2006-10-17
Megjelenik a Bódy Gábor filmmûvészeti írásait bemutató könyv
Az Akadémiai Kiadó gondozásában jövő szerdán jelenik meg a Bódy Gábor filmmûvészeti írásait tartalmazó könyv. A könyv bemutatóját 25-én 17 órakor tartják az Uránia Filmszínházban, amire minden filmbarátot szeretettel várnak a rendezők.
Bajor Péter,
az Akadémiai Könyvkiadó szerkesztõségi igazgatója lesz az esemény házigazdája, a kötete pedig Forgách András író mutatja be. a Bódy Gábor: Egybegyûjtött Filmmûvészeti Írások I. c. kötetet Zalán Vince szerkesztette. A bemutatót követõen 18 órától a mozi Fábri termében Bódy Gábor Kutya Éji Dala c. filmje kerül levetítésre.
A könyvet a helyszínen 20 %-os engedménnyel lehet megvenni.
Rövid ismertetõ:
Kevés olyan filmrendezõt ismer a filmtörténelem, akiben a mesterségbeli tudás - az anyag (a celluloid, a videoszalag), az eszközök (kamera- és optikafajták) alapos ismerete - és az elméleti felkészültség, s a képzelet ereje olyan egységben és egymást segítve létezett, mint Bódy Gábor alkotó személyiségében. Az 1970-es években, a magyar társadalom válságos esztendeiben, a hazai és külföldi új hullámok elernyedése után volt ereje újakra törni, a kísérletezés útjára lépni. Jelszavai: új érzékenység - új narrativitás. Jellemzõen: a jelszavak álltak tõle a legmesszebb. A jó fogalmazás szépirodalmi kísérletei után fordult tudatosan a film, mindenekelõtt mint nyelvezet tanulmányozása felé, melynek eredményeképpen jól ismerte a legkorszerûbb filmelméleti munkákat, s jó néhány nemzetközi színvonalú írásával maga is hozzájárult annak magas kvalitású mûveléséhez. Szerette és gyakran idézte Kölcsey Ferencet, aki szerint a nyelvnek legfõbb mûvelõi: a filozófus és a poéta. Talán azért is, mert Bódy Gábor nemcsak a filmrõl való gondolkodás egyik legnagyobb alakja a modern filmben, hanem mert - idõvel -
egyre erõsebben mutatkozott meg poétikai ereje is. Különös mûve, a Filmiskola, bizonyára ezért tud felemelkedni az ismertterjesztés szintjérõl, s lesz "belülrõl" megfogalmazott filmkészítési gyakorlat, amely nemcsak praktikus ismeretekkel szolgál, de "átörökíti" azokat kérdéseket, problémákat is, amelyekre adott egyéni válaszok nélkül nem létezik a filmrõl való alkotói gondolkodás. Poétikája természetesen játékfilmjeiben - a magyar filmmûvészeti maradandó értékeit jelentõ - az Amerikai anzixban, a Nárcisz és Psychében, a Kutya éji dalában bontakozik ki legteljesebben, feledhetetlenül. Bódy Gábor filmmûvészeti írásai ennek a nyugtalan, újakra kész elhatározásoknak s belsõ forrongásokkal telített alkotói mûhelynek elgondolkodatóan lelkesítõ dokumentumai. A mûfaji sokféleség - elméleti tanulmányok, tûpontos filmelemzések, filmötletek, szinopszisok, nyomtatásban elõször napvilágot látott forgatókönyvek, (Agitátorok, Amerikai anzix stb.) - színesíti az olvasó kalandját, amelynek során felismer(het)i az állandót is: a gondolkodásra, reflektálásra mindig kész szerzõi karaktert. Ez a magyarázata annak, hogy Bódy Gábor filmmûvészeti írásai - a szó legnemesebb és legteljesebb értelmében - izgalmas olvasmányok. Kötetünk a Bódy Gábor Egybegyûjtött filmmûvészeti írások címû sorozat elsõ darabja.

A könyvet a helyszínen 20 %-os engedménnyel lehet megvenni.
Rövid ismertetõ:
Kevés olyan filmrendezõt ismer a filmtörténelem, akiben a mesterségbeli tudás - az anyag (a celluloid, a videoszalag), az eszközök (kamera- és optikafajták) alapos ismerete - és az elméleti felkészültség, s a képzelet ereje olyan egységben és egymást segítve létezett, mint Bódy Gábor alkotó személyiségében. Az 1970-es években, a magyar társadalom válságos esztendeiben, a hazai és külföldi új hullámok elernyedése után volt ereje újakra törni, a kísérletezés útjára lépni. Jelszavai: új érzékenység - új narrativitás. Jellemzõen: a jelszavak álltak tõle a legmesszebb. A jó fogalmazás szépirodalmi kísérletei után fordult tudatosan a film, mindenekelõtt mint nyelvezet tanulmányozása felé, melynek eredményeképpen jól ismerte a legkorszerûbb filmelméleti munkákat, s jó néhány nemzetközi színvonalú írásával maga is hozzájárult annak magas kvalitású mûveléséhez. Szerette és gyakran idézte Kölcsey Ferencet, aki szerint a nyelvnek legfõbb mûvelõi: a filozófus és a poéta. Talán azért is, mert Bódy Gábor nemcsak a filmrõl való gondolkodás egyik legnagyobb alakja a modern filmben, hanem mert - idõvel -
