A Jancs�-filmek hagyom�ny szerint egy-egy kellemes ny�ri forgat�st jelentenek, ahol mindenki j�l �rzi mag�t. Jancs� Mikl�s ez�ttal egy kicsit cinikus hangulat�, poltikai-parabol�kkal tel�tett ny�ri-filmmel lepett meg benn�nket. 
A filmet ez�ttal Jancs� Mikl�s, Hern�di Gyula �s Grunwalsky Ferenc k�z�s filmjek�nt tisztelhetj�k, �s a feliratok k�z�tt olvashat�, hogy volt egy t�rsrendez� is, ami mindenk�ppen �jdons�g. Az "Any�d! a sz�nyogok" c. film, az egy �vvel kor�bbi ny�ri term�s, a Nekem l�mp�st adott az �r a kezembe Pesten c. alkot�s folytat�sak�nt �rtelmezhet�. Tov�bbra is Kapa �s Pepe kalandjait �lvezhetj�k v�gig id�n 78 percben, feliratokkal egy�tt, �s �ll�t�lag k�sz�l majd tov�bbi folytat�sa is. Kapa �s Pepe v�gigdum�lj�k a filmet, Kapa v�gig-ord�tozza, mint valami lepusztult alkoholista. A film gyakorlatilag egy nyitott improviz�ci�s sz�nh�z. A kamera �ll valahol, vagy mozog, �s akkor az a helysz�n, ahol egy 4-5 perces jelenetet produk�lnak a sz�n�szek. P�ld�ul elhat�rozz�k, hogy isznak egy s�rt, �s akkor itt a "jelenet" v�ge, �s �gy folytat�dik, hogy m�r mennek a s�r�z� fel�, �s ez a "men�s" is lesz vagy 4-5 perc. A sz�vegek, amiket el�adnak, els�sorban a puha-kabar�, azon bel�l is a telev�zi�s �s politikai kabar� hom�lyos, rendszertelen�l �ssze-vissza utalgat� st�lus�t alkalmazz�k. Vagyis a n�z� gyakorlatilag nem kap semmit, csak foszl�nyokat, �s mindenbe azt k�pzel bele, amit akar. �rdekes belegondolni, hogy a Jancs�-filmek pl. a szocializmus alatt hat�rozottan szocialista hangv�tel�ek voltak, mintha "rendszer-filmek" lettek volna. Most �ppens�ggel direkt jobboldali hangv�telt k�pvisel ez a film, de ez tal�n mindegy is, mert �gyis csak foszl�nyokr�l van sz�. A film k�l�nlegess�ge Vasv�ri Emese, aki egy nagydarab �s kret�n n�t alak�t, aki csak vihog, v�gig, az eg�sz film sor�n. Az � szem�lye r�v�n tudnak ilyen szavak szerepelni a filmben, mint "dugni" stb. A film nyelvezete egy�bk�nt hat�rozottan primit�v, de nem egyszer�. Gondosan kital�lt mondatokkal dolgozik, csak �gy, mint maga a filmc�m, "Any�d! A Sz�nyogok", k�ts�gbeesetten pr�b�lkozik a figyelemfelkelt�ssel, mint a filmbeli sz�vegek minden egyes szava. 
A Jancs�-filmek mindig is egy teljesen k�l�n m�fajt k�peztek a magyar filmm�v�szetben, r�gen az er�szak �s a meztelens�g szerepeltet�se r�v�n, plusz az �lomszer� 12 perces "snittekkel", amikbe mindenki belek�pzelhetett, amit csak akart. Ez a k�l�n m�faj hagyom�ny most sem szakadt meg, hiszen, ha v�letlen�l ugyanazzal a szem�nkkel n�zn�nk meg ezt a filmet, mint egy b�rmilyen m�sikat, akkor azt k�ne mondanunk, hogy ez egy nagyon olcs� �s nagyon primit�v �s nagyon g�zos film, 78 perc b�n�z�s, �s hatalmas be�g�s. De szerencs�re a Jancs�-filmekre van egy fenntartott k�l�n szem�nk, ugyan�gy, mint a magyar filmes szakm�nak is, amely �vtizedek �ta kitart a kancs�-projektek mellett, �s ak�rmennyire is nem versenyk�pes forgat�k�nyvekr�l van sz�, az�rt nyaranta beindulhat a g�pezet, mi pedig p�r h�nappal k�s�bb, a filmszeml�n megn�zhetj�k  a Jancs�-term�st. Panaszkodni mondjuk nincs okunk, hogy a Jancs�-filmek sorra �s ilyen k�nnyed�n j�nnek l�tre, hiszen lehets�ges, hogy t�nyleg ez a hazai filmes kult�ra, �s akkor min�l t�bb, ann�l jobb, �s am�g a magyar film nem ker�l rendesen �zleti alapokra, addig �gy l�tszik, nem sz�m�t, hogy egy-egy filmet h�nyan k�pesek v�gign�zni. De az�rt, ha m�r ennyire k�nnyen j�n l�tre egy-egy Jancs�-film, drukkolunk, hogy a ny�ri forgat�shoz adjanak hozz� n�h�ny plusz napot, amit pl. arra lehetne hasznos�tani, hogy a k�sz�l� filmet kicsit �tgondolj�k az alkot�k, mert akkor esetleg m�g valami kreat�v is kij�hetne az ilyen forgat�sokb�l. 
