A 90-es évektõl kezdve többé-kevésbé rendszeresen tartottak iráni filmhetet Budapesten (a Graffiti és a Hunnia moziban, a Cirkóban, illetve az utóbbi idõben az Örökmozgó Filmmúzeumban), és a rendes moziforgalmazásba is több iráni film is eljut (köszönhetõen elsõsorban a Másképp Alapítványnak /Cirkofilm/, majd a Budapest Filmnek, illetve a Moképnek).


Az iráni filmek világszerte való bemutatásában az áttörést Abbas Kiarostami A Cseresznye Íze címû filmjének 1997-es Cannes-i nagydíja hozta meg. Azóta minden jelentõs fesztiválon rendszeresen vetítenek iráni filmeket, melyek jelentõs része a moziforgalmazásba is eljut. Így láthatta a magyar közönség Kiarostami, valamint Mohsen Makhmalbaf, Jafar Panahi vagy Majid Majidi filmjét, filmjeit.

Ezt az alapkínálatot sûríti az Iráni Filmhét, ami 7 nap alatt 11 iráni filmet mutat be a magyar közönségnek, a közelmúlt (90-es évek eleje) és a 2000-es évek filmtermésébõl.

A filmhét programja a szervezõk reménye szerint "a mai iráni film egészébe ad betekintést, ahol egymás mellett dolgoznak a különbözõ generációk".
Az élõ klasszikusként tisztelt Dariush Mehrjui (sz. 1940) szokásához híven 2004-ben is irodalmi adaptációval jelentkezik (A Mama Vendégei), a hazájában nemcsak film-, hanem színházi rendezõként is elismert Bahram Beizai (sz. 1938) pedig az iráni filmtörténetekbõl kimaradhatatlan, rejtélyes és formabontó 1992-es alkotásával, az Utazók-kal képviselteti magát a filmhéten.

Az újabb generáció jellegzetességeit mutatja 1999-es kasszasikerével, A Mennyország Színé-vel Majid Majidi, aki a kilencvenes években került a filmhez, kezdetben színészként. (Õ versenyezhetett elsõként az iráni filmesek közül Oscar-díjért, 99-ben, A Mennyország Gyermekei c. filmjével). Majid Majidi írta és rendezte a Baran c. filmet is, amit nálunk 2003 márciusában mutatott be a Budapest Film.

Két filmmel (Közel, Mégis Oly Távol - Holdfényben) szerepel a programban Seyyed Reza Mir-Karimi író-rendezõ, aki sajátosan, és mégis egyetemes érvénnyel vizsgálja a hit kérdését.

Két film foglalkozik az Irakkal nyolc éven át vívott háborúval is: az egyik (A Hideg Könnye) szerelmi történetbe ágyazva, a másik (Busz az Éjszakában) minimalista példázatként, de egyaránt megrendítõen, és mélységesen humanista, pacifista üzenettel.

A Köd Függönye Mögött rendezõje egy fogyatékos kisfiú szemszögébõl mutatja be a felnõttek világát. Az iráni filmben sok év szünet után egyre inkább elõtérbe kerülõ nõk jellegzetes példája a Café Transit önállóságra törekvõ, fiatal özvegyasszonya.

A nálunk szinte ismeretlen iráni vígjátékot pedig - A Mama Vendégei szelídebb hangvételénél jóval harsányabb - Házasság Iráni Módra képviseli.

Jegyek november 14-tõl az Örökmozgó Filmmúzeumban vásárolhatóak: VII. Erzsébet krt. 39. Jegyrendelés: 342 2167. Jegyár: 500-800 Ft.

A filmeket eredeti nyelven, angol felirattal, magyar hangalámondással vetítik.

A filmhét programja:

A Hideg Könnye (Ashke-sarma), 2004, r: Aziz-allah Hamidnejhad 11.21.18.30
A Köd Függönye Mögött (Poshte-pardeye-meh), 2004, r: Parviz Sheikh Tadi 11.22.16.30
A Mama Vendégei (Mehman-e maman), 2004, r: Dariush Mehrjui 11.24.20.30
A Mennyország Színe (Rang-e khoda), 1999, r: Majid Majidi 11.21.20.30
Busz az Éjszakában (Night Bus), 2007, r: Kiomars Pourahmad 11.23.20.30
Café Transit, 2005, r: Kambuzia Partovi 11.23.18.30
Eljõ a Nap (The Day Looms), r: Bijan Mirbaqheri 11.20.20.30
Házasság Iráni Módra (Ezdevaj be sabke irani), 2006, r: Hassan Fathi 11.25.20.30
Holdfényben (Zir-e noor-e maah), r: Seyyed Reza 11.26.20.30
Közel, Mégis Oly Távol (Kheili dour, kheili nazdik), 2005, r: Seyyed Reza Mir-Karimi 11.20.18.30
Utazók (Mosaferan), 1992, r: Bahram Beizai 11.21.20.30