keresés



  home   | szocio |  hírek   |  filmekről   |  kult   |  urban/enviro   | 

  fehér
tartalom
Starsky s Hutch
A Szenvedly Labirintusa
Kill Bill - 2. rsz
Gothika
Flke-reklmok, reklmflkk
Az 50 Els Randi
Hhatr - A Flelem Felprget
leteken t
Rap, Rev, Rme
Horrorra Akadva 3.
Szeresd Apdat
Nem flek
Honey
Farkasok Ideje
Underworld
Csak Az A Szex...
Fk Nlkl - Michel Vaillant




  2004-04-29

Fülke-reklámok, reklámfülkék
 

Matáv-Mediacontact felületek

Napjaink gyorsan fejlődő világában szinte semmi sem túlságosan meglepő, már-már hozzá vagyunk szokva, hogy mindaz, amit korábban a sci-fi műfajába soroltunk, az most sorra valóra váljon, életnagyságban ránk köszönjön az utcán. A Matáv telefonfülkéket például néhány hete hirdetési felületté alakították át, és azóta már nemcsak telefonálni lehet velük, hanem reklámozni is.



Tavaly októberben jött létre a szerződés a Matáv és a Mediacontact kft. között, melynek értelmében a Mediacontact Kft., akiknek kilétét (számunkra érthetetlen módon) a Matáv semmiképp sem akarta nyilvánosságra hozni, a Matáv által üzemeltett nyilvános füléken hirdetési felületet alakíthat ki, és értékesíthet. Az átalakulást Fővárosi Önkormányzat Városvédelmi Bizottsága jóváhagyta, s a rendszer néhány hete már működésbe is lépett. Ez természetesen ugyanaz a Mediacontact kft, amely idén áprilistól a taxi-dosztokhoz multifunkciós objektumokat telepített, melyek egyszerre kommunikátorok és reklámfelületek.

Kis cikkünket mintegy vitaindítónak szánjuk annak eldöntése érdekében, hogy vajon ezek az új reklám-felületek ebben a formában 100%-osan elfogadhatóak-e, vagy esetleg hagynak némi kívánni valót maguk után?

Vannak-e precedensek?

Az már most is világos, hogy ha egy kicsit is elnézőek vagyunk a köztéri reklámokkal szemben, akkor egyszerűen semmi sem szabhat határt az elterjedésüknek, mert egyik példa, egyik precedens a másikat igazolja, és így tovább. Ugyanígy a Matáv fülkék oldalán kiképzett kültéri reklámfelületek (outdoor media) elfogadható voltának alátámasztása érdekében sem kell messzire menniük precedensért.

Gondoljunk csak az utcákat szelő villamosainkra, melyeket a '97-es nagy Pepsi kampány idején 100 % Pepsi-felülettel vontak be, vagy a metrókra, melyek időnként 100% Pannon GSM csomagolásban futottak be az állomásokra. s azóta is bármikor becsomagolják őket, valahányszor akad érdeklődő hirdető. A helyzet járműreklám terén annyiban finomodott, hogy a város időközben úgy döntött, hogy a metrókat mégsem lehet befesteni, de a villamosokat azóta is bármikor becsomagolják őket, valahányszor akad érdeklődő hirdető.

Az újonnan felfedezett fülkereklám egyik szemünkkel nézve talán tolakodó ötletnek tűnik, ugyanakkor mit szólunk a metró állomások területén a talajra festett (valójában laminált) hirdetési felületekhez? Vagy az utak mentén a lámpaoszlopokon elhelyezett világítós, vagy "sima" hirdetőtáblákhoz, melyek évtizedek óta jelen vannak? Vagy mit szólunk a szórakozóhelyeken elhelyezett reklám napernyőkhöz, vagy a toalettekben, a piszoár feletti hirdetési felületekhez? De hogy egy a telefonfülkékhez közelebbi példát hozzunk, az újságárusok egyik láncolata is újabban az újságosbódék oldalát átalakította hirdetési felületté. És ne feledkezzünk meg a civilizáció melegségét sugárzó plexi busz- és villamos megállókról, melyeknek több oldalát is citylight reklámok fedik.