Persze, tudjuk, hogy egy�ltal�n nem sz�p dolog ilyen negat�van hozz� �llni egy id�s emberhez, de a moziban a n�z� n�z�, a film pedig film, Jancs� Mikl�s pedig alkot� �s az alkot�knak nincs koruk, legal�bb is a v�gterm�k meg�t�l�s�ben, �lvezeti �rt�k�ben nem j�tszik szerepet. 
 

BUDAPEST-FILM

Vigy�zat, gyorsan roml� �r�, best before 2000. Tavaly november 28-adik�n l�pett p�ly�ra az �t�letnap, �s val�s�gos versenyt kellett futnia az id�vel, hogy behozza, amit kell neki, m�rmint az �r�t egy h�nap alatt. A dolog kataliz�l�sa �rdek�ben Arnold Schwarzenegger bar�tunkat �ltett�k a f�szerepl�i sz�kbe. A rekl�mja is eg�szen j� volt, Robin Tunney, (Christin York), utazik a metr�n, �s az alb�n� cs�v� megsz�l�tja, majd darabjaira hull, mint egy villanyk�rte, �s az eg�sz trailer alatt a Massive Attack egyik j�l siker�lt sz�ma futott, (az MTV-n), a moziban pedig Verdi Requiemje. Ak�rmelyik sz�m miatt n�zte is meg az ember, nem kapta meg, Verdit otthon, a Massive Attacknek ezt a sz�m�t pedig a Go (Nyom�s) c. filmben hallhattuk, amikor Todd Gains k�rbeforgatja Ronna-t (Sarah Polley), �s j�l feltekeri a hanger�, hogy ha a l�nyon lenne poloska, ne halljanak semmit, akik hallgatj�k, csak ezt a j� zen�t. 
Az �t�letnap ugyanolyan verseng�sben vett r�szt, mint zene ter�n Will Smith Will 2K c�m� sz�ma, Jennifer Lopez Waiting For Tonight sz�m�val, Robbie Williams Millenium-j�val �s �gy tov�bb, sz�val alkalmi-filmk�nt tekinthet�, illetve volt tekinthet�. A film rendez�je �s Director of Photography-ja, Peter Hyams sem kis vonzer�t gyakorolt r�k, hiszen az Id�zsaru c�m� filmet is neki k�sz�nhett�k, ami az egyik legjobb id�utaz�s film, �s ami a legjobban kezd�d� filmek list�j�n is el�gg� j� helyen tart�zkodik. Robin Tunney, a f�szerepl� csaj sem kis vonzer�, kedvenc�nkben, a Zenebirodalom Visszav�g (Empire Records) � volt a cs�ny�cska Debra, aki depresszi�s, �s lev�gja �l�ben a haj�t a film elej�n, mindenesetre az�ta igencsak megsz�p�lt. 
A film teh�t sokminden miatt sz�m�thatott valamilyen form�j� t�mogat�sunkra, p�ld�ul nem kellett meger�ltetnie mag�t, hogy egy olyan 30-40 percig ne is kezdj�nk el gyanakodni, hogy esetleg egy b�na filmr�l van sz�. De h�t v�g�lis el�g nagy g�z egy nem j�l kital�lt akci�film, ahol adva van az elpuszt�thatatlan f�negat�v, aki mindenki elpuszt�t, de Schwarzinak m�gis siker�l valamit el�rnie. Id�t kell nyernie, �s ehhez addig l�vi hatalmas adag komputerj�t�kokba ill� t�ltetekkel, am�g �jfelet nem �t az �ra, 99 december 31-�n. El�g id�tlen dolog, de nem is szabad komolyan venni, mert csak egy alkalmi filmr�l van sz�, ami meglovagolja alkalmi �rdekl�d�s�nket. Ha kor�bban Kathryn Bigelow nem k�sz�ti el a Strange Days-t, (A hal�l Napja), ami a legapokaliptikusabb, �s m�gis a legjobb Y2K film, (�s most m�r �gy is mondhatjuk, hogy "minden id�k legjobb Y2K filmje), akkor val�sz�n�leg nem is lett volna �rdekes, hiszen napokkal a d�tumv�lt�s el�tt m�r l�tszott, hogy nem lesz itt semmi g�z. Ha okosabbak lettek volna a producerek, ink�bb egy direkt vicces �t�letnap-ot k�sz�tenek, olyan Eddie Murphy st�lusban, azt m�g most is meg lehetne n�zni, �s a d�tumv�lt�s el�tt is jobban sz�rakoztunk volna. Amikor Schwarzenegger meghal, olyan, mintha a film azt k�z�ln� vel�nk, "bocsi, ennyire futotta, nem �prilisi tr�fa, hanem Y2K vicc volt csak az eg�sz, ezer �vig nem pr�b�lkozunk ilyennel, �g�rj�k". 
