keresés



  home   | szocio |  hírek   |  filmekről   |  kult   |  urban/enviro   | 

  fehér
tartalom
Melinda s Melinda
Hegyalja Fesztivl
Batman: Kezddik!
Mr. s Mrs. Smith
Baromarc bringsok, kretnarc gyalogosok 2.
Tszdrma
Farkasok Birodalma
Szahara
Lagzi Randi
Csontdarl




  2005-07-19

Hegyalja Fesztivál
 

Tokaji paradicsom

Ha az ember nem figyel oda, bármikor érhetik igazán kellemes meglepetések, ilyenkor, nyár közepén elég csak felülni egy Tokaj felé robogó vonatra, s ha jól választottad meg az időkoordinátákat, a többi szinte már magától megtörténik. Szempillantás alatt egy párhuzamos univerzumban találhatod magad, azon belül is az ottani Szigeten - illetve, ahogy régebben nevezték, a paradicsomban.





Hagyomány szerint úgy szoktuk gondolni, hogy Nyugat-Magyarország a nyugat, a kelet pedig, az kelet, nos, ha valami, Tokaj aztán végképp hajlamos változtatni ezen a képen. Amikor leszállsz a vonatról, egyből megérted, mit jelent a szó: Hegyalja. Ne úgy képzeld, mintha egy hegy lábánál lennél, hanem gyakorlatilag az oldalában, körülnézel, és az a szó jut csak eszedbe, hogy: Svájc. Nyilván nem meglepő, hogy nagy szerelmünkhöz, örökös kedvencünkhöz, a Szigethez hasonlítjuk tokaji benyomásainkat, így ebben az univerzumban a Filatorigát hévmegállójának ez a csodás kis hegyi állomás felel meg. A hegy fala elegánsan veri vissza a finom hangokat, melyek azt súgják a füledbe, hogy késlekedés nélkül nyomulj a városba be.

A mi Szigetünkkel szemben a Tokaji Hegyalja Fesztivál extrovertáltnak mondható, hiszen itt a történés nem lokalizálódik egy körbekerített területre, egy rezervátumra, hanem mint egy önmagát kicsomagoló zip-fálj, egy csapásra az egész várost aktív fesztivál-területté változtatja. A látvány elképesztő, a városban a kocsmák, vendéglátóipari egységek egymást érik, teraszaikon fürtökben lógnak a magukat jól érző fiatalok, s hadd menjünk elébe a dogoknak, ez a helyzet szemernyit sem változik az éjszakai órákban sem, így egy olyan kiterített szórakozóhely-komplexumban találjuk magunkat, amit mi, budapestiek irigykedve bámulhatunk. A komplexum szó helyett, persze sokkal szerencsésebb szórakozóhely-paradicsomnak nevezni a tokaji utcákat, ugyanúgy, ahogy van némi különbség egy multiplex mozi hét terme, vagy hét egymással szomszédos önálló mozi között is.

A fesztivál konkrét területére, a Tokaj-vége táblánál elterülő kempingbe a bejutás (hasonlóan a mi Szigetünkhöz) egy hídon keresztül történik. A híd alatt itt is vízirendészek felügyelik a terepet. Ezzel együtt a híd itt nem része a beléptetésnek, és nem is vasból van, és így a belépés pszichológiailag egy egész más természetű dolog, mint amit megszoktunk. Itt az emberek csak átsétálnak egy hídon, a belépés csak utána történik, egy nagyságrendekkel kisebb kapun keresztül. Az ember szinte észre sem veszi, hogy belépett, így gyakorlatilag az van, hogy az emberek egész nap szabadon ki-be mászkálnak, ami nagyon jó dolog, hiszen ezáltal válik a város is fesztivál-tereppé.

Érdekes meglepetés volt csomó barátunkkal találkozni, akikről nem is sejtettük, hogy ide járnak. A nap vége felé már szinte nyilvánvaló volt, hogy Budapest egy meghatározó rétege imád ide járni. Doki barátunk például, aki igazi ős-Szigetes, és akivel ugyancsak meglepetés volt összefutni, úgy fogalmazta meg a hely varázsát, hogy olyan, mint a Sziget a kezdetekben. Ennél jobb megfogalmazás pedig azóta sem jutott eszünkbe.

