplicity) című romantikus krimije is nagy sikert aratott.
A producerek és a stúdió nagyon megörültek az események ilyen fordulata láttán. "Mindhárom előző Bourne-filmben együtt dolgoztam vele, ahol ő forgatókönyvíró volt, de tudtam, előbb-utóbb rendezni fog - mondja Frank Marshall. - A vágószobában olyan javaslatokat tett, amik arról árulkodtak, hogy rendezőként gondolkodik."
A Bourne-sorozat korábbi filmjeihez hasonlóan a Hagyaték cselekménye is drámaian eltér attól, amit Robert Ludlum annak idején, a hidegháborús korszakban papírra vetett, de az összeesküvés és a félresikerült kormányprogram motívumai megmaradtak. A 2001-ben elhunyt író művei más tekintetben is kitűnő kiindulópontul szolgáltak. "Robert Ludlum művei és a Bourne-filmek is azt sugallják, hogy az egyén is számít - mondja Ben Smith producer. - Hiába a multik meg a kormányok ármánykodása, azt érezzük, mi magunk is tehetünk valamit azért, hogy a világ egy kicsit jobb legyen."
Ki legyen Bourne utódja?
A szereplőválogatás
Gilroy számára a produkció sikerének kulcsát a főszereplő megtalálása jelentette. "Egy filmben mindent meg lehet valahogyan buherálni, a színészet viszont maga a varázslat. Ezt már nagyon régen megtanultam."
Aaron Cross szerepére az Oscasr®-jelölt Jeremy Rennert választották ki, aki ugyanolyan kiváló drámai, mint akcióhősként. "Jeremy attól ilyen kitűnő színész, hogy nagyon bonyolult fazon - hangsúlyozza Gilroy, aki régóta nagy rajongója Renner filmjeinek. - A bombák földjént megnéztem vagy tizennyolcszor. Minden jelenetben szinte molekulárisan beleolvad abba, ami történik. Két lábbal áll a földön, miközben majd szétveti az energia - Jeremy ettől lesz Bourne tökéletes unokatestvére."
Amint Renner megmozdult a kamerák előtt, az alkotók minden afeletti aggodalma elillant, hogy nem lesz elég jó akcióhős. "Mindenki teljesen elájult, hogy akármilyen kunsztot kértek tőle, simán megcsinálta - folytatja Gilroy. - Nem is nagyon kellett kaszkadőr. Annyira jó volt mindenben, hogy a biztosító kiborult."
Miután A bombák földjénért (The Hurt Locker) és A tolvajok városáért (The Town) is Oscar®-ra jelölték, Renner a Mission: Impossibe Fantom Protokollban (Mission: Impossibe Ghost Protocol) mutatta meg, mennyire beválik akcióhősnek. A színész nem titkolja, hogy régóta nagy rajongója a Bourne-sorozatnak, s abban is egy bizonyos színész teljesítményének. "Matt Damon elképesztő dolgokra képes. A sorozat rajongóit szeretném megnyugtatni, hogy nem helyettesítem őt, és nem is áll szándékomban. Matt mindig is Jason Bourne volt, és maradjon is az. Ez az új forgatókönyv azért is tetszett, mert úgy folytatja a történetet, hogy közben tiszteletben tartja, ami eddig történt."
Bár Cross ugyanúgy a világot járja, mint Bourne korábban, nem tud kollégájáról. "Nem ismerik egymást, ez egy teljesen új történet - folytatja Renner. - Remélem, hogy a látásmódot is sikerült megújítani."
A Bourne hagyaték ugyanolyan valószerű tónusban készült, mint a sorozat korábbi filmjei. "Nem hiszek a számítógépes animációban meg a nagy robbanásokban - mondja Renner. - Autentikus akartam maradni, hogy kiemelhessem a karakter emberi vonásait. Még a legvadabb kaszkadőrjelenetnél is arra törekedtünk, hogy minden valósághű legyen."
Bourne-tól eltérően Cross pontosan tudja, kicsoda és honnan jött: katona, aki évekkel korábban megsebesült a Közép-Keleten. Miután rajtaütöttek alaszkai búvóhelyén, és sikerült elmenekülnie, visszatér az Államokba, hogy megkeresse néhány régi kapcsolatát a Végeredményben, és az egyetlen embert, aki segíteni tud neki: dr. Marta Shearinget.
