Transamerica
Transamerica 2006.
Aput amputálják
A film címe egyszerű és kifejező, egy road-movie-ról van szó, melyben egy transz-szexuális "férfi" keresztül utazza az Egyesült Államokat, és nem is egyedül, hanem a fiával, aki persze mit sem sejt az ő kilétéről, és azt hiszi, csupán egy ártatlan hölgy.
A film legeslegjobb része természetesen az, amikor a még-át-nem-operált transz-szexuális férfi mindennapjaiba kapunk bepillantást. 
Hamar rádöbbenünk, hogy a melegség fogalmát eddig kicsit egysíkúan kezeltük. A melegek egy dolog, a transzvesztiták, akik más neműnek öltöznek be, egy másik dolog, és ugyancsak másik az, amikor valakik rosszul érzik magukat a saját nemükben, és feltétlenül váltani szeretnének. A bepillantás a transz-szexuálisok világába nagyon meggyőzőre sikeredett. Úgy vagyunk vele, hogy őrült beszéd, de van benne rendszer. A főszereplő férfi melankolikus hangja, suta nőiessége nagyon profin átadja nekünk egy furcsa testbe zárt lélek tragédiáját. A film képes éreztetni velünk, hogy főhősünk teljesen maga alatt van, és addig nem is tekinti valódinak az életét, amíg nem operálják át - nővé. Természetesen úgy tekintjük, mintha "dilis" lenne, de a film ügyesen felhívja a figyelmet arra is, hogy ez nem egy téves nézet, hiszen ez egy nagyon komoly pszichés probléma. A sors iróniája, hogy ezt a nagyon komoly pszichés problémát egy viszonylag egyszerű (bár irreverzibilis) műtéttel lehet orvosolni, amit a TB plasztikai sebészetként számol el (hogy ne kelljen támogatni).
A bevezetés tehát meglehetősen jól sikerült, később aztán furcsa átalakuláson megyünk keresztül, az történik ugyanis, hogy már egészen jól ráhangolódtunk a transz-szexuális férfi karakterére, emiatt viszont a történet nem több, mint amit látunk, s ez kicsit ellaposítja a filmet. Elvileg a film közepén található jelenetek is abból kellene, hogy nyerjék hatóerejüket, hogy ő "más", hogy ő egy nő, de mivel ehhez már tök jól hozzászoktunk, a jelenetek a film felétől már nem szólnak olyan nagyot. Ráadásul egyéb mellékszálak is bejönnek a képbe, mint például az, hogy a fiú le akar feküdni az anyjával, akit már titokban látott vizelés közben, és tudja, hogy férfi. Azt sem érezzük feltétlenül indokoltnak, hogy a fiú férfi-prostituáltként dolgozzon, és kifejezetten rosszul jön ki az is, 
amikor pillanatnyi pénzszerzés okából jól lefekszik egy kamionsofőrrel (amit egész plasztikusan mutatnak is). Így, ezekkel a "mellékes" motívumokkal úgy érezhetjük, hogy egy bizonyos életforma összes verziójából kóstolót kínálnak nekünk, ahelyett, hogy azt a drámai, vígjátéki szálat, amire már sikerült jól ráhangolódnunk, szépen végigvezetnék.
A film ezzel együtt nem rossz, csak tényleg sokkal boldogabbak lennénk, ha megmaradt volna a nemével elégedetlen férfi hétköznapjainál, és esetleg az operáció után, a megváltozott életét is ugyanígy bemutatták volna. Így végülis a film kevésbé jó, mint amilyennek indult.
-zé-
2006-04-18
