Titokzatos Folyó

Például Sean Penn-nek, Tim Robbinsnak és Kevin Baconnak. Mindhárman remek színészek, bár ez ebben a filmben nem tudott igazán érvényesülni. A film egy bestseller regény alapján készült, Eastwood megszerezte az azonos című könyv megfilmesítési jogait, és számunkra érthetetlen módon úgy találta, hogy mindenképp filmre kell vinni ezt a történetet. Bestseller ide, vagy oda, ezúttal ellen kellett volna állni annak az erős késztetésnek, hogy egy, az USA-ban sikeres könyvet, ami tragédiák láncolatát vonultatja fel, mindenképp felküldjenek a filmvászonra is. Mivel ez nem történt meg, egy kivételesen lehangoló 137 percet tölthettünk el Clint Eastwood rendezői világában.

Egy visszaemlékezéssel indulunk, 3 kissrác játszik a bostoni utcákon, valamikor a 60-as években, és mulatságból beleírják a nevüket a frissen aszfaltozott járdába. Aztán felbukkan egy autó, kiszáll belőle egy behemót ember, és elviszi az egyiküket. Később kiderül, hogy a férfi egy pedofil, aki a társával együtt négy napig tartotta fogságban Dave-et, és tönkretette őt egy életre. Ezzel a kezdéssel már megkapjuk a film alaphangulatát, és ebből a lehangoltságból nem fogunk bírni szabadulni a film végéig. Sőt, még utána sem.

Ezután ugrunk egyet a jelenbe, ahol a három srác már középkorú férfi, Jimmy (Sean Penn) egy vegyesbolt tulajdonosa, Sean (Kevin Bacon) nyomozó, Dave pedig (Tim Robbins) nem tudjuk, hogy micsoda. Ők hárman azóta a nap óta nem tartották a kapcsolatot, mindenki élte a saját életét, ahogy tudta, illetve, ahogyan az elröppent regény és forgatókönyv azt lehetővé tette. Sean például azért boldogtalan, mert egy fél éve elhagyta a felesége, nem tudni, miért, és bár azóta többször felhívta a nő, soha nem szólt bele a telefonba.

Dave a feleségével (Marcia Gay Harden) és kisfiával él együtt, de nem derül ki, hogy mi a munkája, mivel csak annyit látunk, hogy ébredés után baseballozik a gyerekével, aztán pedig elkíséri az iskolába. Egyfajta lefáradtság jellemzi a szereplőinket, aminek a fő-fő képviselője Tim Robbins (A Játékos, A Remény Rabjai), aki valami sejtelmes egyszerűséggel vonszolja magát az utcán, és legtöbbször úgy válaszol a hozzá intézett kérdésekre, mintha félálomban lenne.

A három főszereplőt egy gyilkosság hozza össze ismét, Jimmy 19 éves lányát brutálisan megölik, az ügyben Sean nyomoz a társával (a Mátrix miatt színészként elfelejthető Laurence Fishburne-nel), és mivel éppen aznap Dave is véresen ment haza, a gyanú egy-két nap (a filmben egy-másfél óra) elteltével lassan kezd ráterelődni.

A film maga tulajdonképpen ennek a nyomozásnak a történetét, illetve az ezidő alatt felmerült gyanúk, félreértések, szerencsétlen válaszok, elhallgatott igazságok menetét mutatja be, úgy, hogy közben minden nézői ellenszenvünk Dave felé irányítódik, hozzá kell tennünk, meglehetősen manipulatív módon. Nem vagyunk vele tisztában, hogy miért kell annyira utálnunk az amúgy is elrontott életű Dave-et, miért erőlteti a film az ő bűnösségét, és közben miért nem tudunk meg alapinformációkat a Tim Robbins-féle karakter életéről.

Clint Eastwood nagyon kedveli a részleteket, és ezúttal rendesen el is mélyült bennük, de ettől még nem lett összefogott és jó ritmusú a film. Sok-sok figyelmet szánunk Jimmy fájdalmának érzékeltetésére, láthatjuk Sean Penn arcát közelről, ahogy eltorzul a tragédia hatására, és teljesen elmerülhetünk a folyamatos drámában, amit a Mystic River kínál. Sean Penn egyébként elég erős szokott lenni a nem-vidám filmekben, mint például a Nevem: Sam c. filmben, amiben egy fogyatékos férfit játszott, igen meggyőzően (és eléggé meghatóan), de emlékezetes volt a Játsz/mában is, ami ugyan nem egy dráma, hanem "csak" egy krimi volt, mégis remek volt benne.

Ezúttal is voltak jó pillanatai (például amikor elmeséli Tim Robbinsnak, hogyan szokta annak idején várni a lépcsőn a lányát, hogy hazatérjen egy-egy bulizásból), de ha mérleget vonunk, többször játszotta túl a fájdalmat és dühöt, mint nem. A harmadik jó színészünk, Kevin Bacon (Veszélyes Vizeken, Hetedik Érzék) kapta meg talán a legjobban megírt szerepet a 3 főszereplő közül, úgyhogy az ő zsaru-karaktere lett a legjobb alakítás a csapatból. Női szereplőkben nem annyira erős a film, mert a halott lányon kívül csak két nőt látunk, Jimmy és Dave feleségét, Laura Linney és Marcia Gay Harden alakításában, de mindkét karakter túlságosan bizonytalan és szürke ahhoz, hogy kimozdítsa a filmet a "férfiak egymás közt"-hangulatból.

Ahogy visszagondolunk, nem tudunk túl sok érvet felhozni a film mellett, mivel azt a küldetést, amit be lehetett volna végeznie (egy átélhető drámát, és annak hátterét kibontani), nem sikerült neki teljesítenie, és amit ehelyett kaptunk, az minden szempontból kevésnek bizonyult. Számunkra még nem eldöntött kérdés, hogy Clint Eastwood tényleg egy jó rendező-e, vagy csak egy remek színész, aki megteheti, hogy rendez is, bár a tökéletes Szív Hídjai után tudjuk, hogy képes jól is rendezni.

A Titokzatos Folyónál ez nem jött neki össze, ezúttal egy olyan dráma-krimi keveréket kaptunk, sok személyes tragédiával, és egy megfejtendő rejtéllyel, amiből nem állt össze sem egy igazi dráma, sem egy valódi krimi, hanem csak egy erőltetett regény-adaptáció.