cspv logo
cspv szám: 79 / 05 tartalom
keresés

Éjszakai Járat A Sziget cikk cím Még Mindig Lakótársat Keresünk Éjszakai Őrség Fekete Víz Földre Szállt Boszorkány A Szállító 2. Kész Cirkusz Bringával a nagyvárosban

this is
cspv home
régi link, már nem működik

page number: 10 00784
film info
PREVIOUS articleNEXT article
2005-09-26

Kész Cirkusz


Halmozzuk a gegeket!
Dyga Zsombor egy bizonyos körön belül kultrendezőnek számít, legalábbis a Tesó c. filmjét sokan szerették. Õ az a fiatal független filmkészítő, aki a külvárosi srácokat dolgozza fel a kis költségvetésű filmjeiben, kedvenc színész-haverokkal dolgozik, és mindkét filmje vígjáték lett. Most egy gyors ritmusú kavarodást vitt filmvászonra, ami egy ronda bőröndszerű táska körül zajlik, és ami nem igazán tudott kitölteni 74 percet.

Egy geg-halmazt köszönthetünk ebben a filmben: folytonos helyzetkomikumok és humorosnak szánt párbeszédek adják a fő vonalat, a szereplők közti kavarodásokból igazából nem sül ki semmi különös, hacsak az nem, hogy az Ónodi Eszter által játszott karakter táskája mindig másnál van éppen, és amúgy mindenki azt akarja megszerezni, más-más okokból. A némafilmek akcióit idéző ügyetlenkedések, félreértések, és a jópofi beszólások váltják egymást, egészen gyorsan, és elvileg ezekből áll össze a film.

A főszereplők, a 3 fő srác, a Tesóból érkeztek, és vicces formájukban vannak. Van egy szépfiú karakter, Lévisz néven (Schmied Zoltán), aki minden nőre rámozdul, amúgy pedig írógépen csinál zenét. Van egy helyes-félénk srác, Zoé (Welker Gábor), akiről pedig azt tudjuk meg, hogy soha nem tud senkinek nemet mondani. És van még Kelvin (Elek Ferenc), aki jóindulatú, és jó barát. Ők hárman egy a filmvásznon is egy összeszokott csapatot képeznek, és bár a filmből ez nem derül ki (csak a sajtóanyagból), egy gombfoci csapatot is alkotnak.

Az a találmány, hogy Dyga Zsombor külvárosi srácok hétköznapjait dolgozza fel a filmjeiben, vagyis ő maga kreál ilyen eredeti karaktereket és élethelyzeteket, az elvileg egy egészen működőképes ötlet. Ismeri ezt a környezetet, vagyis az életből merít, mégis a nézők számára különleges, még nem bejáratott miliőt és figurákat használ. Ez tényleg egy jó vonal lenne, ha nem mennének át a párbeszédek gyakran erőltetett mondat-cserékbe, forgatókönyvszagú elmélkedésekbe elröppent gondolatokkal kapcsolatban (mennyit keres percenként Bill Gates?), amiknek ritkán jön össze, hogy viccesek is legyenek. Az világos, hogy stílust kölcsönöz egy figurának, ha meglepően választékosan fejezi ki magát (Lévisz), sőt, ezen még nevetni is lehet, de vajon miért van az, hogy folyton az az érzés kerülget minket, mintha Jay és Néma Bob lelassult párbeszédeibe hallgatnánk bele?

Egy kettősséget érzünk a filmmel kapcsolatban: szeretjük is, meg nem is. Jó, hogy egy fiatalos vígjáték, hazai terepen, mégis újszerű környezetben és hangulatban, de nem jó, hogy gyakrabban közönségesek a szereplők, mint az adódna. Miért kell a tökéletesen finom jelenség Ónodi Esztert durva gesztusokra rávenni, illetve olyan kifejezéseket a szájába adni, mint hogy "betérdelek"? Ez a stílus teljesen idegen a színésznőtől, arról nem is beszélve, hogy egyedül a Rap, Revű, Rómeó hibázott akkorát, hogy Ónodi Esztert középkorú nőnek állítsa be, de most Dyga Zsombor is egy olyan menedzsernőként "alkalmazza" a színésznőt, akinek 20 évvel ezelőtt volt egy rossz szakmai dobása, (mikor vajon, 12 éves korában?), vagyis legalábbis 40-es nőnek kell lennie a szerepe szerint. Ehhez hasonló túlzásokra akadnak még példák a filmben, amiken mindig meglepődünk, mert semmi dramaturgiai, vagy másféle értelmük nincsen. Az is gond, hogy egy csomó dolgot nem jön le a filmből, amit utólag csak a sajtóanyag alapján tudunk összerakni. ( Végig azt hisszük, focizik a 3 srác, később derül ki, hogy nem, gombfociznak, bár erre való utalások nincsenek a filmben, amúgy pedig mi az a pornó hasonmásozás, ki csinálja, és miért? Ezt sem tudjuk meg.)

Jó, hogy elegendően gyors a film ritmusa, ami illik a klasszikus félreértéses, keveredéses vígjátékhoz, rossz, hogy ez nem elég ahhoz, hogy kitöltse az egész filmet, mert már a 40-ik perc környékén rá-rápillantunk az óránkra, hogy hogyan is állunk a filmidővel. Jó, hogy egy újfajta környezetbe kirándulunk, sajátos stílusú fiatalok közé, rossz, hogy ezt nők leütésével, orális szexre való utalásokkal, és mesterkélt párbeszédekkel teszi a film.

A félreértések végül egy humorosnak szánt végkifejletben oldódnak fel, bár addigra nemcsak a szereplőink fáradtak le a sok rohangálás miatt, hanem kicsit mi is. Bár kaptunk egy vígjátékot, és néhányszor tényleg tudtunk nevetni a látottakon, ez a film nem lett az igazi, és ha külön értékeljük is a rendező független filmes mivoltát, a szuper kicsi költségvetést, meg a baráti munkastílust, akkor is egy so-so filmként gondolunk vissza a Kész Cirkusz-ra. A kevesebb itt megint több lett volna, amúgy pedig Ónodi Eszter jobbat érdemel!

-olasz-
2005-09-26
cspv.hu
oldal: 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11