Analógia és precedens tehát akad bőven, és akkor még nem beszéltünk külföldről. New York City-ben például 1999 óta működnek telefonfülke reklámok. New Yorkban 71 telefontársaság működtet nyilvános fülkéket, és mindegyik fülkéin vannak reklámhelyek. A reklámhely szolgáltatást természetesen a telefontáraságoktól független outdoor media cégek végzik - gyakorlatilag pont úgy, mint nálunk. És még azt sem mondhatjuk, hogy a Matáv fülkéin a reklámfelületek a New Yorkiakhoz képest rondák lennének, sőt. Nagyobbak, szebbek, ráadásul a legmodernebb kivilágított és gördülő rendszerűek (az egyes reklámokat gördülő rendszer segítségével cirkulálják). Illetve, ha nem az iker fülkék oldalára tapasztott "franciaágy" jellegű hirdetési helyről beszélünk, hanem a másik Matáv-Mediacontact megoldásról, a fülkeajtókra tapasztott féligáteresztő egy-egy plexi betétet teljesen lefedő matricákról, akkor pedig azt mondhatjuk el, hogy gyakorlatilag szolidabbak, mint New York-i társaik.

Van-e bűvös határ?

Ha úgy vesszük, a felmelegedéshez hasonlatos tragikus tény, hogy köztereinket egyre komolyabb léptékben árasztják el a reklámok. A kérdés már rég nem az, hogy mindez legális-e, lehetséges-e, hanem az, hogy van-e valami határ? Hogy van-e valami egyéb határ is, mint a média árusok találékonysága és befektető kedve, vagy a hirdetők pénztárcája?

Az egyik legreklám-telítettebb környezet a sport világa, a jégkorongnál például a jég alá is reklámok vannak festve, így a játék gyakorlatilag reklámfelületen játszódik (!), mégis, nyilván van valami szabályozás, ami miatt ha valaki akarja, akkor sem tudja megvenni az egész jeget, és nem tudja például egy hatalmas csokoládé, vagy mosópor felszínén jégkorongozó emberkék látványát kényszeríteni a televízió előtt ülő hoki-rajongókra. Ugyanígy a tenisz esetén, ahol nem tudunk olyan négyzetcentire pillantani, ahol ne lenne valami eladott reklámfelület, beleértve a sportolók testét, de a hálót valami miatt mégis megkülönböztetik. Úgy tűnik, azt a szabályt találták ki, hogy a hálónak csak a pálya belső vonalon kívül eső részét adják el pl. a Mercedes-nek, de a teljes hosszát nem, és ha a sportban van valami határ reklám-telítettség terén, akkor biztos, hogy nem vagyunk teljesen elveszve:)

Működik határ a mentőkocsik esetében is. Van rajtuk reklám, például a Pannon GSM reklámja, de egyrészt ez egy állandó szponzori reklám, tehát nem egy (folyamatosan) értékesítésre kínált felület, másrészt, ha az emberek ránéznek egy ilyen mentőre, akkor még mindig egy mentőt látnak, és nem egy hirdetést. Miért ne lehetne a mentőkocsikon nagyobb reklámfelületet létesíteni? Miért ne lehetne a parlament, vagy a Budai Vár falán hirdetni? Miért ne csomagolhatnák be villamosok módjára a hidakat is, akik meg tudják fizetni? Miért ne építhetnének a telefonfülkék tetejére újabb világító hirdetőoszlopokat? Jó kérdések, és még jobb, ha van rájuk válaszunk.

Közszolgálatiság Takarásban

A telefonfülkék ugyanakkor, szemben a teniszpályákkal, vagy a nagyra nőtt újságosbódékkal, közfunkciót látnak el, egy közszolgáltatás telepített formáit képezik. Ez a közszolgáltatást úgy hívják: "a nyilvános telefonfülke". Ez egyike azoknak a szolgáltatásoknak, melyekre a városnak és polgárainak szükségük van, mint bármilyen más közműre, közüzemre, legyen az csatornázás vagy tömegközlekedés. E közszolgálatiság miatt nekünk, az utca embereinek bizonyos plusz jogaink, a Matávnak pedig bizonyos plusz szolgáltatói kötelességei is felmerülhetnek.

Nagyon fontos például, hogy egy köztéri létesítmény hogyan néz ki, különösen, ha a köz szolgálatában áll. Hasonlóan a mentőkocsik példájához, ha egy telefonfülke alkalmas a telefonálásra, az önmagában még ugyancsak nem elég. Minden egyéb tekintetben is meg kell, feleljen annak, amit a város, az emberek egy telefonfülkétől elvárnak, meg kell, hogy megfeleljen az általános gondolkodásban az adott létesítményről alkotott képnek. Elvileg nyugodtan lehetnének például banán alakúak is a kagylók a fülkékben, de az emberek számára ez "furcsa" volna - a hétköznapitól elütő, ami egy közfunkciónál nem megengedhető hiba.

