információ:
vissza a rövid leíráshoz
bővebb info
A család a József Attila telepen lakik immár húsz éve, elképesztõ hangkulisszák között. Pontosan lehet hallani, ki, mikor szeretkezik, horkol, fürdik, nem beszélve az ütvefúrókról.
Másfél szoba, sörös dobozok a szekrény tetején, Supraphon lemezjátszó, Komár László, Zámbó Jimmy és Elvis Presley lemezekkel. Mióta leállt a Csavargyár, társadalmi kapcsolataik a közvetlen szomszédokra redukálódtak. Joli szívesen és hosszan pletykálkodik a szomszédasszonyokkal, Feri pedig lejár a térre a haverokhoz, snóbliznak és szidják a rendszert, bámulják a csajokat. Feri az MSZP-re szavazott, Joli senkire.
Hét éve nem élnek házaséletet
Az erõmû leállítása óta rosszabbul megy a soruk, gondolni sem lehet a tizenkét éves Wartburg lecserélésére, de Feri nem engedi eladni. Minden vasárnap lemossa, aztán visszahúzza rá a sátorgarázst. Idén egyszer voltak vele a Városligetben, egyszer pedig Jolit kellett gyorsan orvoshoz vinni. Feri próbált elhelyezkedni, és amikor olyanokat kérdezgettek tõle, hogy tud-e németül, meg hogy ért-e a számítógépekhez, akkor feladta. Tervezték a haverokkal, hogy vállalkoznak (biokukac), de kezdõtõke hiányában nem lett belõle semmi. Feri egyszer válaszolt egy hirdetésre, ahol nagy pénzt ígértek valutában, de csak levették 2.600 Forintra és aztán eltûntek, amit Joli még a mai napig is emleget.
Aztán a Csavargyárat kezdték szétlopni, és az új tulajdonos, akirõl senki sem tudta pontosan, hogy kicsoda, megbízott egy õrzõvédõ céget, hogy mentse a menthetõt. Ez a cég alkalmazta Ferit, mint helyismerettel rendelkezõ embert. Három mûszak, elég lehangoló meló, esemény is csak akkor adódik, amikor a volt kollégák színesfémet próbálnak lopni a területrõl. Ferinek felajánlották, hogy beveszik a buliba, de õ nem kért belõle, igaz fel sem nyomta õket.
Aztán egy átlagos szombat délután, amikor Feri egy Pest környéki bányatónál horgászik a haverokkal, Joli meg töltött csirkét készít a házassági évfordulójuk tiszteletére, beüt a menykõ.
A történet tulajdonképpen itt kezdõdik...