Csúcsformában 2.

A Rush Hour 1. nagyon jól sikerült vígjáték volt, nemcsak izgalmas, de egyben vicces is. Jackie Chan, aki addig főként egyedül dolgozott, ebben a filmben egy megfelelő társra talált, Chris Tuckerre, akivel kulturális párbajt vívhatott a kínai, versus amerikai kajákról, zenékről, letartóztatási stílusról, egyszóval mindenről, ami egy Hongkong-i és egy Los Angeles-i zsarunak fontos lehet. Olyan gördülékenyen pörgött a cselekmény, és közben olyan jól szórakoztunk Lee és Carter idétlenkedésein, hogy csak pár percesnek tűnt a film, és a végén jókedvűen hagytuk el a mozi színterét.

Ugyanezt már nem tudjuk elmondani a Csúcsformában 2-ről, mert ez a film a klasszikus "második rész"-szindrómában szenved. A második rész csak nagyon ritka esetben éri el az eredeti film színvonalát, de ez a tény már senkit sem lep meg a mozinézők közül, inkább csak annak drukkolunk, hogy néha ne így történjen (a Mátrix és A Gyűrűk Ura-folytatásokkal szemben például bizakodóak vagyunk). A Csúcsformában 2. minden egyes ízében az első rész poénjait próbálja megismételni, és bizony, átsüt a görcsös igyekezet a poéngyártáson. James Carter (Chris Tucker) éppen Hongkongban tölti a szabadságát, Lee (Jackie Chan) haverjánál, akivel még az első részben barátkozott össze. A laza vakációból azonban nem lesz semmi, mert egy postásnak öltözött kínai lányka felrobbant egy szobát az amerikai követségen, és ezt az ügyet pont Lee kapja meg. Ezek után nagy jövés-menés, nyomozás, kalandok sora következik, és mi megpróbáljuk önfeledten átadni magunkat Carterék bohóckodásainak, csak hát ez most nem megy annyira könnyen. Mert például a film sztorija sem sikerült annyira ötletesre, mint az első részé, sőt, azt is mondhatnánk, hogy a Halálos Fegyver 4. történetének egy egyszerűbb változatát láthatjuk. Bár az is igaz, hogy a Csúcsformában sem a sztorija miatt lett annyira népszerű, hanem a jól koreografált verekedések, a pontosan időzített poénok, és főként a két eltérő kultúrából érkező zsaru beszólásainak, egymás ugratásainak köszönhetően.

A Csúcsformában 2. nemcsak, hogy kevesebb akciót kínál az első részhez képest -de ami még inkább fájó-, kevesebb humort és könnyedséget is. Ha történik valami bonyodalom hőseinkkel, akkor annak a jelenetnek az izgalmát kétszer igyekszik meglovagolni a film, mert az akciók után Carter mindig rendre összefoglalja, hogy mi minden történt vele, mióta Hongkongban tartózkodik - és azáltal nekünk is azt sugallja, hogy a film igenis telis-teli van izgalommal. Persze nem unatkozunk a film alatt, sőt, egy-két jeleneten egészen jókat derülhetünk, de közben úgy érezzük, mintha a Chan-Tucker csodapáros kicsit visszavett volna a lendületből (vagy a két forgatókönyvíró, esetleg a rendező, a 31 éves Brett Ratner?). Valaki biztosan, de mi a rendezésre tippelünk leginkább.

Lee-nek ebben a részben is van egy lelki terhe, most azt a Ricky Tan nevű építészt gyanúsítja a robbantással, aki annak idején az apja társa volt, vagyis aki mellett meghalt az apja. Jackie Chan ezt a súlyos lelki konfliktust hasonló arccal kezeli (szinte rezzenéstelenül), mint azt a Carter által kimutatott tényt, hogy már évek óta nem volt nővel közelebbi viszonya, és zavarba jön, amikor az Isabella nevű bombázó amerikai titkosügynök (Roselyn Sanchez) közelébe kerül. Ebben a filmben a fő gonosz harcos is egy nő, a változatosság kedvéért: a Hu Li nevű életveszélyes kung-fu-viperát a Tigris és Sárkány-ból ismert Zhang Ziyi játssza. Zhang Ziyi még csak 23 éves, de ezzel együtt Jackie nagyon meg volt elégedve a filmbeli harci teljesítményével. "Az egész forgatás során mindössze kétszer helyettesítette őt kaszkadőr- mondta elismeréssel Chan.- Tanulni akart, és saját maga végrehajtani az újonnan tanult dolgokat. Arra kértem, bízzon bennem, és aztán valóban meg is csinálta a mutatványokat." ..

Kicsit fura volt ezt a törékeny és szép kislányt mozgó tömeggyilkosként elfoganunk, de miután Chris Tuckernek többször is jól az arcába rúgott a filmben, kezdtünk fogékonnyá válni erre a verzióra.

Míg Jackie Chan körülbelül ugyanazt a formáját hozta ebben a filmben, mint a Csúcsformában, Chris Tucker sokkal kevésbé volt vicces és izgága, mint amilyennek megszerettük annak idején. A film alkotói sokkal többet kihámozhattak volna abból az alaphelyzetből, hogy a Csúcsformában 2-ben Carter került idegen terepre, és Lee van hazai pályán, tehát minden előző részben történt ugratás visszaadható lett volna Lee részéről. A forgatókönyv erre nem szentelt külön figyelmet, inkább csak arra koncentráltak, hogy elhintsék a nézőkben, hogy Hongkong veszélyes hely, és ezért mi a film alatt folyamatosan fogunk izgulni.

Ha ez nem is jött össze, azért nem mondanánk, hogy rossz film lett, "csupán" az első rész ötletességéhez és humorosságához képest maradt alul. És mivel egy Jackie Chan-filmről van szó, ha úgy érezzük, hogy még nem nevettünk eleget, meg lehet várni a szokásos baki-parádét a film végén, a stáblista alatt - egy fokkal biztos, hogy vidámabban fogunk emlékezni a filmre. A Csúcsformában-sorozatnak ezzel a résszel még nincs vége, mert már előkészületben van a Rush Hour 3. is, ami elvileg 2004-ben fog mozikba kerülni. A Chris Tucker-Jackie Chan-páros nem adja fel egykönnyen, remélhetőleg a nézők sem ..

-lido-