Apropó, Alaszka. A Bourne-sorozat történetében először fordult elő, hogy nem csak városi környezetben forgattak, hanem az érintetlen vadonban is. Ha nem is a cselekmény szerinti Alaszkában, de a Yukon-vidéket helyettesítő kanadai Sziklás-hegységben. A Bourne hagyaték olyan jelenettel kezdődik, amely felidézi A Bourne-rejtély elejét: alulról látjuk, amint egy ember mozdulatlanul lebeg a vízben. Csakhogy a szitává lőtt és a Földközi-tengerbe dobott Bourne-nal ellentétben Aaron Cross sértetlen. Rövid mozdulatlanság után a férfi megmozdul, hihetetlen ellenálló képességről téve tanúbizonyságot: azért ugrott a jeges vízbe, hogy fölhozzon egy tartályt, amit számára rejtettek a vízesés alá.
A jelenet felvételekor a filmesek mindent megtettek, hogy megvédjék főszereplőjüket a fagyhaláltól. "Cidriztünk ettől a résztől, amint megláttuk a helyszínt - mondja Crowley producer. - Bár Jeremynek csak derékig kellett bemenni a folyóba, külön helikopter hozott neki egy kád forró vizet, és melegedő is várta. Mentő is állt készenlétben, meg még három-négy ember, akiknek a kihűlés kezelése volt a specialitása."
Eredetileg úgy volt, hogy a jelenetnek csak egy részét veszik fel Kanadában, és Renner búvárruhában megy be a vízbe csupán derékig. Ám mielőtt a kamerákat bekapcsolták volna, Renner hirtelen levette a búvárruha felső részét, és szólt, hogy kezdődhet a felvétel. Ezután a színész belemerült a fagypont alatti vízbe, hogy eljátszhassa, amint Cross felbukkan belőle. Szerencsére a stáb egyetlen snittből meg tudta oldani az egészet.
Az alkotók már az első film óta komoly problémával küzdöttek: hogyan kezeljék a női főszereplőt? "A filmek hihetetlen tempója mellett nehéz felépíteni egy romantikus kapcsolatot, ráadásul aki összejön Jason Bourne-nal, már írhatja is a végrendeletét - mondja Crowley producer. - De úgy gondoltuk, most, hogy újrakezdődik a történet, gond nélkül be tudunk illeszteni egy női főszereplőt."
Marta szerepére olyan tehetséges színésznőt kerestek, aki nem csupán hihetően megformál egy karaktert, de vállalja a cselekményben előforduló megpróbáltatásokat is. "Marta jól képzett tudós, akinek romokban a magánélete - magyarázza Gilroy. - Szándékosan rá sem hederít a munkájával kapcsolatban felmerülő súlyos erkölcsi kifogásokra, aztán amikor el akarják tenni láb alól, olyan odüsszeiára indul, mint kevés hősnő a filmtörténetben. A történet végén pedig már nem egyszerű túlélő, hanem ő maga is nyírja a rosszakat. Nem könnyű szerep."
Az Oscar®-díjas Rachel Weisz örömmel fogadta el a felkérést, és többet adott a karakterhez, mint amit az alkotók eredetileg elvártak. Marta munkamániás, teljes életét kitölti az a szigorúan titkos biokémiai projekt, amelyen egy marylandi laboratóriumban dolgozik. "A tudomány határait feszegeti, és úgy gondolja, ezzel a hazáját szolgálja - magyarázza Rachel Weisz. - Titokban azért sejti, hogy erkölcsileg nincs rendben azzal, amit csinál."
Marta hétköznapi élete a feje tetejére áll, amikor hirtelen törlik a Végeredmény-programot, és ő is az eltakarítandó bizonyítékok közé kerül. Aaron - akit többször is vizsgált az elmúlt négy évben, de nem ismeri jól - épp a megfelelő pillanatban érkezik, hogy megmentse, és szükségből gyorsan szövetségessé válnak.
"Marta nem szívesen megy vele, de nincs más megoldás számára - mondja a színésznő. - A törvény képviselői éppen meg akarták ölni. Marta átlagos nő, aki tudományos kérdésekben otthon van, de ahhoz nem ért, hogyan szökjön meg a hatóságok elől a világ különböző országaiban."
"time is not money"
