|
A leglényegesebb dolog
nyilván az, hogy jó legyen a szinkron, de ahogyan annak is
megvan a maga ideje, hogy mikor mennek férjhez a lányok,
meg mikor „jön fel" egy süti, az sem mellékes, hogy mikor
kerül mûtétre a sor, a forgalmazás melyik fázisában
teszik rá a magyar hangot a külföldi, vagyis az eredeti
helyére. A Truman show nagyon jó példa, sajnos, de
még jobb a tavalyi fantasztikus „5. elem", amit hálistennek
a Kossuth 4 moziban eredeti nyelven vetítettek, de máshol
nem. Magyarország, és a magyar közönség
mellesleg nagyon is kedvezõ helyzetet élvez, Németországban
sokkal többet szinkronizálnak, ami, persze egyáltalán
nem azt jelenti, hogy a szinkron az rossz dolog, csak ezek a profi mozik
mégsem arra vannak kitalálva a digitális és
térhatású hangcuccaikkal, hogy süketszobában
rögzített hangokat hallgassunk a film saját térbeliséggel
rendelkezõ hangja helyett. Meg az is önmagában egy élmény,
hogy a szereplõk szája úgy mozog, ahogy halljuk, 1:1.
|
A
Twin Peaks, amit a mostani körben érdekes módon kevesen
néznek, szinkronja jobb, mint az eredeti, de persze vannak
ellenpéldák is, Veszett a világ, Szemtõl szemben,
mégis a jó szinkron az abszolút domináns. A
Trumannak is remek, csak majd otthon, videón, vagy tv-ben.
A szinkron, természetszerûen a forgalmazó megbízásából jön létre. A dramaturg lefordítja, és „szájra teszi", a szájmozgáshoz hasonló ütemû és hosszúságú mondatokra fordítja, majd un. tekercsekre bontja, olyan rövid illetve hosszú jelenetekre, amiket egybe fel lehet venni, ahogyan mondják: „le lehet forgatni". A gyártásvezetõ a tekercsek gyakorlati felvételi sorrendjét alakítja ki, hogy melyik színész mikor jön be, kivel, és mit vesznek föl. A szereposztás, és persze még oly sok minden a szinkron-rendezõ feladata, a vágó a helyükre teszi a felvett hangokat, ami leginkább annyit jelent, hogy garantálja, hogy minden megvan, és semmi sem csúszik még egy kockát sem (1:50 sec) és megtisztítja a felvételeket a „koszoktól", meg minden. Egy tekercs olyan 2-3 perc, de ha nagyon monológos a film, akár max 7 perc is lehet. Egy film esetén elég sok színész van, hiszen nem hangrámondás, hanem tömeget, statisztákat, utcai árusokat, tv, rádió bemondókat, még a telefon-üzenetrögzítõt is le kell magyarosítani. Tekercsenként 1000, 1500 forintot kap egy színész, de lehet órabérben is, ami 7-10 e. forint, az fõszereplõk pedig külön megegyezés tárgyát képezik, a 30 -tól az 50 e. forint irányában. A hangmérnök dönti el az arányokat, õ végzi a keverést. A „nemzetközi sáv" tartalmaz zenéket, zajokat, és ezt a magyar beszédekkel keverik össze a mérnökök. Nagyon fontos rész, hiszen a Szemtõl szemben egyik legdurvább hibája, hogy hosszú perceken keresztül szinte semmit sem hallani, mintha egy lehalkított tévét bámulnánk, csak azért, mert nem beszél senki az eredetin sem, pedig egyéb hangok bõven voltak. ps: ne feledd, kedves olvasó, ez a cikk 1998 októberében jelent meg, (cspv 3.)az említett árak is akkoriban voltak érvényesek. |
|||
oldal: 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 |