microcspv    "time is not money"
logo Marilyn



2011-02-23

ART mozik megmentése: the bigger picture (1. rész / 4)

gondolatok az ART-mozikultúra megmentéséről


Mentsük meg a független ART-mozikat? Jó! Bár azzal is kiegyeznénk, ha az ART mozik függőségben maradhatnának, és megkapnák az állami támogatást, ami a kultúrát megkülönbözteti az entertainment-től. Mindig van egy BIGGER PICTURE. A hétvégén kiderült számunkra, hogy a dózer-politikán kívül egyéb erők is ezerrel pusztítják szemünk fényét, a mozit. Magyarországon döbbenetes kalóz-ipar működik. Picit belegondolunk, nyomban rádöbbenünk: nemcsak a kilövésre megjelölt ART-mozikat, de az összes ART-mozit érdemes megmenteni, sőt, valójában az összes mozit, magát a CINEMA-t, csupa nagybetűvel.

a cikk fejezetei: :::::: a teljes cikk egyben

::::: a kalóz-kereskedelem pusztítása

Ez a cikk nem az első nekifutásunk, hogy a kalóz-kereskedelemről (is) írjunk, de az első, amelyet végül meg is jelentetünk.


Rendszeresen kapunk spam emaileket, amik letöltőhelyekről tudósítanak. Ezeket rendszeresen szoktuk továbbítani az Artisjus-nak, mármint szoktuk volt. Egy ideje nem tűnik úgy, mintha lenne értelme. A "letöltések" beivódtak a kultúrába, köszönhetően annak, hogy eredetileg jó dolgot jelentenek, pozitív csengésű kifejezés - amelynek eredete a Napster-hez nyúlik vissza. A Napster-t bírtuk, mert túl drágák voltak a zenei CD-k, és ironikus módon a Napster állítólag éppen akkora kárt okozott az RIAA-nak, mint amekkora összeggel megbüntették őket indokolatlanul magas áron való kereskedés (vagy valami hasonló) miatt. Mindegy, a Napster a múlté, a letöltések világa azonban a jelen, amely a jövő alatt vágja a fát.


mi jut eszedbe egy ART moziról? (kávé a Toldi moziban)

Mit jelentenek a letöltések a film, a mozi terén? Általában azt, hogy valaki a megvásárolt DVD-ből gyárt egy fájlt, amit felölt valahova, hogy mindenki más letölthesse. Oké, nem pontosan így néz ki: torrentekről van szó, ami azt jelenti, hogy P2P (gép-a-géphez) azaz az emberek nem egy szerverről töltenek le fájlokat, hanem más emberek gépeiről (a Napster esetében ez a "P2P" szitu hozta létre a jogi kiskaput, a Home Audio Act-révén - az USA-ban).


Ez így leírva, különösen a Napster egykori fényében megvilágítva tök pozitívan hangzik. Miért ne kaphatná valaki kölcsön a barátjától az egyik DVD-jét megtekintésre? Úgy, hogy egy másolatot készít róla?

Az eredmény: a moziipar 2005 környékén megroggyant. Ezzel párhuzamosan a vásárcsarnokban (bevásárlás közben) egy 5 éves kislány kezében 3 db dvd látható, miközben sorban állunk, beszélgetünk vele, mint cuki kisgyerekkel. Szia, milyen filmjeid vannak? Megmutatta őket. Mindegyik másolt dvd volt. A 3-ból 1 premier-film, a másik kettő az utóbbi hetekben jelent meg. Összehasonlításként: a DVD-k általában 3 hónappal később jelennek meg a mozibemutatóhoz képest, s így pl. az ODEON téka előfizetői számára ezek a filmek csak 3 hónap múlva jelennek "majd" meg. A kislány nem maga töltötte le ezeket, hanem az anyukája. Illetve elnézést: az anyukája fizetett valakinek, aki letöltötte, és eladta neki.


Ez már más szitu, mint amikor 2002-2003 környékén a szomszéd srác, egy külföldi orvostanhallgató folyton mondta, hogy csomó filmet tölt le, és oda is adja szívesen (belenéztünk egy Harry Potter-be, rossz volt a képminőség, megköszöntük, visszaadtuk). Mondtuk neki, hogy fontos a moziélmény, és jó minőség. Amikor kijött a Terminátor 3, mesélte, hogy megnézte Imax-ban, mesélte, hogy az IMAX mennyire szuper dolog, de menet közben kiderült, előtte már megnézte letöltve is. Ez sajnos elgondolkodtató - volt. Már akkor.


Azóta a helyzet, a mozi-válság még tovább fokozódott, megfejelve egy általános válsággal, de a kalóz film-kereskedelem is extenzíven kibontakozott.





következő fejezet: tömegfogyasztás: vadászat a gazdaságos jó árakra
a cikk fejezetei:
-jepe-
2011-02-23

Címkék: Art mozik, Art-mozikultúra, Budapest, Művész Mozi