Gengszterek
Gangsters 2002.
A zsaru és a prosti ..
A francia krimik hagyományosan nagyon izgalmasak és jók tudnak lenni, ha akarnak. A 60-as évek Belmondo-filmjei egy életre megalapozták az akció-krimik műfaját, amikből később oly sokat merítettek a tengerentúli filmesek is.
Ebbe a siker-vonalba tartoznak olyan filmek is, mint a Leon, a Profi, vagy a Nikita
, amelyek pompás forgatókönyvükkel és eredeti megoldásaikkal váltak klasszikusokká. Bár a Gengszterek nem pont ez a kategória, mégis tetszetős az az igyekezet, ahogyan megpróbál a nagyok nyomdokában járni.
Megkönnyíti a helyzetét, hogy egy "beépített ügynökös"-sztoriról van szó, mert ez a filmtípus általában jól veszi ki magát, mivel a nézők folyamatosan izgulhatnak a titkosügynökért, aki a legkisebb rossz mozdulattól is lebukhat.
Filmünkben egy különleges ügynök, Simon Messena (Richard Anconina) Franck néven épül be a párizsi maffia egy körébe, és jó barátja lesz az egyik hírhedt maffiózónak, Kicsi Claude-nak. Franck követi Claude-ot egy akcióban, aminek az eredménye 7 halott, és egy 80 millió frankos gyémánt-szállítmány eltűnése. Francket és prosti barátnőjét, Ninát (Anne Parillaud) letartóztatja a
rendőrség, és kezdetét veszi a film valódi cselekménye, mert mint később kiderül, a történet Franck előzetes letartóztatásának 48 órájáról szól.
Szerencsére a film trükkös időrenddel dolgozik, mert miközben ide-oda cikkázunk a múlt és a jelen képei közt, lassan alakul ki bennünk benyomás a filmről, és a szokásos (lineáris időrendű) filmektől eltérően itt jóval nehezebben látjuk át, hogy mire is megy ki a játék. Franck tehát börtönbe kerül, ahol egy meglepően kemény világgal szembesül ő is, mi is.
A film szerint napjaink zsaruja elég sokat megenged magának, és miközben vannak elvei, a hétköznapi valóság folyamatosan korrupciógyanús helyzetekbe sodorja. Franck sokféle nyomozóval találkozik az előzetesében, akik mind másféle módszerrel próbálják kiszedni belőle, hogy hol vannak a lopott gyémántok. Ahogy halad előre a cselekmény, egyre jobban tisztul a kép a film címével kapcsolatban is, ami bizony nemcsak a valódi alvilági figurákra, hanem néhány rendőrre is ráillik. A film feszültsége Franck-en áll vagy bukik, pontosabban az őt játszó színészen, és ez jó, mert Richard Anconina nagyon jól csinálja, amit csinál. Az arcán másodpercenként másfajta érzelmek és gondolatok tükröződnek, úgy, hogy közben tudjuk, egy titkosügynök akcióban óvatosan bánik a mimikájával is.
Miatta lesz izgalmas a film, miatta próbáljuk beleképzelni magunkat a helyébe, és egyben megoldani az elébe tornyosuló problémát. Franck társa
és szerelme az elvileg prosti, gyakorlatilag szintén beépített ügynök Nina, vagyis Marie, akit a Nikitából ismert Anna Parillaud játszik. Ninának nincs túlságosan nagy szerepe a filmben, viszont a jelenléte fontos és érzékeny pont, úgyhogy kiváló választás volt erre Parillaud-t felkérni. A színésznő egyszerre sejtelmes, komoly és konkrét, és mielőtt megtudnánk, hogy ő is rendőr, abszolút elhisszük neki, hogy prosti. Jó színésznő egy nem túl hálás szerepben, amit ő tölt meg igazi tartalommal.
Vele hasonló a helyzet, mint Anconinával, apró mozdulatokkal is ezerféle dolgot tud érzékeltetni (fázást, félelmet, dacot, hidegvért, stb), és emiatt folytonosan beleképzeljük magunkat a helyébe. (Úgy látszik, ez már ilyen beleképzelős film lett számunkra...). Rajtuk kívül még néhány eléggé karakteres személyiséggel és színésszel találkozhatunk a film során, de ők már csak habok a tortán, Anconináék már ketten elvitték a filmet. Ha valamibe bele lehet kötni, hát akkor az
a történet, pontosabban a forgatókönyv, ami helyenként nem világos, nem teljesen konzekvens, vagy legalábbis a képi megvalósulása ezt sejteti. Ezek nem túl nagy hibák, de miattuk néha kapkodnia kell az embernek a fejét, hogy össze tudja rakni magában az eseményeket.
Összességében jó benyomást tett ránk a film, a történethez képest a kidolgozás volt az ügyesebb, és a főszereplők voltak a legjobbak. Ráadásul még egy tanulsággal is gazdagabbak lettünk: nem minden rendőr jófej, aki annak látszik, és fordítva.
-olasz-
2002-09-25