 

INTERCOM

A m�sik hull�mlovasunk  Hal Hartley filmje, amely szint�n azt a bizony�ra �rdekes k�rd�st j�rja k�r�l, hogy akkor most vil�g v�ge van, vagy nincs, m�rmint 99 dec 31-�n, sz�val szint�n best before 2000 filmr�l van sz�. Itt J�zus �rkezik meg NY-ba, �s eg�sz nap az emberek lelk��rt k�zd, m�gpedig a gonosszal. M�ria Magdal�na is �ppen vele van, akit a nemcsak n�pszer�, de igencsak tehets�ges P.J. Harvey alak�t. (P.J. Harvey-t�l sz�rmazik a Strange Days legjobb sz�ma, az I Can Hardly Wait), sz�val volt m�r neki dolga a millennium t�m�val. 
Hal Hartley az elm�lt k�t �vben egy Millennium-os sz�ndarabon dolgozott, �s voltak olyan jelenetei, amikb�l �ssze tudott �llni egy eg�sz film, (legal�bb is szerinte). A recept el�g egyszer�, az �jtestamentum egy egy�ni �rtelmez�s�t mutatja be, �s ez �nmag�ban annyira megbotr�nkozat�, hogy k�nnyed�n lehet sz�m�tani egy kis botr�nyra, "sajt� visszhangra". Haszn�ljunk hozz� egy karizmatikus n�i szerepl�t, P.J. Harvey ki is mer�ti ezt a fogalmat, �s haszn�ljunk digit�lis kamer�t, ami a gazdagabb h�ztart�sokban m�r nagy gyakoris�ggal el�fordul, �s ami nem filmnyersanyagot fogyaszt, �s nagyon k�lts�gk�m�l�, (l�sd a Sz�let�snap c. filmet �s  Dogma c. mozgalmat). Haszn�lj hozz� j� zen�ket, �s m�r k�sz is van, �s az �sszes ember, aki nem b�rja a Schwarzi-filmeket, �s sz�vesen megn�zne valami vil�g v�g�t, az m�ris potenci�lis vev� a filmre. A film els�sorban megbotr�nkoztat�, m�sodsorban 63 perces, harmadsorban 98-ban k�sz�lt (ez az�rt rendes dolog, teh�t nem szigor�an alkalmi film), negyed sorban 350000 doll�rb�l k�sz�lt, k�sz�nhet�en annak, hogy az �jtestamentum nem jogd�jas term�k, (vagyis az eredeti "forgat�k�nyv" ingyen volt, �s hogy a sz�n�szeken, a zen�ken, �s a filmre val� felnagy�t�son k�v�l alig ad�dhatnak egy�b k�lts�gek, �s a botr�ny m�g a rekl�m-k�lts�gvet�st is kv�zi megsp�rolta). (�sszehasonl�t�sk�nt, a Blair Witch Project-re a forgalmaz� az�rt elk�lt�tt vagy 2 milli� doll�rt a film rekl�mj�ra, ami persze m�g mindig nagyon szer�ny �sszeg). 
�sszess�g�t tekintve m�ris �gy t�nik, mintha nem b�rn�nk Hal Hartley-t, de ez nem igaz, a piacon nagyon j�l kital�lt �s megtal�lt helye van neki, teh�t hi�nyt p�tol �s sz�ks�g van r�. Mindig lesznek emberek, akik irt�znak a Hollywood-i filmekt�l, (vagyis a legt�bb filmt�l), �s Hal Hartley ezt a kateg�ri�t c�lozza meg filmjeivel. Az m�r egy m�sik k�rd�s, hogy Hal Hartley filmjei is ugyan�gy m�k�dnek, mint a Hollywood-i filmek, nem valami d�delgetett �lom elpost�z�sa a c�l a k�z�ns�gek fel�, (amit, tekintve, hogy a filmez�s milyen k�lts�ges dolog, meg is lehet �rteni), hanem olyan filmek k�sz�t�se, amikre vev� a k�z�ns�g, �s eladhat�ak.