cspv logo
cspv szám: 32 / 01 tartalom
keresés

hírek Direktebb Reklámok Direktebb Reklámok 2. Üvegtigris Neveletlen Hercegnő A Sárkány Csókja A.I. Mesterséges Értelem Macerás Ügyek Moulin Rouge Horrorra Akadva 2. Corelli Kapitány Mandolinja A Szajré Torzók Szerelmes Thomas Kutyák és Macskák

this is
cspv home
régi link, már nem működik

page number: 10 00023
film info
PREVIOUS articleNEXT article
2001-10-18

Moulin Rouge

Moulin Rouge 2001.
Az ember időről időre szembekerül a kérdéssel, hogy mennyire tiszta az agya, és bizony, időről időre kiderül, hogy koszos. Ilyenkor van szükség egy alapos agymosásra, már csak egy megfelelő filmet kell hozzá megtalálni, de ne keress tovább, mert itt jön pont a Moulin Rouge!

Ennek a filmnek iszonyat komoly kampánya volt, szinte csak találgatni lehet, hogy mennyibe került "csak" a klip sugárzása az MTV-n, de nem járunk messze a valóságtól, ha azt gondoljuk, hogy kábé annyiba, mint a Wild-Wild West sugárzása + amennyit azóta inflálódott a pénz ))). A reklámköltségeket egyébként a költségvetésen felüli kiadásként kezeli a szakma, tehát a film 52 milliójába még nincs beleszámolva a kampány. Visszatérve azonban a Wild-Wild West-hez, a Moulin Rouge kísértetiesen hasonló benyomásokat kelt az emberben, mind a film megtekintése előtt, mind azt követően. Előtte a "hé, úgy látszik, lemaradtam valamiről" érzés borul rá az emberre (amivel a kampány már el is érte a célját). Ekkor eléggé furcsának tűnik, hogy mi ez a film, honnan jön, egyáltalán hogy működik egy ilyen, vagyis konkrétan, hogy mi fantáziát láthattak egy "sejtelmes" múlt-előtti századi történetben, ami a Moulin Rouge (piros malom, vagy: re malom) nevű ősi szórakozóhelyen játszódik?

A megtekintés után ez a kép úgy árnyalódik, hogy az ember azt gondolja, hogy "fene, vajon mire gondoltam, mit vártam? Vajon miért gondoltam, hogy a józan ész ellenére valami olyat fogok látni, amiről ha azt nem is lehet elmondani, hogy korábban még nem láttam hasonlót, de legalább jó nekem?".

A "későn jövők kedvéért" (egyébként senki nem az, csak mindenkinek úgy tűnik): ez a film egy musical. Azon belül pedig egy zenei egyveleg. Amíg más musical-ek rendelkeznek saját zenével, ebben ismert slágereket mosnak össze, mint amikor valaki elkapatja magát a fürdőkádban, és egyik számot a másikba ölti. Ez egy kék galléros karakternél meg is engedhető, és még vicces is, de moziban nem. A főszereplők énekbeszédben fejezik ki magukat, és eközben egyik számból ugranak a másikba, úgy hogy a zenei jogdíjakra költött pénzmennyiség is legalább annyira beszédes lenne ezzel a filmmel kapcsolatban, mint másoknak a kispárnája. Egyik lelkes (de nem lelkesítő) fordulattal például felkapják a "We could be heroes" kezdető Bowie számot, és úgy döntenek, hogy "bővebben kifejtik. Az ezt megelőző percekben biztosan volt jó pár másik ilyen "motívum" is, de ez lett a szerencsés, amit azzal ünnepelnek meg, hogy modifikált szöveggel pár percen keresztül nyomják, saját hangjukon, és még táncolnak is hozzá. Ugyanilyen szerencsés kiválasztott Madonna Like A Virgin-je, vagy Sting Roxanne-je.

Az összhatás borzasztó. Totál amatőrizmus. Ostobaság szorozva ostobasággal és tehetségtelenséggel. A "történet" annyira primitív, annyira sejt-szerű, hogy ilyenre már általános iskolában sem adnának kettesnél jobbat, bár az is félrevezető lenne, mert azt hihetnénk, hogy "megfelelt", pedig bukta.

A szereplők? Hm, nem igazán lehet megítélni, mert először valamit el kellene játszaniuk, hogy színészi munkáról beszélhessünk, márpedig itt nem volt semmi játszani való. Ez a film összesen is csak nulla darab pozitívumot tud felmutatni, de ha itt tartunk, akkor még mindig nem vagyunk tisztában a ránk gyakorolt hatás lényegével. A filmben a legbüntetőbb dolog ugyanis az eddig ecsetelteken kívül helyezkedik, és ez nem más, mint a fényképezés. Számunkra a Csapnivaló szép szó, ezért a következők közül lehet válogatni: ócska, zagyva, gagyi, pocsék. A "zagyva" egyébként a legtalálóbb, mert annyira fej nélkül lett fényképezve, hogy az már nemcsak a szemnek, de az agynak is fáj.

Azért pedig, hogy Toulouse-Lautrec, a zseniális festő egy vihogó, idétlen, fogatlan, ostoba törpeként jelenik meg, aki mellékszereplő egy nulladolláros ponyvában (mint akkori történetben) majd később számolunk. Most nem érünk rá. Egy amerikai kritikus szavaival élve: "ettől a filmtől az ember igyekszik minél messzebbre kerülni, még akkor is, ha repülőn ül".

-floyd-

2001-10-18
cspv.hu
oldal: 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16