Mindenesetre alapvető, hogy az illető "mellék-tevékenység" ne nyomja el a fülkék eredeti rendeltetését. Nem mindegy, hogy egy buszmegálló oldalán van-e egy-egy reklám, vagy van egy-egy olyan reklám, melyek előtt időnként megállnak a buszok. Nem ugyanaz, ha egy fülkére kitesznek egy-egy hirdetést, vagy ha egy reklám teljes egészében eltakar egy egész fülkét, mert ilyekor csak azt mondhatjuk, hogy az egyik reklám mögött ott van valahol egy fülke.

A fülkék közszolgálatot látnak el, adott esetben például életet menthetnek, megközelíthetőségük nagyon fontos, és ha valamit nem ismerünk fel, vagy nem is látunk, mert el van takarva, azt hogyan nevezhetnénk megközelíthetőnek?

A Matáv fülkék New York-i testvérein van egy szembetűnő plusz, és ez az, hogy minden oldalról látható, hogy nyilvános telefonfülkékről van szó. Eddig a telefonfülkéken csak az volt kiírva, hogy "Matáv", de evidens volt, hogy miről van szó. Ha valaki látott egy fülkét, simán felismerte, mostantól azonban minden bizonnyal szükséges lesz rájuk írni, hogy "nyilvános telefon fülke", vagy legalább azt, hogy "telefon". Ugyanígy fontosnak tartanánk, hogy ha az illető fülkén világító reklámfelület van, akkor a "telefon" felirat is ugyanúgy meg legyen világítva egyfajta funkcióbeli egyensúly megteremtése érdekében. Egy ilyen feliratozás egyébként nem igényelne semmilyen változtatást az eddig kialakított hirdetési felületeken, mert ennyi hely még akad.

Reklám-fülkék

Ha nem tetszenek az új reklám-fülkék, van pár dolog, amit eszünkbe idézhetünk. Gondolhatunk arra, hogy a mobil telefonok korában a fülkék üzemeltetése (ahogyan ebből New York-ban nem csinálnak titkot) visszaesett gazdaságosság terén. Így, ha látunk egy reklám-fülkét, nyugodtan tekinthetjük úgy, hogy a reklámok teszik lehetővé, hogy ott legyenek. Ezzel párhuzamosan, a fülkék tisztaságára, jó állapotára is garancia a reklámfelületekkel való szimbiózisuk. A hirdetők nyilván nem örülnének a leharcolt fülkéknek, a nem működő telefonkészülékek (az eredeti nyilvános telefon szolgáltatás létrejöttének hiánya miatt) jogilag határozottan problémás helyzetet, technikailag egy gyorsan kijavítandó fülkét jelentenek.

Bizonyára azt a tényt sem szabad egyoldalúan tekinteni, hogy köztereink reklám-telítettsége egyre drasztikusabban nő. Ne csupán a tényleg kultúráltnak mondható új Matáv fülkékre, illetve Mediacontact felületekre gondoljunk, vagy a barátságos plexi buszmegállókra, melyeket mellesleg részben hirdetések borítanak. Nyugodtan gondolhatunk az önhatalmúlag, és illegálisan folytatott plakát-kampányokra is, melyek szintén egyre intenzívebben jelentkeznek. Az ilyen illegális plakátok a szó meglehetősen nyers értelmében rondítanak bele a környezetünkbe, és még nem is fizetnek érte. Nyugodtan felfoghatjuk úgy is, hogy a rendezett és kultúrált fülke-reklámok, illetve reklámfülkék ezek elől veszik el a teret és a lehetőséget.

Elsőre kicsit talán sokkoló látványt nyújtanak, de belegondolva végül oda lyukadunk ki, hogy elfogadjuk, sőt üdvözöljük a reklám-fülkéket, hiszen hatásukra előrébb lépünk civilizáltság terén. Jobb nyilvános telefon szolgáltatást (tisztább, jobban működő fülkéket), és tisztább utcákat (kevesebb illegálisan kiragasztott plakátféleséget) nyerünk.

-jepe-
2004-04-29
 




oldal: 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18