A Sziget sem tudta idén kivonni magát ebbõl a béna szombati mámorból, jellemzõ módon 72 ezren voltunk aznap este, vagyis 3 ezerrel kevesebben, mint amennyien max. beférnek egyáltalán a Szigetre.

Tankcsapda, Iron Maiden - no, ezekbõl mi kimaradunk, tehát kerüljük a Nagyszínpadot, és keresünk olyan zenéket, amik jobban illeszkednek a személyiségünkhöz. Nem olyan sok ilyen adódott, a hétvége legfrekventáltabb estéje túlpörgetett, és valószínûleg a pultokból és kisebb helyszínekbõl áramló tánczenékre alapozták az éjszaka sikerét, ami egyébként mindig mûködni szokott (kár, hogy idén pl. nem volt HVG sátor, ott régebben kellemesen el lehetett lenni két hely között). Nina Hagen az A38-Wan2-n, amin elviselhetetlen tömeg vett részt, ezért kihagytuk az utána következõ VHK-t is, pedig szeretjük.
(Hasonlóan jól lehet ugrálva bulizni rá, mint a fõkedvenc Korai Örömre, mondjuk...).
Hatalmas tömegek vonulnak az utakon, a kajásoknál iszonyú sorok, még hajnal egykor is kerülgetned kell a többieket - biztosan nem véletlen, hogy nem kedveljük a szombati bulizásokat...Nem baj, még van egy utolsó (vasár)napunk, amire általában nagy dobás koncertet szoktak szervezni (gyakran Faithless-t), idén viszont a Muse-t, úgyhogy alig várjuk a holnapi kijövetelt....