Most vasárnapra esett az 5-ik nap, ami egyben az utolsó is, lévén, hogy idén 2-vel lerövidítették a Szigetet, többféle okból (a zaj miatti problémák a környék lakóival, illetve inkább a 4-ik kerületi polgármesterrel, kisebb költségvetés, tavalyi bérlet-és napijegyárak stb..).

A lényeg, hogy most a hagyományosan lelassult, polgári vasárnappal zártuk a Szigetet, ami csöppet rányomta a bélyegét a hangulatra. Nem nagyon, csak kicsit, persze az is igaz, hogy az 5-ik Sziget napon már csak piheg az ember, és arragondol, jól esne már egy anti-alkesz nap, rendes ébredéssel, fekvéssel, normális napi rutinnal, feledve a dobozos söröket és a hajnalig való táncot.


Ami azt illeti, a most vasárnapi program nem dobogtatta meg a szívünket, a the Killers nagyon ismerõsen cseng a Sziget-programok között, rémlik, hogy nemrég jártak itt (igen, utánanéztünk, éppen tavaly, õk voltak akkor is az utolsó Nagyszínpados fellépõk), mint ahogy a Tankcsapda sem hoz minket lázba. Az egyetlen fénypontnak a hajnali Korai Öröm tûnik, õk szoktak lenni szinte a legutolsó koncert a Szigeten, most nem, mert 1-tõl zenéltek, a szokásos 3 helyett. Idén az õ helyüket az ef Zámbó HDB vette át, õk adták elvileg az utolsó koncertet (fél 2-kor), ezt a pozíciót egyébként évekig a Sziámi nyomta, de aztán már nem.

Szóval jól betájoltuk a szokásos Korai Örömöt hajnalra, és mondanunk se kell, mennyire rossz érzés volt, hogy végül régi kedvencünkrõl maradtunk le. Ezúttal nem az elszabadult partihangulat volt a hibás, a túl sok alternatív szórakozás, hanem az, hogy ránk telepedett a vasárnapi hangulat, aminek tényleg nincs semmi köze a Sziget-hangulathoz és a felhõtlen mulatsághoz, de persze az is lehet, hogy csak éppen vasárnap hajnalra fáradtunk le teljesen az 5 napos Sziget-elés után.

Lényeg a lényeg, miután rögzítettük, hogy ismerõseink is egyfajta hektikus ide-oda rohangálásban vannak a Sziget végén, bár már senki sem vár igazán semmit, és miután belekukkantottunk az Úzgin Üver-be ami remek zene, és mindig nagyon jó koncertet adnak (most is, csak sajnos idén nagyon kevesen voltunk az Open sátorban a koncertjükön, hamarabb abba is hagyták a zenélést), szóval miután túl voltunk ezen, nem fogtunk bele további bulizási hullámokba, hanem azzal a búcsúhangulattal, ami eddig mindig keddre esett, hagytuk el a 16-ik Szigetet hétfõn hajnalban.

Mindig rossz, ha vége van az aktuális Szigetnek, bár a bulizási teljesítõképességnek is megvannak a határai, és mi idén már az 5-ik napon ott jártunk. Szívesen javasolnánk a Sziget szervezõknek, hogy jövõre inkább kedden kezdõdjön a rendes program, és szombatig tartson, hogy az "másnap dolgoznom kell, korán hazamegyek"-vasárnapi lelassultság ne legyen, hanem helyette még szombaton tombolja ki magát mindenki.

Mindegy, megvolt az idei Sziget-élményünk, 5 napba sûrítve, és kicsit másképp, mint eddig, de hasonlóan a tavalyihoz. Persze jó volt.