Ősz New York-ban
Az amerikaiak az őszt "fall"-nak mondják, az ilyen előkelő kifejezést, mint amilyen az "autumn" feltehetően csak komolyabb alkalmakkor veszik igénybe, és valószínűleg ez a film is egy ilyen alkalom. De lássuk, mint tartogatnak a számunkra Richard Gere-rel és Winona Ryder-rel, vagyis, hogy mi a menü.
Ha előtanulmányok nélkül csöppenünk be a moziba, meglepődve tapasztalhatjuk, hogy a nagymenő Richard Gere, mint nagymenő étteremtulajdonos dúskál a nőkben és sorra ejti őket. Na jó, ez idáig nem is annyira meglepő. Az viszont már az, hogy az első jelenetben, miután a szokvány dumával lekoptatja az aktuális barátnőjét ("nézd drágám, ez ami kapcsolatunk már csak ennyi, nem fog továbbfejlődni, és úgy érzem, őszinteséggel tartozom neked és magamnak, és meg kell, hogy ezt mondjam, szóval szakítunk ..") alul, lent a tavon egy kis csónakban éppen Winona Ryder-t láthatjuk, amint magányos, őszi délutánját tölti. Vajon mire akar itt kimenni a játék?
A második furcsaság az, hogy amikor Gere és Ryder (Will és Charlotte) megismerkednek, a lány nagyon-nagyon odáig van. Miért teszi ezt? Ott ez a kiégett ötvenes csávó, mit eszik ezen egy hamvas kis bombázó? Egy New York-i történetben ennél azért több feminizmusra számítanánk. Will ráadásul úgy ismeri meg Charlotte-ot, hogy a nagymamájával összefut, aki Will-t még abból az időből ismeri, amikor Charlotte anyukájának udvarolt, aki már meghalt.
Will egyébként egy olyan csávó, aki például Charlotte anyukáját egyből ejtette, amikor ő elmondta neki, hogy szereti. És van egy másik nő is az életében, akivel nagyon durván bánt, és akiről nagynehezen kiderül, hogy a lánya. Azért nagynehezen, mert amikor mondja, hogy "bevállalnád-e az apaságot?", még akkor sem hiszünk a fülünknek, hogy ez van. Egyszóval, amit a Micsoda Nőben a cégekkel művelt (szétszedte őket), az mind semmi ahhoz képest, ami a mostani érzelmi életét jellemzi.
Hamarjában el is jutunk ahhoz a Will számára szokvány jelenethez, amikor elmondja a szövegét, hogy "ez a kapcsolat nem fog fejlődni .., bla-bla", de ekkor jön a drasztikus fordulat, ami a film alapeleme: Charlotte szóról szóra ugyanazt elmondja Will-nek, a végén még szépen össze is foglalja, hogy nincs jövője a kapcsolatuknak, és hozzá teszi, hogy ez azért van, mert halálos beteg. Fenébe! Hát végig erre ment ki a játék? Ezért örült a kicsi Winona a cool New York-iakhoz képest túlzott mértékben a férfi barátságának? Ezért sodródott ott a kis csónakjában a tavon a parkban, a film elején? Ez tök rendes szenyóság! Erre nem voltunk felkészülve!
Na mindegy, ha már itt vagyunk, lássuk, hogy az említett halálos betegséggel együtt mit tud ez a film. Winona nagyon aranyos, finom, törékeny és szép, és van egy remek felvétel róla, amin látszik, ahogy kidudorodik egy kis erecske a homlokán, amit a Thomas Mann rajongók (ha léteznek) plusz még külön értékelhetnek. A film azonban mégis sokkal inkább Richard Gere karakteréről szól, aminek mondjuk örülhetünk is, mert így pár csomag papírzsepit megspóroltak nekünk. Will-nek fejlődnie kell, nincs mese, ki kell lépnie korábbi énjéből, és rá kell jönnie, hogy a szerelem ott ér véget, hogy megkap egy nőt, sőt ellenkezőleg, ott még csak kezdődik. Will-nek leckéket kell vennie abból, hogy mennyire elbűvölő tud lenni egy lány, ahogy például korcsolyázás közben nevet a kipirult arcocskájával meg minden. Leckéket kell vennie, hogy egy életre megtanulja, hogy mit is? Azt, hogy szeretni kel a nőket? Nem, dehogy. Amit egy életre meg kell tanulnia az az, hogy Charlotte a világ egyik leggyönyörűbb lánya, és hogy nélküle nem tud élni. Kegyetlen, az alkotók, tisztán látszik, direkt bepróbálkoztak a Love Story valamilyen fajta felélesztésével, szerencsénkre azonban nem jártak tejes sikerrel. A film kicsit tényleg hazavág minket, de utána, amint megpillantjuk Winona Ryder-t egy másik filmben, vagy ami a legjobb, élő adásban a tévében, egyből végképp eltörlődik az egész film, mint egy rossz álom. Mindenképp elmondhatjuk, hogy a fim nem tudott mindent kiaknázni, amit ez a történet elvileg alapjáraton is tud. A legmaradandóbb alakja a filmnek pedig a szívspecialista doktor, Dr. Grandy, J.K. Simmons, akit legutóbb talán az Árvák Hercegében láthattunk. A doktor, ahogyan beszélt, mozgott, nézett meg bármi, egyszerűen komoly volt, hiába tudjuk, hogy színész, bárki a kése alá feküdne. Mellesleg a film egyetlen vicces jelenetét is neki köszönhetjük, amikor ugyanis Will elhozza neki Charlotte kórképét, a doktor, aki a szinte reménytelen esetek koronázatlan specialista-királya, azt mondja, "miért nem kapok ki egyszer egy valami kicsit is sima esetet, miért mindig a lehetetlent várják tőlem?" És erre a rövid egy percre nevetünk is, de a többi néma csend.
-inn- INTERCOM