Isteni, hogy az itteni nagyszínpad még nem akkora, mint a mi Szigetünké, mint ahogy általában is kisebb léptékek jellemzik az egész fesztivált. Így, amikor a nagyszínpad műsorát hallgatod, bármikor átsétálhatsz a 20 méterre lévő söröspulthoz, és akár onnan is nézheted az adott koncertet. Ha megéhezel, különösebben hosszú gyaloglás nélkül ott találod magad egy kajás előtt, és ha már a léptékeknél tartunk, az is sokat számít, hogy a négy napos jegy 10 000 forint - mindössze, bár a napijegy 3800, ami valahogy soknak tűnik. Érdekes módon azt sem bánjuk, hogy "csak" 4 napos, ezáltal a bentlakók és a friss szigetre-látogatók közt is megszűnik a szakadék, plusz könnyebben is beilleszthető az ember naptárába. A sör általában 260, ami ugyancsak kedvező léptékű ár, bár azt is érdemes figyelembe venni, hogy Tokajban vagyunk - helló! a magyar borvidék! Szerencsére idén itt még a borivás kábé ugyanannyira népszerű volt, mint a sörivás, és bár mi a gyér és lebutított pesti kínálat miatt alapvetően sörben utazunk, nagyon drukkolunk, hogy Tokaj megmaradhasson annak a helynek, ahol a fiatalok műanyag palackjaikban Tokaji borral mászkálnak.

A fesztivál közönségét az jellemzi, hogy tele van jó arcokkal, és a kultúrált, jó stílusú megjelenéshez a gyakorlatban kultúrált érintkezési stílus tartozik, vagyis ha valaki esetleg valaha azt gyanította, hogy a magyarok nem annyira suttyók, mint amilyenné a kereskedelmi tévécsatornák igyekeznek átváltoztatni őket (minket), akkor itt kiderül, hogy igaza volt. Atyánkfiai igazán jó arcok, és jó köztük partizni, amivel kapcsolatban kiemelkedőnek találjuk a fesztivál kocsmáit, mert akár a fesztiválterületen belül, akár azon kívül igazán élénk "kávéházi" élet folyik. Az emberek nemcsak sejtszerűen, azokkal beszélgetnek (illetve jobbára csak ücsörögnek), akikkel jöttek, hanem nagyban folyik a keveredés, és bárki bárkivel beszédbe elegyedhet egy olyan világban, ahol a partizás - nagy bánatukra - technikailag már nem is minősül társasági eseménynek, mert az emberek annyira nem tudnak egymással és másokkal beszélgetni.

A hangulathoz, az emberek lazaságához hozzátartozik még az is, hogy az időjárás eléggé fenyegető volt, minden pillanatban ronda zivatarok lógtak a levegőben, legalább is megvolt rá az esély, hogy nagy mennyiségű csapadék zúdul le hirtelen. Az interneten a fesztivált megelőző napokban olyan fotókat küldözgettek szét, amiken az árvíz egész kempingeket sodort el, ráadásul a Hegyalja fesztiválnak otthont adó kemping szó szerint a Tisza partján fekszik. Ezzel együtt érezhető volt, senkit nem érdekel, hogy esik vagy nem, a szórakozásukat semmiféle eső nem tudná elrontani.

Mivel a Hegyalja Fesztivál szinte minden tekintetben, tartalmilag, strukturálisan, pszichológiailag és metodikailag is a Sziget klónjának, vagy legalábbis rokonának tekinthető, várható, hogy hasonló növekedésen megy majd keresztül, mint nagyobbik testvére. Mi, akik láttuk még a Kelényi Krisztián Tódor és Kistamás László által feltalált Nap-Nap fesztivált is, a mi Szigetünk elődjét, ami csúcs volt, tudjuk, mivel jár a növekedés. Épp azért annak drukkolunk, hogy a Hegyalja Fesztivál ne nőjön olyan gyorsan, és ne nőjön akkorára, mint a Sziget mi univerzumunkban - amit persze már eddig is alig vártunk, de így, egy röpke kóstoló után, amit a Hegyalja fesztivál jelentett Tokajban, még elégedettebben tekintünk a napok múlására, ami technikailag egyet jelent a Sziget közeledésével.
-jepe-
2005-07-19
 




oldal: 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11