2008-02-19
Holland-flamand filmfesztivál 13 napig
A LOW holland-flamand kulturális fesztivál keretében egy külön filmfesztivált is kapunk a Németalföldi területek, vagyis Hollandia és Flandria filmtermésébõl. A filmfesztivál helyszÃne a Örökmozgó Filmmúzeum, az Uránia mozi és a Merlin.
A fesztiválon dÃjnyertes, és hazai rekord nézõszámot elért holland és flamand játék- és dokumentumfilmek

A programban 13 játékfilm és 6 dokumentumfilm szerepel: Jos Stelling Duska cÃmû, Oscar-dÃjra jelölt alkotása, Alex van Warmerdam, Nanouk Leopold filmjei, Peter Brosens és Jessica Woodworth filmje, a velencei filmfesztivál legjobb elsõ filmnek járó dÃját nyert Khadak, Koen Mortier provokatÃv Ex-drummer cÃmû alkotása, valamint nemzetközi hÃrû dokumentumfilmek, esetenként az alkotók részvételével.
Magyarországon holland vagy flamand film alig látható a mozikban, noha a holland filmek három Oscar-dÃjat nyertek az elmúlt húsz évben: Merénylet (The Assault, 1986), Antónia (1996), Karakter (Character, 1998), és a flamand filmek is egyre többet hallatnak magukról, fesztiváldÃjak sorával hÃvják fel magukra a filmvilág figyelmét.
A válogatás ezt a hiányt szeretné pótolni azzal, hogy a két térség filmmûvészetének legfrissebb alkotásaiból merÃtett: 7 holland, 6 flamand játékfilm, továbbá 6 dokumentumfilm lesz látható a fesztiválon.
A fesztivált 2008.

A Pincér a bizarr helyzeteket abszurd humorral megjelenÃtõ Alex van Warmerdam legújabb mûve. Warmerdam filmjeit sorozatban vetÃtette az Örökmozgó az elõzõ holland filmhéten (2005).
A kelet és a nyugat közti különbségekrõl szól az Oscar-dÃj versenyébe nevezett holland Duska (Jos Stelling, 2007).
A holland filmek témái az elmúlt években az intim kapcsolatok és a családi viszonyok felé fordultak. Martin Koolhoven Rántott Hús (Schnitzel Paradise/Het Schnitzelparadijs, 2005) cÃmû filmje már látható nálunk, a fesztiválon legújabb filmje, a Boldog Család (Happy Family/'n Beetje Verliefd) szerepel. Miként elõzõ filmje, a Boldog Család is a bevándorlók világát örökÃti meg egy abszurdba hajló vÃgjátékban.
Sokakat érintõ társadalmi problémát feszeget Mijke

Egy megrendÃtõ apa-fiú viszony a témája David Lammers holland filmkritikusok által dÃjazott elsõ filmjének, az Északi Fény-nek (Northern Light/Langer Licht).
Nanouk Leopold filmjében, a Wolfsbergenben a család négy generációja képtelen egymást megérteni.
Nincs boldogabb sorsa a Nadine (Erik de Bruyn, 2007) cÃmszereplõjének sem, akit a gyermek utáni vágy bûntény elkövetésére sarkall.
A fesztivál programjában szerepel még az idei Berlinale Ezüst Medvéjét nyert rövidfilm, a Kapcsolat (Contact, Hanro Smitsman, 2007), amely az Oscar-dÃjért is versenyezni fog 2008-ban.
Az elmúlt évben a nemzetközi filmsajtóban legtöbbet emlegetett flamand filmek a Kell egy dobos! (Ex drummer, Koen Mortier 2007) és a Khadak (Peter Brosens, Jessica Woodworth, 2006). MÃg az elõbbi meggyõzõ erõvel ábrázolja a punk nihilizmust és az erõszakot, a Khadak a szabadság, elnyomás, hatalom és a forradalom metaforája. Ez utóbbi nemcsak

A televÃziótól a mozifilmhez átpártoló Frank Van Mechelen két filmje ért el nagy közönségsikert.
A Pokol Tangierben (Hell in Tangier/Hel van Tanger) egy marokkói börtönbe vetett két buszsofõr drámai sorsát örökÃti meg, A Betolakodó (The Intruder/De Indringen) cÃmû krimiben pedig egy orvos megszállottan keresi eltûnt lányának nyomait.
Az idõs, kiszolgáltatott emberek gondolkodásmódjának megértéséhez kerülünk közelebb, ha megnézzük Geoffrey Enthoven szokatlanul érzékeny filmjét, Az Egyetlen-t (The Only One/Vidange Perdue, 2007).
Flamand filmrõl nem beszélhetünk a legtöbbet foglalkoztatott flamand szÃnész, Jan Decleir emlÃtése nélkül. Noha a fesztiválon csupán két filmben játszik, a Wolfsbergen-ben és Az Alzheimer-Ügy (The Alzheimer Case/De Zaak Alzheimer) cÃmû nagysikerû alkotásban, neve összefonódott a flamand filmmûvészettel.
A filmfesztivál programja a LOW honlapján olvasható.
A filmeket angol felirattal és magyar szinkrontolmácsolással vetÃtik.
Elõzõ hÃrünk a LOW-ról ez.